Fotó: Mihály László

A székelység története angol nyelvű kiadását Brüsszelben, a Liszt Ferenc Intézetben mutatták be december 7-én, kedden Vincze Loránt EP-képviselő, Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a HUNINEU Alapítvány közös szervezésében.

Burányi Adrienne Éva, a Liszt Intézet igazgatója örömének adott hangot, hogy e rendkívüli esemény házigazdája lehetett. Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete annak jelentőségéről beszélt, hogy az angol kiadást Európa szívében mutatják be. A könyv rámutat, hogy ez a számbelileg kis közösség mennyire fontos eleme Európának. Így fogalmazott: „egy ilyen gazdag múltú közösségnek van és kell legyen jövője, de ezért mindannyiunknak tenni kell, önöknek a Hargita lábánál, nekünk Európában és szerte a világban.”

Vincze Loránt európai parlamenti képviselő szerint Brüsszelben annyit tudnak rólunk, amennyit mi elmondunk magunkról. A brüsszeli rendezvényt kezdeményező EP-képviselő, a FUEN elnöke tapasztalata szerint ez nem egyszerű és nem könnyű erőfeszítés, még akkor sem, ha gondosan megválogatják szavaikat. Hozzátette: a mai rendezvényen ehhez a munkához egy új eszközt kaptak a székelyföldiektől, a székelység történetéről szóló, angol nyelvű könyvet.

„Számunkra Európa nem az uniós intézmények, nem a tisztviselők hada, nem a szabályozások sora, még csak nem is a pénzalapok, hanem az a kulturális tér, amelyben mi otthon vagyunk. Amelynek a székely emberek, a Székelyföld a része. Amelyben nemzetünk, kulturális kincseink, épített örökségünk, hagyományaink, anyanyelvünk otthon van, és otthon is érzi magát benne. És mi, magyarok, teszünk is azért, hogy megmaradjunk, megerősödjünk, fejlődjünk a szülőföldön, és a székely emberek pedig kitűnnek ebben az erőfeszítésben” – mondta el Vincze.

Pappné Farkas Klára, a HUNINEU Alapítvány igazgatója elmondta: céljuk hiteles, szakszerű nemzetközi tájékoztatást adni a magyar nemzetrészek helyzetéről, így magától értetődő volt, hogy segítették az angol nyelvű kiadás megvalósulását, és a bemutató megszervezését.

Gál Kinga európai parlamenti képviselő, a Fidesz alelnöke szerint hiánypótló angol nyelven elmondani e maroknyi nép múltját, küzdelmét, és megmutatni tenni akarását. A magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László nevében is köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a munkában, hozzátéve: nagy lépés ez, amely által nemzetközi szinten is láthatóvá válik a székelység ügye.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a székelységnek nem csak történelme, de jelene és jövője is van. „Régen nem volt ilyen egyszerű az információhoz hozzájutni. Sokan gyerekkorunkból emlékszünk hogyan kellett, hogyan tudtuk áthozni a határon a történelemkönyveket. Ma már hangunk van Brüsszelben is. A brüsszeli jelenlétre pedig szükség van, hiszen további kapcsolatokat hozhat, amelyeket tartalommal kell megtöltenünk. Hiszem, hogy annak a csapatnak a munkája, amely először a magyar kiadványt álmodta meg, majd sikerült román nyelven is megjelentetni, ma az angol nyelvű kiadvánnyal kiteljesedik. Kiemelten köszönetet szeretnék mondani Ferencz Salamon Alpárnak, valamikor fiatal politikus korunkban erről együtt álmodtunk. De kiemelten meg szeretném köszönni Hermann Gusztáv Mihálynak és Orbán Zsoltnak, hogy együtt vitték a projektet. Bíró Barna Botond alelnök és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont mindhárom nyelven való megjelentetés nehézségeit vállalták” – tette hozzá Borboly Csaba.

„1989 decemberében hosszú útra indultunk mi, erdélyi magyarok, arra vállalkoztunk, hogy felforgatjuk a világot azért, mert olyan körülményeket akartunk, amelyek lehetővé teszik a szülőföldön való boldogulásunkat” – mondta el Winkler Gyula európai parlamenti képviselő. Ehhez támpontok kellenek – ilyen Magyarország támogatása, a határon túli magyarok szolidaritása és az RMDSZ csapata. „Amikor útkeresés közben vagyunk, számunkra mindig az értékek adják meg az irányt, de eszközökre is szükség van, és a székelység angol nyelvű történelme egy ilyen eszköz” – fogalmazott. 

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke szerint jó érzés, hogy Brüsszelben a székelyekről szólhatott az este. Mint mondta, a jelenlévő csíki és udvarhelyszéki polgármesterek révén egy kicsit megismerhetik a székelyeket. Hozzátette, hogy karakteres nép a székely, a székely viccekből pedig ismerjük, hogy tud nevetni a saját hiányosságain, de azt is, hogy büszke székelységére. Azon munkálkodnak, hogy falakat törjenek át.

A kötetet Hermann Gusztáv Mihály és Orbán Zsolt történészek mutatták be. A nagy érdeklődés mellett szervezett estét a marosvásárhelyi Koszika & The Hotshots népdalfeldolgozásokból és saját dalokból álló koncertje kísérte.

A kötetet a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadója jelentette meg 2020 végén. Ugyanitt jelent meg az elmúlt időszakban A székelység története magyar és román nyelven. A kiadvány könnyen áttekinthető, diákoknak és felnőtteknek egyaránt olvasmányos és tetszetős. Az ismeretterjesztő kiadvány megírásának célja, hogy a székelyekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat minden korosztály számára röviden és közérthetően összefoglalja. Megismerhetjük belőle a székelyek történetét, a régmúlttól az ezredfordulóig.

A különféle korokat bemutató fejezetek szerzői pedagógusok, történészek: Ferencz S. Alpár, Forró Albert, Hermann Gusztáv Mihály, Kádár Gyula, Mihály János, Novák Csaba Zoltán, Novák Károly István, Orbán Zsolt, Sepsiszéki Nagy Balázs, Sófalvi András és Sztáncsuj Sándor József. Az illusztrációs anyag egy része Gyöngyössy János történeti grafikus munkája, aki a történészekkel, archeológusokkal és az építészekkel szorosan együttműködve rajzolt meg egy-egy építészeti emléket vagy történelmi személyiséget.

A kötet a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont oldaláról is megrendelhető: