Az Európai Bizottság bemutatta Brüsszelben az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó költségvetési tervezetét. A javaslat megfogalmazási módja előrevetíti, hogy a tagállamok, a Bizottság és az Európai Parlament között küzdelem várható, amely egészen 2027-ig húzódik majd, amikor a három társjogalkotónak véglegesítenie kell az új, többévre szóló pénzügyi keretet.

Meglátásom szerint a Bizottság javaslatának legproblémásabb része, hogy az agrárpolitika és a kohéziós alapok összevonását tervezik, amelyeket a tagállamok nemzeti terveibe foglalnának bele.

Ez a megközelítés lehetőséget ad az Európai Bizottságnak arra, hogy manipulálja az egyes programokra szánt összegeket – legyen szó a közös agrárpolitikáról (KAP), vagy a kohéziós és regionális fejlesztési politikáról. Nem látunk egyértelmű garanciákat arra, hogy azok az uniós programok, amelyeket ismerünk és sikeresen alkalmazunk közösségeink szolgálatában, megőrzik sajátosságaikat.

Ez az úgynevezett „Egységes Nemzeti Terv” jellegű, mindent egy kalap alá vevő megközelítés egy dolgot garantál: hogy a több pénzért folytatott küzdelemben a régiók képviselőit és a gazdákat egymás ellen uszítva, közvetlen versenyhelyzetbe hozzák.

Természetesen a gazdák és a régiók is a nemzeti kormányokra fognak nyomást gyakorolni, így ez a Nemzeti Egységes Terv módszer valójában nem más, mint annak a garanciája, hogy a jelenleginél is nagyobb társadalmi elégedetlenségek és feszültségek fognak kialakulni.

Meg vagyok győződve arról, hogy az Európai Parlament vörös vonalként fogja kezelni a közös agrárpolitika és a kohéziós és regionális fejlesztési politika összevonását.

Én személy szerint a kollégáim előtt is azt fogom szorgalmazni, hogy ne fogadjunk el olyan költségvetési tervezetet, amely a társadalom megosztását szorgalmazza.

Támogatni fogom azt a követelést – amellyel egyébként sok európai parlamenti képviselőtársam is egyetért –, hogy a közös agrárpolitikát, valamint a kohéziós és regionális fejlesztési politikát továbbra is külön kezeljük, mindkettő esetében a jelenleginél nagyobb költségvetéssel. A minimálisan elfogadható növekedés legalább az inflációval kiigazított érték kell legyen.

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es időszakra 1.816 milliárd eurós költségvetési keretet javasolt.  A tagállamok az eddigi bruttó nemzeti jövedelmük, a GNI 1,1 százalékát fizették be, a Bizottság azt indítványozta, hogy 2028-tól már a tagállamok a GNI-juk 1,26 százalékát tegyék be a közösbe.

Az RMDSZ véleménye szerint a költségvetési tervezetnek olyan létfontosságú prioritásokra kell összpontosítania, mint a versenyképesség, a mezőgazdaság és a kohézió. Nyilvánvalóan az ezzel kapcsolatos vélemények eltérnek az egyes tagállamok, illetve az európai politikai csoportok között is – ahogyan a közös költségvetés méretének megítélése is különböző. Egyes tagállamok nagyobb költségvetésért, mások kisebbért kampányolnak. Mindez előrevetíti, hogy az elkövetkező időszakban a 2028 utáni uniós költségvetés kapcsán komoly összecsapásokra lehet számítani, hiszen a többéves pénzügyi keret szerkezete és mérete éles viták középpontjába kerül majd.

A Știrile Transilvaniei portálon megjelent véleményag.