Fotó: Gönczy Tamás

Európai uniós tagságunk mérlegének két oldala van, az egyik oldalon vannak a pozitív hozadékok, amelyek megelégedéssel töltenek el bennünket, de a másik oldalon ott vannak a negatívumok, amelyek bőven adnak okot az elégedetlenségre.

Az egyik oldalon azt látjuk, hogy Európa szabadságot hozott, az EU-nak köszönhetően közösségünk fejlődött, gyarapodtak és korszerűbbé váltak településeink, erősödött mezőgazdaságunk. Ezek mind az erdélyi magyar családok jólétét szolgálják. Az elért vívmányokat meg kell őriznünk, a támogatásokat – amennyire lehetséges – tovább kell bővítenünk.

A másik oldalon az unió hibáit és jelenlegi működésének veszélyeit látjuk. Az Európai Unió ma rossz irányba halad: növekednek az egyenlőtlenségek a régiók között, kettős mércét alkalmaznak Brüsszelben a közép és kelet-európai államokkal szemben. Ennek feloldása nem könnyű, de nem is megoldhatatlan, hiszen a költségvetés átalakítása és a kettős mérce egyaránt sújtja lengyelt és magyart, románt és szlovákot.

Most zajlik az Európai Parlament szakbizottságaiban az unió 2021 utáni költségvetésének vitája. Ennek is két oldala van, pozitívumai között el kell mondanunk, megduplázódik az ifjúsági programok finanszírozása, jelentősen emelkedik az Erasmus+ kezdeményezéseire, valamint a kutatásfejlesztésre szánt költségvetési keret. A negatívumokról is beszélnünk kell, az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból jelentősen csökkenti az európai költségvetést, többek között ezért is kerül veszélybe a kohéziós politika és a közös agrárpolitika finanszírozása. Nem magától értetődő a mezőgazdasági kifizetések és az infrastrukturális fejlesztések folytatása. Ezután dől el, hogy megmaradnak-e azok a támogatások, amelyből szülőföldünket építhettük, fejleszthettük. Összefogásra van szükség Közép- és Kelet-Európában is, de nekünk, magyaroknak is a Kárpát-medencében: ki kell állnunk településeink, fiataljaink és gazdáink mellett.

Tisztelt hölgyeim és uraim!

Az Európai Unió jövője a fiatalokról szól. A változó, újjászülető Európa a mi fiataljaink jövőjét is meghatározza. A 4. ipari forradalom kellős közepén, a mesterséges intelligencia korában a digitális jövő felvázolása számunkra is fontos. Az olyan innovatív kezdeményezések, mint a Digitális Székelyföld vagy a megújuló energiaklaszterek, az erős egyetemi központok kutatásaikkal hozzájárulnak közösségünk fejlődéséhez. Ehhez az Európai Unió eszközt ad, támogatást biztosít, csak ki kell használni. Annál is inkább, mert ezek a kezdeményezések tarthatják itthon a fiataljainkat. Az egységes európai piac egyszerre lehetőség és veszélyforrás számunkra: lehetőséget ad a szabad mozgásra, de a pozitívum mellett ott van a negatív következmény, az a masszív agyelszívás, amelynek tanúi vagyunk. A 21. századi innovatív megoldások, hazai fejlesztések megfékezhetik ezt a jelenséget.

Mindent összevetve ki kell mondanunk: az Európai Uniónak változnia kell, hogy ne érezzük magunkat másodrendű polgároknak sem közép-kelet-európaiként, sem őshonos nemzeti kisebbségként.

Az erdélyi magyar kultúra megőrzése, jogaink, javaink védelme csak egy erős, egységes Európában képzelhető el. Ekkor fogjuk az Európai Uniót igazán magunkénak érezni. Mi, erdélyi magyarok erős Európát, fejlődő Erdélyt akarunk!

 

Elhangzott 2018. október 13-án, a Csíkszeredában megtartott SZKT-én.