A Magyar Szórvány Napját ünnepli az RMDSZ, idén Nagyenyeden

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 10. Kongresszusa november 15-ét, Bethlen Gábor születésének napját, az Összefogás jegyében a Magyar Szórvány Napjává nyilvánította. Elsõ ízben Déván, tavaly Brassóban, idén pedig Nagyenyeden kerül sor a Szövetség központi rendezvényére. A Magyar Szórvány Napján számos eseménnyel készülnek Temes, Arad, Hunyad, Krassó-Szörény megyékben, valamint Nagybányán, Besztercén és Máramarosszigeten is ünnepelnek ezen a napon. Az RMDSZ központi rendezvényén a szórványkonferencia kezdetét a Fehér megyei szervezet által mûködtetett Dr. Szász Pál közösségi ház új szárnyának felavatása elõzte meg.

Kelemen Hunor szövetségi elnök a Nagyenyeden megszervezett Magyar Szórvány Napján köszöntõ beszédében elmondta, hogy az RMDSZ harmadik alakommal ünnepli a szórványban élõk napját. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a Szövetség javaslatára, a Magyar Állandó Értekezlet határozatának értelmében idén elõször az egész Kárpát-medence ünnepel november 15-én.

“Az idei évet Bethlen Gábor és Kós Károly évnek jelöltük meg magunk számára, mert úgy véljük, szükséges a nagy transzilván örökséget újra elõvenni, átgondolni, értelmezni és újraértelmezni, a közösségi munkában hasznosítani” – mutatott rá a szövetségi elnök. Hozzátette: “szolidárisnak kell lennünk egymással, oda kell figyelnünk egymás gondjaira, és segítenünk kell azok megoldásában. Természetesen más kihívások elõtt állnak a tömbben élõk, és mások elõtt a szórványban élõ magyar emberek, de a cél közös: hogy mi magunk dönthessünk a bennünket érintõ kérdésekben. Ezért a célért áldozatot kell vállalnunk, ezért a célért dolgoznunk kell, mindannyiunknak. Látszólag a tömbben és a szórványban élõ magyar közösségek érdekei ellentétesek. Ez téves, hamis meglátás. Vannak, akik ezt a látszatot keltik, erõltetik, ideológiai alapot próbálnak alája építeni. Szerencsétlen kísérlet ez, szembeállítani ezeket a törekvéseket semmilyen eredményre nem vezet. Én ennek pontosan az ellenkezõjét állítom, azt mondom, hogy végsõ soron egymást erõsíti, erõsíteni tudja a Székelyföldön és szórványban élõ közösség. Kötelessége ezt így tenni, mert egymásra vagyunk utalva” – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor hozzátette: “ellenzékben vagyunk, a közösséggel szemben viszont nem voltunk, nem lehetünk és nem is leszünk soha. Ellenzékben is építenünk kell közös otthonunkat, hogy magyar közösségük megmaradjon szülõföldjén”.

“A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és partnerei évente 364 napon át cselekszenek a szórványban élõkért és dolgozókért, a mai napon, a 365. napon ünnepelünk“- hangzott el Kovács Péter RMDSZ fõtitkár köszöntõ beszédében a nagyenyedi eseményen. Az RMDSZ fõtitkára úgy véli, hogy szórványról beszélni divat lett számos közéleti szereplõ és szervezet köreiben az elmúlt évek során, és sajnálatát fejezte ki a felõl, hogy az ilyen jellegû divatos beszélgetéseknek nem volt semmilyen konstruktív hozadéka, amely a szórványban élõ magyar közösség mindennapjain könnyített volna.

“Úgy gondolom, hogy itt Erdélyben az RMDSZ és partnerei az egyedüli olyan szervezetek, amelyek cselekszenek is a szórványért.  Évrõl-évre megnézzük mi történt az elmúlt egy évben és közösen határozzuk meg azt az irányvonalat, amely mentén cselekedni, tenni kell” – hangsúlyozta Kovács Péter ünnepi beszédében. ,,Kapaszkodót tudunk nyújtani minden magyar embernek, hiszen sorra jöttek létre a magyar anyanyelvû oktatási intézményeink, és nem telik el egy olyan év, hogy ne jöjjön egy újabb létre” – mutatott rá a Szövetség fõtitkára, továbbá ismertette az RMDSZ azon kulturális programjait, amelyek keretén belül közösen, a helybéli civil szervezetekkel, szülõkkel együtt dolgoztak azért, hogy szórványban biztosítva legyen az utánpótlás.
Ladányi Árpád, az RMDSZ Fehér Megyei Szervezetének elnöke köszöntõ beszédében felhívta a figyelmet az iskolák, egyházak és közösségi intézmények fontosságára, amelyeknek a szerepe a magyarságtudat megtartása és erõsítése a közösség életében.

“Csak az a magyar szórványközösség képes saját magát megtartani, amelyben a szervezett intézmények magyar közösségi tevékenységet fejtenek ki. Azonban ilyen intézményeket kizárólag az a közösség tarthat el, amely gazdaságilag önálló, amelynek tagjai gazdaságilag függetlenek és saját lábukon állnak. Azok a magyar szórványközösségek, amelyek elszegényednek, megbomlanak, szervezetlenné válnak. A szórványban élõ magyarok más magyar ajkú emberrel ritkán vagy egyáltalán nem találkozunk a hétköznapokban és ezért a magyar nyelv használata jelentõsen beszûkül, magyarságunk megtartását, nemzeti öntudatunk erõsítését, magyar nyelvünk használatát magyar iskoláink, egyházaink és közösségi tevékenységeink biztosítják” – hangsúlyozta Ladányi Árpád.

A megnyitót követõen az oktatáspolitika, a Székelyföld-Szórvány Tengely valamint a kulturális és közösségi intézmények témaköreiben tartottak elõadásokat, panelbeszélgetéseket.

Új partneri kapcsolattal bõvül a székely-szórvány együttmûködés

A Magyar Szórvány Napja keretén belül sorra kerülõ szórványkonferencia második paneljében Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök, Zonda Erika, a Hargita Megye Tanácsának programigazgatója, a Székely-Szórvány kapcsolatokért felelõs munkatársa, Winkler Gyula EP-képviselõ, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke, Décsei Attila, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ elnök és Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselõ szólaltak fel.

Kelemen Hunor szövetségi elnök az “Együtt, tovább: Az Összetartozunk Székelyföld-Szórvány Partnerségi Program” címet viselõ panelt felvezetõ szövegében elmondta: nagyon fontosak azok az együttmûködések, ahol az Erdélyben együtt elõ magyar közösségek összekapcsolása a cél. “Ezt az együttmûködést az Összetartozunk Székely-Szórvány Partnerség alapozta meg, amelynek üzenete az összefogás volt, a közös céljainkat külön-külön nem tudjuk elérni, együtt kell tennünk mindezért”– hangzott el Kelemen Hunor felvezetõjében.

“Szeretem az egyenes beszédet.  Sokan mondják azt, hogy mi, székelyföldiek nem értjük, hogy mi történik a szórványban, valamint mi is úgy gondoljuk, hogy a szórvány nem érti mindazt, ami bennünket vesz körül. Ez nem igaz, hiszen folyamatosan kapcsolatban vagyunk, tudunk egymás gondjairól és legfõképp tudjuk, hogy közösen tudunk elõre lépni” – hangsúlyozta Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, majd hozzátette: a szórványban élõknek, nem elsõ sorban anyagi támogatásra van szükségük, hanem sokszor egy jó szóra nagyobb igényt tartanak. A Kovászna Megyei Tanács elnöke úgy vélte, hogy a székely-szórvány partnerkapcsolatokat bõvíteni kell, így a magyarországi testvérkapcsolatok bevonását szorgalmazta.

“Úgy érzem, hogy sikerült hozzájárulni az elmúlt években a Szövetség legfontosabb célkitûzésének megvalósításához, azaz kivettük részünket a közösségépítésbõl, hiszen a székely-szórvány együttmûködés újból és újból bizonyítja, hogy a szórványban élõk számára identitást erõsít és önbizalmat ad, ugyanakkor a székelyföldiek is arról számolnak be, hogy élménnyel gazdagodnak és egyre fontosabb számukra ez a partnerség, amely az RMDSZ szórvány cselekvési terve egyik legfontosabb elemének tekinthetõ” – fogalmazott Winkler Gyula EP-képviselõ. Tamás Sándorral egyetértve, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke is a háromszögesítést, a magyarországi testvérkapcsolatok bevonását szorgalmazta. A hálózatok szerepének felértékelõdése kapcsán az EP-képviselõ elmondta, hogy az RMDSZ szórvány cselekvési terve és a székely-szórvány együttmûködés is erre a huszonegyedik századi kihívásra válaszol, vagyis a hálózatépítésre teszi a hangsúlyt. Winkler Gyula, utalva a szövetségi elnök évértékelõként is felfogható beszédére, javasolta, hogy a Magyar Szórvány Napja mindig adjon alkalmat az éves tevékenység mérlegének megvonására és a következõ év legfontosabb céljainak megfogalmazására.

Zonda Erika, a Hargita Megyei Tanácsának Székely-Szórvány programigazgatója elõadásában ismertette azokat a sikeres programokat, amelyeket Hargita megye a szórványban élõ magyar közösségekkel együtt bonyolít le, majd ezt követõen az idei év legnagyobb megvalósítását mutatta be: “A Krassó-Szörény megyével megvalósítandó partnerségi kapcsolat új dimenziót nyit partnerségeinkben”.

,,A Beszterce-Naszód megyei szórványmagyarság mindig kitartott azon elv mellett, miszerint csak közösen tudunk előre lépni és tenni az érdekeink érvényesítése terén, és ezt bizonyította minden választási kampány alkalmával is. Megyénkben a magyarság 90 százaléka támogatja érdekvédelmi szervezetünket. Ezt a bizalmat szeretnénk meghálálni azáltal, hogy minden szinten, kulturális, szociális, jogi téren a besztercei magyarság gondjainak megoldására törekszünk“ – ismertette Décsei Attila, az RMDSZ Beszterce- Naszód megyei szervezetének elnöke a panel utolsóelõtti elõadásában.

Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselõje beszédében áttekintette a Szövetség szórványprogramjait, ismertette: “Az RMDSZ elsõ évtizedében aktív  szerepet vállalt a közösségek megszervezésében, folyamatosan támogatta a szórványban mûködõ civil szervezetek, a magyar történelmi egyházak és felekezetek, a magyar civil és szakmai szervezetek, valamint az érdekképviselet együttmûködését. Második évtizedében a Magyar Házak és oktatási központok létrehozására került a hangsúly, megõrizve a közösségépítés kiemelt támogatását. Az RMDSZ szórványpolitikája segítségével jelentõs infrastrukturális befektetéseket végeztünk a magyar nyelvû oktatási és kulturális intézményi hálózat fejlesztésére, hozzájárultunk az államosított ingatlanok és javak visszaszolgáltatásának folyamatához”. A képviselõ a harmadik évtized céljairól elmondta, hogy a kapcsolatok és hálózatok kerültek elõtérbe. “Az Összetartozunk székely-szórvány partnerség kialakítása a közösségi szolidaritás megnyilvánulását jelentette, a Székelyföldi és szórványban élõ közösségek egymásra figyelését és együttmûködését jelenti. A kialakított hálózatok nem csupán székely és szórvány közösségeket kapcsolták össze, hanem  utat nyitottak a határon átívelõ kapcsolatok irányába is. Az Európai Unió rendszerében a kapcsolatok és partnerségek által tudunk többletértéket elõállítani” – zárta beszédét a képviselõ.

A nagyenyedi szórványkonferencián Zonda Erika, a Hargita Megye Tanácsának programigazgatója és Bálint Mihály, az RMDSZ Krassó-Szörényi elnöke aláírták a Hargita és Krassó-Szörény megyék közötti partnerséget. Ezt követõen Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelõs fõtitkárhelyettese bemutatta Az Összetartozunk Székely-Szórvány Partnerségi Program kiadványát.

Kerekes Hajnal, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének ügyvezetõ elnöke az Áprily estek emlékkönyv és a Szent István napok a Fehér megyei mélyszórvány templomokban címû kiadványt ismertette a jelenlévõkkel.

 

Helyi problémákra helyi válaszokat kell adnunk – oktatás a szórványban

Az “Oktatás a szórványban” címû panelt Szõcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója moderálta, amelynek keretén belül Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelõs fõtitkár-helyettese elõadásában az RMDSZ regionális oktatáspolitikájának gyakorlatba ültetésérõl beszélt. Az oktatási ügyekért felelõs fõtitkár-helyettes prezentációjában elmondta, hogy a magyar nyelvû oktatás ügye ezekben az esztendõkben új szakaszba érkezett: egyrészt jogi szempontból, hiszen a három éve megszületett oktatási törvény, amely minden eddiginél több ponton tartalmazza azokat a tételeket, amelyeket az erdélyi magyarság érdekvédelmi képviseletén keresztül szükségesnek és továbbra is napirenden tart, másrészt, számos jótékony megvalósításon túl van a magyar közösség.

“Sok minden között említeni szeretném – ma, a szórvány napján – a szórványkollégiumokat. Akik felépítették ezeket: alapítványok, egyházak, helyi közösségek, a politikai képviselet területi szervezetei. Aradtól Brassóig, Válaszúttól Zsobokig már nagyrészt megvalósultak és megerõsödtek azok az intézetek, amelyek, ha szükséges, széles határból gyûjtik össze és iskoláztatják a magyar gyermekeket, magyar nyelven” – hangsúlyozta Magyari Tivadar a helyi közösségek példaértékû megvalósításait, majd ezt követõen ismertette a szórványmegyék oktatási helyzetét.

“Láttuk azt, hogy a problémák, bár általánosan leírhatók és elemezhetõk, helyrõl helyre, régióról régióra másképpen alakulnak, eltérõ jellegû kihívásokat jelentenek. Miután pontosan tudjuk, hogy mi van az oktatásunkkal, arra a kérdésre, hogy az adott helyzetben mit kell tenni, az elkövetkezõ egy-két évben, valamint hosszabb távon, elsõsorban helyi válaszokat és megoldásokat kell keresni, illetve helyi cselekvésprogramokat kell kidolgozni” – szögezte le Magyari Tivadar. Az RMDSZ fõtitkárhelyettese ismertette az RMDSZ Fõtitkárságának azon kezdeményezését, amely rövid-, és középtávú regionális oktatási tervek kidolgozását javasolta a helyi szakmabeliek és a szakmai szervezetek segítségével, egy széles társadalmi konzultáció keretén belül.

Király András oktatási államtitkár “Anyanyelvi oktatás: feladatok, felelõsségek és tennivalók” címmel tartott elõadásában egy komoly és konstruktív oktatáspolitika fontosságát hangsúlyozta.

,,Annak érdekében, hogy ne legyünk kevesebben, nagyon jó oktatáspolitikával, stratégiával és iskolákkal kell rendelkeznünk. Az oktatást nem lehet úgy megközelíteni, hogy az a pedagógus feladata, hiszen csak akkor tudunk megfelelõ megoldásokat találni, ha partnerként bevonjuk ebbe a közösségeket annak érdekében, hogy hatékony oktatásunk legyen”– mutatott rá az államtitkár. Ezt kõvetõen Szõcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója “Tanárnak, diáknak és szülõnek lenni ma, Erdélyben, szórványban” címmel tartott elõadást.

Az Örökségünk õrei erdélyi hálózata 26 örökbefogadott mûemléket és emlékmûvet tartalmaz napjainkig

Az Örökségünk Õrei – Fogadj örökbe egy mûemléket program eredményeit Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális fõtitkárhelyettese mutatta be a harmadik panel keretén belül, majd ezt követõen az Örökségünk õrei plakett átadására került sor, amelyet a Bethlen Gábor Kollégium diákjainak nyújtottak át.

“A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2012-ben indította útjára a Szórvány cselekvési terv részét képezõ Örökségünk õrei – Fogadj örökbe egy mûemléket programot. A program célja a szórványban elõ magyar közösségek identitástudatának megõrzése, a közösségi élet helyszíneinek biztosítása, az összetartozás érzésének kialakítása és fenntartása, épített örökségünk védelme, ápolása által”– ismertette Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelõs fõtitkárhelyettese, ezt követõen elmondta hogy, a program sikerére való tekintettel, szükségesnek látták az “Örökségünk õrei erdélyi hálózatának” megalakítását, melynek célja egyrészt növelni épített örökségünk védelmének hatékonyságát, alapot teremteni a közös stratégiák kidolgozásának, másrészt a közösségépítõ, identitásmegõrzõ programokra vonatkozó tapasztalat-átadás. ,,Az Örökségünk õrei erdélyi hálózata 26 örökbefogadott mûemléket és emlékmûvet tartalmaz napjainkig. Magyarság szigeteket akartunk kialakítani, ahol magyar kulturális programok mûkõdnek, és mindezt a helyi közösség segítségével” – mutatott rá Hegedüs Csilla.

A harmadik panel beszélgetés keretén belül a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport képviselõi bemutatták azokat a mûemlékeket és emlékmûveket, amelyeket az iskola diákjai örökbe fogadtak.

Lõrincz Helga, Fehér megyei kisebbségi tanfelügyelõ bemutatta a Fogadj Örökbe egy mûemléket programot Fehér megyében. “Könnyû volt tehát igent mondani akkor, amikor megkérdeztek minket arról, hogy bekapcsolódunk – e az “Örökségünk Õrei” címû programba. Hozzáteszem azt is, hogy a programot Ilyefalván hirdették meg, Bethlen Gábor szülõházában, tehát ez a Fehér megyei magyar pedagógusoknak szinte kötelezõ. Ki lehetne a Bethlen szellemiség hûbb követõje, mint a Fehér megyei magyar pedagógus, akinek a fejedelem közel 400 éve magyar iskolát létesített az anyanyelvû oktatás biztosítására. Így tehát a program kötelez minket és mi vállaltuk ezt a kötelességet. 2013 tavaszán a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium diákjai, osztályfõnökeik vezetésével örökbe fogadtak tizenegy mûemléket“ – hangzott el Lõrincz Helga tanfelügyelõ bemutatójában.  A felszólalásokat az Örökségünk Õrei vetélkedõ Fehér megyei nyerteseinek bemutatkozása és díjazása követte.