“Európa válságokban alakul, és az ezen válságokra adott megoldások összege lesz”, fogalmazott Jean Monnet 1976-ban megjelent Emlékirataiban. Nehéz parlamenti ülésszakot hagyunk magunk mögött: kezdetekor éppen tetőzött a migránsválság, majd a párizsi és brüsszeli merényletek nyomták rá a bélyegüket, az ülésszak végén pedig a brit népszavazás eredménye határozta meg az alaphangulatot. Mindezek a megpróbáltatások mintha csak az EU alapító atyjának tartott Jean Monnet előrelátását igazolnák. Meggyőződésem, hogy Monnet-nak végül igaza lesz és a 27-ek (vagy továbbra is a 28-ak) Európai Uniója megtalálja az erőt, hogy intézményein keresztül olyan önelemző, öntisztuló folyamatot indítson be, amely elvezet a szükséges reformokhoz és az európai építkezés lépésről lépésre tovább folytatódhat.
Az EU több mint félévszázados történelme azt mutatja, hogy az unió fejlődése fokozatos, értéknövelő, ez az egyetlen út, ha azt szeretnénk, hogy az európai polgárokkal állandó maradjon a kapcsolat.
Felszólalásaim során, amikor az európai problémákról beszéltem, mindig hangsúlyoztam, nagy szükség van arra, hogy az emberek ismét higgyenek az európai gondolatban. Az unió nem 28 kormány rivalizálásának színtere kellene, hogy legyen, hanem az európai polgárok közös építménye. Ennek csak akkor lesz jövője, ha ismét polgárainak szabadsága, méltósága, jóléte kerül előtérbe. Meg kell szüntetni a menekültkrízis miatt Kelet és Nyugat között most kialakult törésvonalat, mint ahogy a gazdasági válság következtében már régóta húzódó ellentétet Észak és Dél között is. Nagy- Britannia uniós tagságáról szóló népszavazás eredménye az egész Európai Unióra kihat, így országunkra is. A legnagyobb veszély számunkra, hogy ismét előkerül a kétsebességes Európa gondolata. Ebből többféle változatot is ismerünk, legyen az a francia-német vagy az Európai Közösséget alapító hat tagállam variánsa, ezeknek a terveknek mindegyike megerősödött európai központi magot és egy gyengébb perifériát vetít előre. Románia a periféria része lenne, éppen ezért a kormány, a diplomata testület, az európai parlamenti képviselet összehangoltan, szolid érvekre építve kell, hogy ellensúlyozza ezeket a jövőképeket. Az EU tagállamai továbbra is egyenlő státussal kell, hogy rendelkezzenek! Mindez mellett természetesen az unió reformra szorul. Az összes politikus arról beszél, hogy szükség van az EU reformjára, de mindenki mást ért alatta. Az elkövetkező időszakban elengedhetetlen, hogy valós párbeszéd alakuljon ki, a társadalmi párbeszédet ki kell emelni a formalitásból és tartalommal kell megtölteni.
A fenti gondolatok mentén határoztam meg prioritásaimat a most lezáruló ülésszakban, nem felejtve a romániai magyar közösségnek az Európai Unió irányába megfogalmazott elvárásait sem. Mint mindig, ezúttal is igyekeztem egyensúlyt teremteni a brüsszeli megbízatásom és az otthoni közösségi feladataim között.
INTA – tevékenységem a felelős kereskedelempolitika jegyében
Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (INTA) tevékenysége rendkívül felértékelődött az elmúlt időszakban, annak következményeként is, hogy egyre erőteljesebb a nézetkülönbség a globalizáció és a gazdasági izoláció hívei között.
Az INTA napirendjén olyan kényes kérdések szerepeltek, mint a TTIP vagy Kína piacgazdasági státusának elismerése 2016 végéig. A bizottságban ismételten azon a véleményen voltam, hogy csak akkor támogathatjuk a transzatlanti megállapodást, ha az valóban az európai ipar és az európai fogyasztók érdekét szolgálja.
Az INTA EU-Kína kapcsolatokat felügyelő monitoring csoportjának koordinátoraként több témába vágó gazdasági eseményt szerveztem. Álláspontom az, és erre tértem ki parlamenti felszólalásaimban is, hogy elsősorban a hazai, illetve európai gazdaság és ipar érdekeit kell néznünk. Egyik szerzője voltam az EP-ben 2016 májusában elfogadott közös határozatnak, amely Kína piacgazdasági státusáról szólt. Több képviselőtársammal közösen nyílt levelet fogalmaztunk meg, amelyben azt kértük az Európai Bizottságtól és a tagállamoktól, hogy gyorsítsák a kereskedelmi védelmi intézkedések fenntartását, megerősítését a kínai dömpingáruval szemben.
Fontos lépéseket tettünk meg a fegyveres konfliktusok által érintett térségekből származó ásványok behozatalára vonatkozó európai rendelet kidolgozásában. A rendelet jelentéstevőjeként az volt a legfontosabb célom, hogy elérjük: ne lehessen a fegyveres csoportok tevékenységét az ásványi anyagok kitermeléséből, csempészésből finanszírozni. A válságövezetekből származó ásványok importjának szabályozása olyan eszköz, amely hatással lesz a helyi gazdaságra, stabilitást és fejlődést hozhat a fegyveres konfliktusokkal sújtott térségeknek. Éppen ezért az új rendelet fontos szerepet játszhat a migrációs folyamatok alakulásában, különösen az Európai Unió felé irányuló migráció tekintetében.
2015 végén tagja voltam az Európai Parlament hivatalos küldöttségének, amely a tizedik WTO Miniszteri Konferencián (MC10) vett részt Kenyában. A konferencia elsősorban a Kereskedelmi Világszervezetben szükséges reformfolyamat miatt volt kiemelkedően fontos.
SME Europe – a KKV-k szószólója az Európai Parlamentben
Az Európai Néppárt KKV-kat támogató lobbyszervezetének, a SME Europe első alelnökének választottak 2015 októberében, az EPP madridi kongresszusán tartott közgyűlésen. Ennek köszönhetően nagyobb felelősséggel járó feladatokat kaptam az egyébként egyre aktívabb szerepet vállaló szervezetben. Számos olyan találkozón vettem részt, amelyet a SME Europe szervezett, ezeken azt elemeztük, hogy az európai közpolitikák hogyan hatnak a kis- és közepes vállalatok tevékenységére, milyen befolyással lesznek a kereskedelmi megállapodások, amelyeket most tárgyal az EU, de azt is vizsgáltuk, milyen hatása van a technológiai robbanásnak, amelynek mindannyian tanúi vagyunk.
2016 áprilisában a SME Europe-pal és az RMKT-val közösen szerveztünk Nagyszebenben Modern közpolitikák az európai KKV-ék számára címmel nemzetközi gazdasági konferenciát, amelynek védnökségét Elzbieta Bienkowska európai biztos vállalta.
Migrációs válság az EP napirendjén
A migrációs válság kezelése felszínre hozta az Európai Unió gyenge pontjait. 2015 szeptemberében az Európai Parlament többsége elfogadta az Európai Bizottság javaslatát, amely 160.000 menekült elosztására vonatkozó kötelező kvótákat vezetett be a tagállamok számára. Az RMDSZ hivatalos álláspontját képviselve (mely egybeesett az ország hivatalos álláspontjával) a határozat ellen szavaztam. A Dublini Egyezmény megreformálását sürgettem, kiemelve, hogy a tagállamok maguk döntsék el, milyen álláspontra helyezkednek a gazdasági migráció ügyében.
Fennáll a veszély, hogy 2020 után újratárgyalják a Kohéziós Alapokat és a Közös Agrárpolitikát, részben a migrációs válság miatt, részben pedig azért, mert egyes tagállamokban alacsony az európai alapok felhasználása. 2016-ban a Regionális Fejlesztési Bizottságban is felszólaltam ez ügyben, hiszen – ha ez bekövetkezik – Románia az egyik nagy vesztes lesz. A Régiók Bizottságának egyik találkozóján azt javasoltam, hogy alakítsanak ki a különböző régiók szorosabb együttműködést azért, hogy 2020-ig nagyobb mértékben tudják felhasználni a rendelkezésre álló európai forrásokat.
Fiatalok Európája
Az elmúlt időszakban intenzívebb kapcsolatot ápoltam a fiatalokkal, számos találkozón vettem részt Brüsszelben és Strasbourgban, de otthon Hunyad megyében, vagy a nagy egyetemi központokban is,
mint Kolozsvár, Bukarest vagy Temesvár. Minden egyes alkalommal arra buzdítottam a diákokat, vegyenek részt a közösség életében, vállalják fel véleményüket, legyenek a közélet alakítói, mert csak így tudnak hatni jövőjükre. Üdvözöltem az ifjúsági szervezetek akcióit, amelyek európai értékeket képviseltek, mint a YEPP, Fidelitas és a MIÉRT által Kolozsváron szervezett V4+ Konferencia, vagy a Magyar Középiskolások Szövetsége és a középiskolások európai érdekképviseleti szervezete, az Organising Bureau of European School Student Unions (OBESSU) közös projektje, a Konvenció az Európai diákok jólétéért és szociális autonómiájáért.
A Belforti Üzleti és Mérnöki Egyetemmel (ESTA), valamint a tartományi Kereskedelmi és Iparkamarával kialakított együttműködés eredményeképpen továbbra is támogatjuk a Petrozsényi Egyetemmel és a Vajdahunyadi Mérnöki Fakultással közös projekteket, köztük az évek óta jól működő tapasztalatcserét is.
A 21. század szociális Európája címen, Luxembourgban az EPP által szervezett találkozón annak a véleményemnek adtam hangot, hogy gyermek- és ifjúságközpontú szociális közpolitikára van szükség. Arról is beszéltem, hogy több tízezer gyermek és fiatal van a különböző gyermekvédelmi rendszerek nyilvántartásában, arra kértem az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa a jó gyakorlatok népszerűsítését és átvételét, bár ez a terület tagállami feladatkört jelent, a bizottságnak mégis nagyobb szerepet kell felvállalnia ebben a kérdésben. Tevőlegesen vettem részt azon a marosvásárhelyi találkozón, amelyen az RMDSZ vezetői és parlamenti képviselői a szociális szférában dolgozó erdélyi szervezetek, alapítványok képviselőivel egyeztettek, többek között a gyermekjogvédelmi rendszer javításának érdekében.
RMDSZ-jelenlét az Európai Néppártban
Folytattam képviseleti munkámat az Európai Néppárt politikai közgyűlésében, amelyet általában Brüsszelben tartanak, de a Gazdasági és szociális politikákért felelős munkacsoportban is, amelynek 2003 óta vagyok tagja RMDSZ mandátummal. 2015 októberében a Szövetség képviseletében vettem részt az Európai Néppárt madridi kongresszusán.
2015 szeptemberében az EPP politikai közgyűlésében az RMDSZ- t képviselve támogattam a Vajdasági
Magyar Szövetség tagfelvételi kérelmét: a korábbi megfigyelői státusa helyett a VMSZ elnyerte a teljes jogú tagságot. A politikai közgyűlés decemberi ülésén arra hívtam fel a figyelmet, hogy Romániában már hosszú ideje rossz a hangulat az interetnikus kapcsolatok terén, és ez rányomhatja a bélyegét az egész ország közéletére is.
A romániai magyar közösség üzenete a Kisebbségi Intergroupban
Az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek frakcióközi munkacsoportjának, a Kisebbségi Intergroupként is ismert csoport ülésein a romániai magyar közösség üzenetét tolmácsoltam, az RMDSZ álláspontját ismertetve a napirenden szereplő kérdésekről. 2015 szeptemberében arra kértem az intergroup ülésén résztvevő Európai Regionális Televíziók Szövetségének képviselőit, hogy biztosítsanak szakmai támogatást a mély válságban levő román közszolgálati csatornának, amely pénzhiány miatt a területi stúdiók, és ezáltal a magyar és német nyelvű adások tevékenységét is korlátozhatja.
Tevékenységem az RMDSZ-ben
Idén tavasszal újabb két évre kaptam bizalmat közösségemtől, hogy elnökként az RMDSZ Hunyad megyei szervezetét vezessem. Kihívásokkal és elégtétellel teli évet hagyunk magunk mögött. Elértük a kitűzött célt a június 5-ei helyhatósági választáson: sikerült a 2012-es szinten tartani a Hunyad megyei magyarság jelenlétét a helyi önkormányzatokban, sőt, Déván a második tanácsosi helyet is megszereztük.
A hetedik alkalommal megtartott Hunyad Megyei Magyar Napok idén is sikeresen összefogták, mozgósították közösségünket. Magyarországi és franciaországi testvértelepülések küldöttei, székelyföldi barátaink, meghívottaink jelenléte színesítette, emelte rendezvényeink színvonalát.
Folytattam koordinátori tevékenységemet az RMDSZ Gazdasági tanácsában, ahol tartalmas vitát szerveztünk az új uniós költségvetési tervezési időszak prioritásairól, a várható pályázati kiírásokról, a közigazgatási reformról és regionális átszervezésről. Véleményünk szerint az új uniós költségvetési tervezési időszak effektív életbelépését követően, vagyis idéntől lehetőség nyílik, hogy megvalósuljanak az RMDSZ által kidolgozott Erdély 2020 fejlesztési tervében megfogalmazott célkitűzések.
Meghatározó eredmények a szórványpolitikában
Szórványpolitikában a 2015-ös esztendő kiemelkedő év volt, ugyanis november 6-án a magyar Országgyűlés elfogadta az RMDSZ javaslatát, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapja hivatalos ünnepnap legyen. Ennek megfelelően november 15-én Magyarországon és az egész Kárpát-medencében a Magyar Szórvány Napját ünneplik. Tavaly ősszel Temesváron tartottuk a Magyar Szórvány Napjának központi rendezvényét, ahol kiértékeltük a szórvány cselekvési terv eredményeit, az újratervezés jegyében pedig új irányelvekkel bővített tervet fogadtunk el, kiemelten odafigyelve a nagyvárosi szórványközösségek sajátos problémáira, a székely- szórvány-anyaországi testvérkapcsolatok bővítésére. Továbbvisszük a sikeres közösségépítő rendezvényeket, ugyanakkor az új programok között nagyobb hangsúlyt kap a minőségi magyar oktatás bővítése, a magyar közösségi terek kialakítása, a tartalmas ifjúsági programok, a magyar házak hálózatba szervezése.
Dél-Erdélyben tevékenykedő szórványpolitikusként örömmel üdvözöltem és mindenkori támogatásomról biztosítottam a Bethlen Gábor-út projektet, amely Fehér és Hunyad megye szellemi és gazdasági megtartását hivatott felvállalni, komplex műemlékvédelmi, turisztikai értékmentő elképzeléseket fűz egybe.
A szórványstratégia és cselekvési terv részeként létrehozott Örökségünk Őrei – Fogadj örökbe egy műemléket programot már a kezdetektől felkaroltam, az évek során pedig bebizonyosodott, hogy értékes kezdeményezés, amely az elmúlt négy évben a Szövetség egyik legnépszerűbb közösségformáló programja lett.
Szórványban az írott szó értéke súlyosabb, a magyar nyelvű sajtó nehezebben elérhető, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) Vajdahunyadon közösen szervezett konferenciáján éppen ezt a kérdéskört elemeztük. A magyar sajtó jelene és jövője a szórványban címet viselő rendezvényen hét szórványmegye, illetve a bukaresti, Kolozs, Maros és Bihar megyei magyar sajtó képviseltette magát. Hunyad Megyei Hírmondónkra mi is büszkék vagyunk, önkéntes munkatársak lelkes munkájának köszönhetően idén a 175. lapszámunkat ünnepeltük meg.
Párbeszéd a polgárokkal és az üzleti szféra képviselőivel
Európai parlamenti képviselői tevékenységem során mindig is fontos helyet kapott a párbeszéd az emberekkel, ez mellett pedig kiemelt figyelmet fordítottam a személyes találkozókra a gazdasági élet szereplőivel is, úgy a hazai, mint az Európai Unió más tagállamaiból származó vállalkozókkal. Számos szakmai szervezet, a különböző iparágak érdekvédelmi szervezeteinek képviselőivel folytattunk egyeztetést az európai szabályozásokról, energetikai és kereskedelmi közpolitikákról. Továbbra is segítem a Hunyad megyei intézmények, különösen a Zsil-völgyi intézmények kapcsolattartását a franciaországi Belfort tartománnyal annak érdekében, hogy az Energia Völgye projekt a mi bányászvidékünknek is fejlődést hozzon.
Egyre nagyobb szerepet kap a virtuális jelenlét is a tevékenységemben, többször is vállaltam részvételt on-line megszervezett kerekasztalon hazai, brüsszeli vagy más tagállamban levő beszélgetőtársakkal.
