Elfogadta az EP az új EU-Kína stratégiát

Az EU-Kína közötti beruházásokról szóló egyezmény ratifikálása nem kezdődhet meg, amíg Kína fel nem oldja az EU-s intézmények és EP-képviselők ellen szóló szankciókat – ezt erősíti meg az Európai Parlament jelentése az új EU-Kína stratégiáról. A Strasbourgban ülésező plénum szerda este fogadta el a dokumentumot, amelynek kidolgozásában Winkler Gyula EP-képviselő is közreműködött.

Társjelentéstevőként dolgoztam ezen a dosszién, az INTA kizárólagos kereskedelmi és beruházási hatáskörével foglalkoztam. A jelentés azért nagyon fontos, mert tisztázza és megszilárdítja, hogy mi az EU álláspontja a Kínával való stratégiai jelentőségű kapcsolat terén” – emelte ki Winkler Gyula, rámutatva, hogy a jelentés is hangsúlyozza, az EU-nak egységes hangot kell képviselnie a kétoldalú kapcsolatban.

Felszólítottuk a Bizottságot, hogy mérje fel az EU gazdasági függőségét a stratégiai ágazatokban, például a kritikus nyersanyagok vagy a félvezetők esetében, és növelje ellátási láncaink ellenálló képességét. Ugyanakkor azt is kértük, hogy a Bizottság javítson az EU-Kína közötti, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban egyre nyilvánvalóbbá váló egyenetlenségeken. Egyértelmű szabályokra épülő mechanizmusokat akarunk a versenyfeltételek kiegyenlítésére. Meg akarjuk erősíteni az EU autonóm kereskedelmi eszköztárát” – sorolta a képviselő.

Véleménye szerint a kölcsönös szankciók miatt az EU és Kína politikai és diplomáciai kapcsolatai sajnálatos módon mélypontra süllyedtek, viszont a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok egyre erősödnek. „A véleménykülönbségektől függetlenül továbbra is kezdeményeznünk kell a párbeszédet, hogy kezdjük el újraépíteni a kölcsönös bizalmat” – hangsúlyozta Winkler Gyula.

Kína a legnagyobb áruexportőr az EU-ban, míg az Európai Unió számára Kína a második legnagyobb exportpiacot jelenti. A Kína és Európa közötti kereskedelem értéke átlagban számolva is meghaladja a napi 1,5 milliárd eurót. 2020-ban az EU 383,4 milliárd euró értékben importált Kínából termékeket, míg az EU exportja Kínába elérte a 202 milliárd eurót. Az árukereskedelem teljes volumene évente több mint félbillió euróra nőtt. Szolgáltatásokat az EU 32 milliárd értékben importált Kínából, meg az uniós export értéke a szolgáltatások terén 52,5 milliárd eurót tesz ki. A közvetlen külföldi befektetések számai a következők: az EU-nak 198,7 milliárd eurónyi beruházása van Kínában, míg Kínának az EU-ban 69,3 milliárd euró.