Foto: © AungMyo /AdobeStock.com/European Parliament
A következő években életbevágó lesz, hogy a hazai kereskedelmi bankok és a pénzintézetek aktívan használják-e majd az InvestEU által kínált lehetőségeket, hogy az üzleti szférát, különösen a kis- és közepes vállalkozókat és a start-up-okat támogassák – mutatott rá Winkler Gyula szavazatmagyarázatában annak kapcsán, hogy a beruházásösztönző program jelentését elfogadta az Európai Parlament. A plénum kedden hagyta jóvá az InvestEU programot, amely a Juncker-terv folytatása, és amely 2021-2027 között a beruházások növekedését, új munkahelyek létrehozását és az innováció ösztönzését hivatott szolgálni.
A tagállamok uniós garanciával finanszírozhatnak különböző beruházási projekteket, sőt az összetettebb projektek az InvestEU programból, a strukturális alapokból és a helyreállítási alapból társfinanszírozást is kaphatnak, tájékoztatott az EP-képviselő. „Ezeket a finanszírozásokat össze lehet hangolni és ez egy olyan aduász, amit itthon hasznosítani kell olyan nagyprojektek esetében, amelyek fenntartható gazdasági növekedést eredményeznek, segítve a koronavírus-járvány okozta válság leküzdését. Ugyanakkor ki kell használnunk a technikai támogatásnyújtás teljes palettáját, amit az uniós intézményrendszer nyújt ehhez a pénzügyi eszközhöz. Remélem, hogy a hazai kereskedelmi bankok és pénzintézetek aktívan használni fogják az InvestEu által biztosított lehetőségeket, amellyel az üzleti szférát, különösen a kis- és közepes vállalkozókat és a start-up-okat lehet támogatni” – hangsúlyozta Winkler Gyula szavazatmagyarázatában.
Az EP-képviselő rámutatott, hogy az InvestEU program számára 26 milliárd euró értékű garanciát biztosítanak, amely révén nagyobb kockázatú befektetések megvalósítását teszik lehetővé. Az InvestEU várhatóan 373 milliárd euró beruházást generál majd az Európai Unióban, hozzájárulva a pandémia okozta válság helyreállításához és az unió hosszú távú céljainak megvalósításához.
Ennek kapcsán az RMDSZ EP-képviselője sajnálattal jegyezte meg, hogy Románia 2014-2020 között meglehetősen szerény eredményeket mutatott fel a Juncker-terv által biztosított lehetőségek kihasználása terén. Románia kevesebb, mint 800 millió eurót hívott le, várhatóan 3 milliárd eurós beruházást generálva. „Ez nagyon kevés, a 21. helyen vagyunk, a GDP-ben a Juncker-terv által generált beruházások arányát tekintve. Remélem, hogy tanultunk valamit azokból a tapasztalatokból, amit az Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül megpályázott finanszírozások során szereztünk. Sajnos az Európai Bizottság adatai szerint Románia olyan régióbeli országok után szerepel, mint Bulgária, Görögország vagy Magyarország” – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula. A bankok és a pénzintézetek hozzáállása kulcsfontosságú, hogy a kis- és közepes vállalatok finanszírozást kapjanak új beruházásokra. „Éppen ezt a fejezetet erősítette meg az Európai Parlament, hogy a kis- és közepes vállalatok könnyebben hozzáférhessenek finanszírozáshoz az InvestEU programból” – tette hozzá.
Az InvestEU négy fontos szakpolitikai célkitűzést fogalmazott meg: fenntartható infrastruktúra (fenntartható energia, körkörös gazdaság, hulladékgazdálkodás), kutatás, innováció és digitalizáció (a kutatások eredményeinek gyakorlati hasznosítása, ipari digitalizáció, innovatív vállalatok szerepének növelése), kis- és középvállalkozások, valamint szociális beruházás és készségfejlesztés (továbbképzések, oktatási, egészségügyi projektek, szociális lakások, szociális innováció, hátrányos helyzetűek integrációja stb.).
