A következő három hét során eldől, miként fog kinézni az Európai Parlament összetétele. Winkler Gyula RMDSZ-es eurohonatya a Krónikának elmondta, hogy változásra van szükség: az az elvárás, hogy a parlamenti többség ne tartalmazzon militáns, radikális zöldeket, a korábban elfogadott klímatörvényeket pedig újra kell tárgyalni.
Különböző modellezések látnak napvilágot az Európai Parlament leendő összetételéről. Mennyire reálisak ezek?
Abból kell kiindulni, hogy az Európai Unióban 27 nemzeti választási törvény alapján bonyolítják le az európai parlamenti választásokat, kevés helyen van már végleges eredmény, egyelőre minden képlékeny. A Politico című lap és mások is EP-térképet készítenek, de ezek a következő 48 órában gyökeresen megváltozhatnak. Egyelőre az látszik, hogy az Európai Néppárt több mandátumot szerzett. A hírek még arról szóltak, hogy a szocialista frakció helyeket veszített, de mára kiderült, hogy valószínűleg megőrzi korábbi mandátumait. A Politico nem tudhatja, hogy Romániából például hány képviselő megy az Európai Néppártba, vagy Magyarországról a Fidesz milyen frakcióba fog ülni.
Az EP-választások nagy meglepetéseket okoztak több nyugat-európai országban. Ez mennyire befolyásolja az egyes országok belpolitikáját?
Franciaországban ,,földrengést” okozott, Emmanuel Macron elnök pártja nagyon rossz eredményeket ért el az európai parlamenti választásokon. Emiatt még az eredményhirdetés éjszakáján intézkedett: feloszlatta a parlamentet, és június végére kiírta az új választásokat. De meglepetések vannak más országokban is, például Hollandiában.
A jobboldali pártok megerősödése milyen változásokat hozhat az Európai Parlament mindennapjaiban?
A következő három hétben az Európai Parlamentben a matematika fog érvényesülni. Az a gond, hogy a napvilágot látott friss modellezések az EP jelenlegi frakcióival számolnak, holott ez megváltozhat. Például új frakciók jöhetnek létre, a mai helyzet nagyon képlékeny. Ahhoz, hogy egy parlamenti többség alakulhasson ki, a jelenlegi legnagyobb pártfrakció, a néppárt és a második helyen álló szocialisták mellé legalább egy-két pártcsaládra van szükség. A szocialisták a kampány során többször azzal fenyegetőztek, hogy nem fogják támogatni az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek az újraválasztását, ha a néppárt a konzervatívokkal szövetkezik. Az új felállás szerint viszont a konzervatívokat valószínűleg nem lehet megkerülni. Az EB jelenlegi elnökét a néppártiakból, a liberálisokból és a szocialistákból álló koalíció sem tudná újraválasztani, mert minden pártfrakcióban többen is elégedetlenek vele. Irreálisnak tartom azt az elképzelést, hogy a frissen megválasztott parlamenti képviselők a tervek szerint július 18-án válasszák meg az EP vezetőségét – az elnököt és a 14 alelnököt –, és utána azonnal az Európai Bizottság elnökéről szavazzanak. Erre talán szeptemberben lenne nagyobb esély, amíg minden letisztázódik.
A kampányban sokat beszéltek a váltásról. Konkrétan milyen változás érhető el a mai Európai Unióban?
Amikor változásról beszéltünk, arra gondolunk, hogy egy jobboldali, vagy a jobboldal felé történő váltásra lenne szükség. Olyan parlamenti többségre tartunk igényt, amely nem tartalmazza a zöldfrakciót. A radikális, militáns zöldek erőszakolták ki az általunk nem támogatott klímatörvényeket. Elképzeléseik nem reálisak, ,,nem földön járó” javaslatok. Amit a korábbi parlamenti többség megszavazott, vissza kell vinni és újra kell tárgyalni.
