Gyors és szakszerű fellépésre van szükség mind az Európai Unió, mind a tagállamok részéről a koronavírus negatív hatásainak mérséklésére Winkler Gyula szerint. Az európai parlamenti képviselő ugyanakkor úgy látja, a gazdasági válság már begyűrűzött, így társadalmi válságra is lehet számítani.
A koronavírus-járvány gazdasági, majd társadalmi válságot okozhat, ezért gyors és szakszerű intézkedésekre van szükség a negatív hatások enyhítésére – értékelt a Krónika megkeresésére Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. Mint rámutatott, a gazdasági válság gyakorlatilag már bekövetkezett, hiszen a turizmus és a szállítás, de más ágazatok is hatalmas veszteségeket könyvelhetnek el, a megrendelések csökkennek, a fogyasztói bizalom, amelytől nagymértékben függ a gazdasági teljesítmény, minimális szintre esett vissza.
Winkler úgy látja, a gazdasági válság biztosra vehető, a tömeges csődbejelentések munkahelyek megszűnéséhez vezethetnek, így társadalmi válságra is lehet számítani. Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Parlament a koronavírus-válság kapcsán elsősorban a szolidaritás szükségességét hangsúlyozza, amire valóban oda kell figyelni, hiszen épp a két nagy alapító – Németország és Franciaország – tiltotta be az egészségügyi anyagok exportját, ami nem egy szolidáris hozzáállás. „Szolidárisan, együtt kell cselekedni, hiszen ha ellenséges intézkedések történnek, a schengeni egyezmény, a közös piac is veszélybe kerülhet” – szögezte le Winkler Gyula.
Sürgősen lépni kell
Hozzátette: ezen túlmenően azonnali hatállyal gazdasági intézkedéseket kell foganatosítani, ennek jegyében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán bejelentette, hogy az EU gazdasági mentőcsomagot létesít. Az Unió költségvetéséből 7,5 milliárd eurót azonnal lehet mozgósítani. Ez nem egy nagy összeg, de minden bizonnyal növekedni fog” – mutatott rá a politikus. Kitért arra is, hogy az EU szakértői azon is dolgoznak, hogy a tagállamok költségvetésében létező, eddig fel nem használt uniós alapokat ne kelljen visszafizetni vagy tartalékolni, hanem fel lehessen használni gazdaságélénkítésre. Felidézte: a 2008-as gazdasági válság idején 200 milliárd eurós gazdaságfellendítési csomagja volt az Európai Uniónak, ugyanakkor a tagállamok a saját forrásaikból is különböző mértékű, de nagy összegeket mozgósítottak erre a célra. A tagországok gazdasága és társadalma nem egyforma, így különböző stratégiákat dolgoztak ki. Németország akkor 80 milliárd eurót fordított gazdaságélénkítésre, közlekedési infrastruktúrát – utakat, hidakat, repülőtereket – kezdett építeni és felújítani. Franciaország inkább a fogyasztást támogatta adóintézkedésekkel és a munkanélküliségi segély emelésével, míg Spanyolországban a szociális támogatás került előtérbe, ami szintén a fogyasztást ösztönözte. Sokan szorulnak védelemre „Beavatkozásra az Unió és a tagállamok szintjén is szükség van, az RMDSZ gazdasági tanácsa a virtuális térben elkezdte a konzultációt, a jövő hétvégén hozzák nyilvánosságra a gazdasági intézkedésekre vonatkozó javaslataikat” – tájékoztatott Winkler. Mint mondta, Románia saját költségvetéséből is azonnali beavatkozásokra van szükség a monetáris és a fiskális politika, valamint a gazdaságösztönzés terén. „A pénzügyminisztérium megnyugtatóan nyilatkozott, hogy az idei költségvetésbe betervezték azokat a tartalékokat, melyek lehetővé teszik a beavatkozást, ám a turizmus és a szállítás terén már azonnali intézkedésekre van szükség” – fogalmazta meg Winkler Gyula. Rámutatott: az európai tagállamok egy része már meghozta az erre vonatkozó döntéseket, az áfabefizetéseket felfüggesztették, állami támogatásokat ítéltek meg a nehéz helyzetben levő ágazatoknak. Az EP-képviselő elmondása szerint az RMDSZ-es politikusok körében eddig az körvonalazódik, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat kell védeni, hiszen ezeknek nincsenek tartalékaik egy válságos időszak átvészelésére, a turizmus veszteségeit kell támogatásokkal enyhíteni, és azokra az egyéni vállalkozókra, részmunkaidős alkalmazottakra is gondolnak, akik esetleg nem kapnak táppénzt, ha két hétre karanténba vagy otthoni elkülönítésbe kerülnek. Annak kapcsán, hogy egy felmérés szerint a romániai vállalkozók 72 százalékának nincs sürgősségi terve a válsághelyzetre, Winkler Gyula kijelentette: ez nem meglepő, de azt mutatja, hogy szükség van az állam közbelépésére, hiszen ha a cégek tömegesen csődöt jelentenek, munkahelyek ezrei kerülhetnek veszélybe. „Gyors és szakszerű közpolitikai döntésekre van szükség, ebből a szempontból a romániai átmeneti politikai helyzet nem megnyugtató” – összegezte Winkler Gyula.
Nincsenek felkészülve
Miközben elemzők szerint a koronavírusnak előzmény nélküli hatása lesz a román gazdaságra, egy felmérés szerint a vállalkozások több mint 70 százaléka egyáltalán nincs felkészülve a hasonló válsághelyzetekre. Egy, 2020. március 2–8. között online, telefonos és elektromos leveles megkereséssel, 300 cégből álló mintán készített közvéleménykutatás eredményei szerint a befektetők 72 százaléka mondta azt, hogy nincs kockázatkezelési terve hasonló helyzetekre, és alig 11 százalék mondta azt, hogy van kidolgozott tervük a tevékenység folytatására. Ami a koronavírus-válságnak a vállalkozásra gyakorolt hatását illeti, a megkérdezettek 57 százaléka mondta azt, hogy a jelenlegi formájában a vírus kihat a cég üzleti tevékenységére, de a fontos folyamatokra nincs hatással. 17 százalék azt válaszolta, hogy a gyártás/üzlet fontos folyamatai álltak le a kór miatt, és 9 százalék nevezte hatalmasnak a negatív hatást. A cégvezetők alig 17 százaléka mondta azt, hogy még egyáltalán nem érezte meg a koronavírus hatását. Tovább nő az árfolyam, de nem lesz 5 lej az euró A nemzetközi piacokon a koronavírus miatt kialakult árfolyam-ingadozás nyomást gyakorol a lej és az euró viszonyára, többek között ennek tudható be, hogy az elmúlt időszakban történelmi csúcsra hágott az egységes európai fizetőeszköz árfolyama a román devizához mérten. Elemzők szerint a lej értékvesztése az elkövetkező időszakban is folytatódni fog, de semmiképpen sem haladja meg az 5 lejes szintet, a 2020-as évi átlagot 4,83 lej/eurós szint körül várják a gazdasági és pénzpiaci szakemberek. Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza a napokban az Economica.net gazdasági hírportálnak úgy nyilatkozott, bár az elmúlt időszakban a bankközi piacon a lej-euró árfolyam több alkalommal is a 4,82-es szint fölé ugrott, nincs szó aggodalomra okot adó lejtmenetről. Elmondása szerint az általa képviselt pénzintézet továbbra is 4,85 lej/eurós árfolyamot vár az idei év végére, egyelőre nem módosították előrejelzésüket. Hasonlóképpen nem lát okot aggodalomra Vlad Năstase elemző, aki szerint ugyan tovább fog nőni az árfolyam, de a folyamat ellenőrzött körülmények között megy végbe, hiszen a Román Nemzeti Bank (BNR) „nagyon éber szereplő, amikor árfolyam-ingadozásról van szó”.
Rontotta az Erste a gazdasági növekedés kilátásait
Románia gazdasága megsínyli a koronavírus-járványt, keményebb csapást mér rá a kór, mint a cseh, a magyar vagy a lengyel gazdaságra – hívta fel a figyelmet március eleji jelentésében az Erste Bank. A Román Kereskedelmi Bank (BCR) anyabankja a korábban becsült 3,5 százalékról 3 százalékra csökkentette a román gazdaság idei növekedési kilátásait. „A Covid-19 gyors európai terjedése miatt mintegy 0,3 százalékponttal 2,6 százalék körülire csökkentjük Közép-Kelet-Európa növekedési kilátásait, a csökkentés 0,3 bázispont körüli Csehország, Magyarország és Lengyelország esetében, Románia esetében eléri a 0,5 százalékpontot, Horvátország esetében pedig meg is haladhatja ezt a szintet” – kongatja meg a vészharangot a Profit.ro gazdasági portál által idézett jelentés. Az Erste szakértői szerint ugyanakkor a koronavírus „ára” nagyban múlik azon, hogy az érintett országok mennyire gyorsan tudják megfékezni a kór terjedését, és mennyire tudják kordában tartani a lakosság félelmét. „Ha a terjedést nem sikerült a közeljövőben megállítani, globális szinten még nagyobb gazdasági visszaesés lehet, ami miatt a közép-kelet-európai térségben is még inkább lassul a gazdasági növekedés” – áll a jelentésben. A kereslet globális szintű visszaesése is ki fog hatni a térség gazdaságainak alakulására, az Erste elemzői szerint a legfontosabb kérdés ebben a pillanatban, hogy ez milyen szinten fog kihatni a munkaerőre és a köztes termékekre. Amennyiben viszont az elkövetkező hónapokban enyhül a koronavírus terjedése, akkor jó esély mutatkozik arra, hogy az év végéig ezek a gazdaságok magukhoz tudnak térni.
