Féléves politikai és társadalmi turbulenciák után Románia hajszálnyival kerülte el a szakadékba zuhanást. Nicușor Dan győzelmével leülepedtek valamelyest a dolgok, a politikai porond azonban nem stabilizálódott, a nagy kihívás a következő kormánykoalíció létrehozása. Mindezek értékelésére Winkler Gyula EP-képviselőt, az RMDSZ Hunyad megyei elnökét kértük fel.
– November óta három rendbeli választás zajlott le, s mindhármat a protesztszavazás jellemezte, a hagyományos két nagy román párt, a PSD és a PNL urnáknál való elutasítása.
– Május 18-án zárult le politikai szempontból a 2024-es választási szuper év, amelynek elvileg tavaly decemberben, az új államelnök megválasztásával kellett volna véget érnie. Szerintem a politikai helyzet tavaly nyártól változott meg, amikor a helyhatósági és az EP-választáson elért sikerek után a PNL és a PSD egymás torkának esett. Olyan szkizofrén helyzet alakult ki, hogy nyilvánosan szidták egymást, miközben együtt kormányoztak, sőt, azt állították, hogy a kormányzás jól megy! Olyan jól ment a kormányzás, hogy 9,3%-os költségvetési deficitet „sikerült” összehozni tavaly, a gazdaságpolitika pedig elrugaszkodott a realitásoktól. Az átlagbér például 80%-kal növekedett az utóbbi 4-5 évben, miközben a munka termelékenysége csak 25%-kal. Ezzel korántsem mondom azt, hogy rossz döntés volt a nyugdíjak megemelése, vagy az országos minimálbér folyamatos növelése, de ezeket összhangban kellett volna kezelni a makrogazdasági mutatókkal. A két nagy párt játéka a választások dátumaival tulajdonképpen a választók arculcsapásával ért fel, ez borította ki sokak türelmét, és jelentős szerepet játszott a társadalmi elégedetlenség kialakulásánál. Ehhez rájött a hibridháború, mert Romániában igenis hibridháború zajlik, ez alatt a külföldi, elsősorban orosz beavatkozást értem. Ezeket mértük, láttuk a közösségi médiában, ami végül a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez vezetett. Nyilvánvaló, hogy rossz volt a kommunikáció, ami tovább növelte a társadalmi frusztrációt, abban az országban, amelyben legnagyobb a társadalmi egyenlőtlenség az EU-ban. 7,2 az egyenlőtlenségi index, vagyis a legmagasabb 20% és a legalacsonyabb 20% átlagbérének hányadosa. Ezt tartom a társadalmi polarizáció legfontosabb tényezőjének, melyet a külső manipulációk és a politikai felelőtlenség csak fokozott.
– Tavaly november óta lényegében a rendszerellenes politikai alakulatok erősödtek meg, azok jelöltjei jutottak be a második fordulóba, kiszorítva a hagyományos pártok külön-külön állított, majd most májusban a közös jelöltjét is.
– Hála a Jóistennek, hogy végül a nyugatpárti jelölt győzött, s ebben döntő szerepet játszott a romániai magyarság és az RMDSZ, és erre büszke vagyok, és köszönettel tartozom. Mindenekelőtt a választóknak, az egyházaknak, pedagógusoknak, civil szervezeteknek és a sajtónak, akik összefogtak, és elmagyarázták, hogy milyen fontos a választás. A közös munkának fontos szerepe volt, ott voltunk a magyarság körében, meghallgattuk és együtt dolgoztunk az emberekkel – ennek döntő szerepe volt a tavalyi és a mostani kiemelkedő mozgósításban, és végül a választási sikerben. Ha a közösség nem állt volna mellénk, ha nem támogatta volna terveinket, nem érhettünk volna el ilyen jó eredményt. Kitartó munkával sikerült visszaszerezni a magyarság bizalmát, mert el kell ismerni, hogy 2019–2020 táján nyilvánvalóak voltak a bizalom-vesztési jelek, melyeket tudomásul kellett vennünk. Megértettük, és azok kiküszöbölésén dolgoztunk az utóbbi 4-5 évben.
– Miközben szavazóik tömegesen fordítottak hátat a két nagy román pártnak, magyar oldalon ellentétes folyamat zajlott, az RMDSZ megőrizte hitelességét, a magyarság felsorakozott mögötte, kisebb vagy nagyobb mértékben. Az első fordulóban például a magyar szavazók mentették meg Crin Antonescut a teljes leégéstől, a második fordulóban pedig még jobban mozgósították magukat Dan érdekében.
– Ha a román pártok is ugyanolyan hatékonyan álltak volna ki a közös jelölt mellett, mint az RMDSZ, Crin Antonescu simán bejutott volna a második fordulóba, és minden valószínűséggel meg is nyerte volna. Hogy mi történt a PSD-nél és a PNL-nél, az nem a mi dolgunk, hadd elemezzék ki ők maguk, miért pártoltak el tömegesen szavazóik. Kelemen Hunor rögtön az első forduló után a nyilvánosság előtt szólalt fel Nicușor Dan támogatására, s ezt honorálták az egyházak, a civil szervezetek, az értelmiségi körök, melyek sokkal hangsúlyosabban álltak az RMDSZ mellé Nicușor Dan támogatása érdekébe, mint bármikor korábban. Olyanok is mellénk álltak most, akik évek, netán évtizedek óta nem szavaztak, a Magyarországon leadott nagyszámú szavazat egyértelműen bizonyítja ezt, személyes példákat is ismerek. A Danra leadott 620-630 ezer magyar szavazat a magyarság európai elkötelezettségét és a szélsőséges nacionalizmus elutasítását tükrözi.
– Ezt a románság pozitívan fogadta.
– A virtuális világban a közvélemény gyorsan változik. A mostani magyar párti hullámot nyilván pozitívan értékeljük, kellemes meglepetés, az utóbbi 35 évben nemigen fordult elő, hogy a román közvélemény az erdélyi magyarságot méltassa.
– Az új államelnök konzultációra hívta a parlamenti pártokat az új kormány megalakítása céljából. Megismétlődik a decemberi forgatókönyv, amikor a nyugati irányultságot támogató pártok tárgyalásokba bocsátkoztak, s kormányt alakítottak, még ha az USR az abból való kimaradást választotta is.
– Kelemen Hunor a választások után bejelentette, hogy az RMDSZ kész a kormányzás felelősségének vállalására, persze olyan koalícióban, amely politikai stabilitást jelent és parlamenti többségen alapszik. Figyelembe kell venni azonban, hogy a PSD, PNL és USR egyaránt ideiglenes vezetés alatt áll, s nincs idő rendes elnök megválasztására az új kormánykoalíció megalakulásáig. A jobbközép PNL–USR–RMDSZ koalíciónak nincs parlamenti többsége, a PSD bevonásával viszont kényelmes, akár alkotmányozó többségű nagykoalíció alakulhatna, a parlamenti matematika ezt szabja meg. Belátásom szerint most az USR elfogadja a kormányzást, végül is az államfőhöz legközelebb álló párt. Ráadásul az USR is Ilie Bolojant támogatja kormányfői tisztségbe, akárcsak a PNL és Dan államelnök. Utóbbi részéről nem túl nagy a sietség, széleskörű konzultációkat indított el a pártokkal és a gazdasági szereplőkkel, és ezt méltányolom. Látszik, hogy Nicușor Dan magához ragadta a kezdeményezést, ő szabja meg a közvita irányát, figyelme pedig több területre is kiterjed. Jóllehet pártonkívüli függetlenként, rendszerellenes jelöltként nyerte meg a választást, de a konzultációkkal jelzi a pártpolitikai alapú parlamenti demokrácia és a társadalmi párbeszéd iránti elkötelezettségét. Ez nagyon fontos, nemcsak formalizmusról van szó, hanem politikai szemléletet tükröz.
– Az RMDSZ az egyetlen a potenciális koalíciós partnerek közül, amely belülről stabil, tudja, mit akar, és szavazótábora egyértelmű támogatására számíthat, miközben a PSD, a PNL és az USR nemcsak hogy ideiglenes vezetés alatt állnak, hanem belviszályok is gyötrik, és társadalmi támogatottságuk sem világos. A szocdemek és liberálisok lejtmenetben vannak, az USR pedig hajlamos felülértékelni támogatottságát, saját győzelmének tekintve Nicușor sikerét.
– A bizalom visszaszerzése nagyon fontos, nemcsak saját választóikkal szemben, hanem a többi politikai szereplővel szemben is. Most a potenciális koalíciós partnerek közötti bizalom nem túl nagy, mint említettem, ez látszott a Crin Antonescu melletti kampányban is. A stabil kormányzás szempontjából a bizalom nagyon fontos, talán az új államelnök is hozzájárulhat a pártok közötti bizalom újjáépítéséhez, vagy legalábbis a holtpontról való elmozduláshoz.
– Köszönöm szépen a beszélgetést!
– Én is köszönöm!
