Kelemen Hunor szerint az RMDSZ programja nemcsak Erdélyről szól, hanem Románia helyéről is az Európai Unióban. A Transindex összefoglalta az elhangzottakat.
Négy EP-képviselőjelölt jelenlétében csütörtökön mutatta be az RMDSZ a programját az európai parlamenti választásokra. Kelemen Hunor szövetségi elnök ambiciózusnak nevezte a programot, mert mint elmondta, nemcsak Erdélyről szól, hanem Románia helyéről is az Európai Unióban. Kelemen Hunor az ismertető elején kifejtette, hogy az RMDSZ közel harminc éve EU- és NATO-párti, és úgy fogalmazott, a szövetség nem gondolja úgy, hogy lenne alternatívája az Uniónak, sem az erdélyi magyarok, sem Románia, sem a tagállamok számára, hiszen a mai globális versenyben egyetlen tagállam sem tudna egymagában sikeres lenni. A szövetségi elnök szerint ugyanakkor azt szeretnék, ha a változásokba bele tudnának szólni, és nem csak a történelem elszenvedői, hanem az alakítói is lehetnének. Ott lenni, ahol a döntéseket hozzák, hiszen így is, úgy is meghozzák a döntéseket, ezért lényeges befolyásolni ezeket – mondta Kelemen.
Kelemen Hunor elmondta, az Európai Uniónak változnia kell, és változni is fog. Továbbá, hogy az EU-nak nem az intézményekről kell szólnia, hanem az emberekről, a közösségek gondjairól és problémáiról, a kisebb-nagyobb régiókról. Az EU-s elitnek jó válaszokat kell adnia ezekre a kérdésekre, mert hanem hosszútávon veszélybe kerül a kohézió, amely az EU-t ütőképessé tette. Kelemen azt is elmondta, hogy furcsamód a hazai pártok közül mindenki a belügyekről beszél és nem érintik az Uniós problémákat, holott erről kellene szólnia a kampánynak.
Gazdasági csomag
Winkler Gyula az RMDSZ listavezető EP-jelöltje elsősorban a gazdasági csomagról beszélt, amelynek kiindulóalapját az RMDSZ kongresszusán elfogadott vitaindító dokumentum képezi. Az európai parlamenti képviselő elmondta, európai kihívásokra erdélyi válaszokat kell adni, és a gazdaságban az erdélyi válaszok a fenntartható versenyképességben és a szociális felelősségvállalással szabályozott piaci versenyben vannak. Winkler arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedben a gazdasági fejlődés jelentős része az Európai Uniótól származik, az uniós támogatásoknak köszönhetően. Az EP-képviselő elmondta, új, hétéves költségvetési ciklus kezdődik, amely a kétéves előkészítési idővel kilenc évre tolódik ki. Vagyis az elkövetkező évtizedet a május 26-án megválasztásra kerülő politikusok fogják meghatározni úgy az EP-ben, mint az EB-ben. Winkler rámutatott, hogy a jelenleg meglévő “egymásnak feszülés” veszélyekkel járhat. Ő két ilyen veszélyt azonosított be: ha ott történik változás, ahol nem kellene, illetve, ha nem történik változás ott, ahol kellene. Erre példaként említette a felzárkóztatást biztosító kohéziós alapok rendszerének megváltozását. Véleménye szerint az infrastruktúra és a területalapú támogatás rendszereinek megtartása és finanszírozásuknak bővítése kell legyen a cél.
Winkler ismertette, hogy a területalapú támogatás rendszere legalább 70 000 magyar gazdát érint Erdélyben, ha pedig a családokat is beleszámítják, akkor már 200 000 erdélyi magyar ember jóléte függ ettől a rendszertől. Az EP-képviselő elmondta, az RMDSZ európai uniós forrást szeretne az autópálya-építésre, hogy ez a szakpoltika ne legyen kitéve a váltakozó kormányok kénye-kedvének. Winkler szerint változtatni kell a döntések helyi közösségekhez közelebb vitelében. Példaként említette, hogy az úgynevezett nagy infrastruktúra programban előirányzott összegek most sem lesznek teljes mértékben elköltve, ezért azt javasolják a kormánynak, hogy 2 milliárd eurót ebből a programból csoportosítson át a regionális operatív programba, amely megyénként leosztva 50 millió eurót jelentene a helyi közösségek számára a fontos projektek finanszírozására. A szövetség másik javaslata ezügyben, hogy a megyeszékhelyeket támogató, létező program mintájára legyen egy megyei beruházásokat támogató uniós finanszírozású program is. Az új eszköz neve: integrált területi beruházások eszköze. Bürokrácia csökkentése, pályázati folyamatok leegyszerűsítése Winkler szerint nem kellene több papírmunka egy székelyföldi gazdának, mint egy franciának vagy belgának. A sajtó azon észrevételére, hogy ebben a felállásban a bürokrácia forrása sokkal inkább Bukarestben keresendő, és így miképp akarják azt az EP-ből megváltoztatni, Winkler elmondta, hogy egyrészt rugalmas kereteket kívánnak biztosítani a támogatásoknak, másrészt nyomást szeretnének gyakorolni Bukarestre, hogy csökkentse az ügyintézéssel járó nehézségeket. Harmadrészt pedig a szervezetlenség felszámolása érdekében a gazdák társulását kívánják ösztönözni. Winkler hangsúlyozta az integráció folytatásának szükségesét, amelynek egyik része az euró bevezetése lenne, meglátása szerint valamikor a következő évtized közepén, amikor a gazdasági körülmények megengedik. Emellett felhívta a figyelmet, a schengeni övezethez való csatlakozás közösségi és gazdasági előnyökkel is járna.
Kisebbségvédelem
A jelöltlistán szintén befutó helyen szereplő Vincze Loránt, a FUEN elnöke elmondta, hogy az RMDSZ európai uniós programjának sarokköve a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés, amely a kárpát-medencei összefogás elindítójának is tekinthető, és amelyet a szövetség indított útjára. Vincze elmondta, hogy a kezdeményezést várhatóan novemberben, a választások után felálló új bizottságnak fogják benyújtani, és egy többlépcsős folyamat során kívánják megvalósítani. Első körben a szinte azonnal orvosolható problémákra kívánnak fókuszálni, mint a finanszírozások megnyitása a kisebbségi nyelvek és közösségek számára, a kisebbségi művelődési projektek támogatása és a sport- és egyéb közvetítések területi alapú korlátozásának (geoblocking) megszüntetése. A második körben olyan javaslatokat fogalmaztak meg, amelyeket talán a következő finanszírozási ciklusban lehet megvalósítani, ezek a nyelvi és kulturális sokszínűség védelméről szóló jogszabály elfogadása, valamint a kisebbségi anyanyelvhasználat érvényesítése minél több területen az uniós törvénykezésben (például termékek elnevezése, vészjelzések többnyelvű feliratozása).
A harmadik csomag már az EU-s alapszerződés módosítását feltételezik, hiszen azt kívánják elérni, hogy az EU a kisebbségekről szóló kompetenciák egy részét átvegye a tagállamoktól, és közösen dolgozzon ki a tagállamokkal kisebbségvédelmi normát, amelynek betartását ellenőrzi és szankcionálja. Vincze ismertette, hogy nemzetközi szakértői csoport dolgozik azon, hogy a kisebbségi kezdeményezésben megfogalmazott javaslatokból jogszabályokat dolgozzon ki, hogy ezeket tehessék le az EB asztalára. Hegedüs Csilla a döntéshozók Erdélybe hozásának fontosságát emelte ki, amely által partnerekre is szert tehet az RMDSZ, és akik majd az erdélyi magyarság érdekeit képesek lesznek képviselni máshol is. Emellett ő is hangsúlyozta a bürokrácia csökkentésének fontosságát, hogy ne kelljen többezer oldalas dokumentációkat leadni egy-egy projekt kapcsán. Ahogy a volt kulturális miniszter fogalmazott: a rengeteg pályázati papír aláírásától még a gyöngybetűs kézírása is leromlott. Oltean Csongor kiemelte, hogy Romániában 13 000 ezer magyar fiatal vállalkozik, akik gyakran igénybe vennének uniós támogatásokat, de a tetemes bürokrácia elveszi a vállalkozói kedvüket. Emellett kiemelte a versenyképes oktatás uniós támogatásának fontosságát és az Erasmus+ programok jelentőségét.
A Fidesz felfüggesztése is szóba került
Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ elhagyná-e a az Európai Néppártot (EPP), ha a Fideszt kizárnák onnan, Kelemen Hunor elmondta, hogy ez egy olyan hipotetikus kérdés, amelyre nem tud válaszolni, de úgy gondolja, hogy sikerült egy olyan megoldást találni, amelyben május 26-ig a Fideszt biztosan nem zárják ki a pártcsaládból, sőt azután sem, hiszen véleménye szerint a Fidesz fontos része az EPP-nek. A magyarországi kormánypárttal kötött stratégiai partnerségre vonatkozó kérdésre a szövetségi elnök kifejtette, hogy az együttműködés nem újdonság, hiszen 2014-ben és 2016-ban is együtt kampányoltak, de ez nem jelenti azt, hogy elvárások lennének a Fidesz felől, vagy kötelező témák. Kelemen szerint sokkal inkább arról van szó, hogy vannak olyan közös témák, mint például a Minority SafePack, vagy az EU megváltoztatásának igénye, amelyben egyetértenek. Kelemen Hunor újságírói kérdésre elmondta, nem számolnak azzal, hogy nem jön össze az 5%-os küszöb az EP-választásokon. Az abszolút számokban várható szavazatszámokat firtató kérdésre a szövetségi elnök elmondta, az 5%-os szavazati arány plusz-mínusz 380 ezer szavazatot jelentene. A kolozsvári USR által végzett közvélemény kutatásra reagálva, amely azt mutatta, hogy jelentős az elpártolás az RMDSZ-től más, román pártok irányába, Kelemen kifejtette, hogy más pártok közvélemény kutatását nem kívánja kommentálni, de úgy gondolja, jó eséllyel képesek megszólítani azokat, akik elbizonytalanodtak. Arra a kérdésre, hogy a szövetség EP-jelöltjeinek listáján ötödik helyet elfoglaló Sógor Csaba miért nincs jelen, a szövetségi elnök elmondta, nem ő volt a rendezvény szervezője, de biztos benne, hogy meghívták Sógort is. Kelemen valószínűsítette, hogy az EP-képviselő azért nem tudott jelen lenni a programismertetőn, mert törvényhozási nap volt az Európai Parlamentben és ott kellett jelen lennie. A szövetségi elnök hozzátette senkit sem hagynak “várkapun kívül”, így Sógor helyét is megtalálják majd az RMDSZ-en belül. Az RMDSZ teljes programját az európai választásokra itt lehet megtekinteni.
