A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, az INTA csütörtökön nyilvános meghallgatást tartott annak kapcsán, hogy az Európai Parlament és a Tanács javasolja, hogy öntanúsító uniós rendszert hozzanak létre a fegyveres konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentõ térségekbõl származó ón, tantál, volfrám és ezek ércei, valamint az arany importõrei körében.

A megbeszélésen Winkler Gyula, aki a jelentéstevõ ebben az ügyben, úgy nyilatkozott, hogy egy minél hatékonyabb szabályozás kialakítása kell hogy legyen a legfontosabb szempont a parlamenti jogalkotási folyamat során. A szabályozási javaslat legfontosabb célkitûzése, hogy csökkentse a fegyveres csoportok bevételeit, amelyet a konfliktusos és nagy kockázatot jelentõ térségben zajló ásványi kitermelésbõl szereznek. A rendelettel az Európa Unió támogatja és szorgalmazza, hogy az európai vállalatok felelõsségteljes módon szerezzék be a szükséges ón, tantál, volfrám és ezek ércei, valamint az arany – a szaknyelvben 3TG-nek (azaz the 3Ts and gold) is nevezett ásványok – mennyiségét a konfliktusos övezetekbõl.

Jelenleg több olyan nemzetközi kezdeményezés is van, amely a fegyveres konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentõ térségekbõl származású ásványok felelõsségteljes beszerzését népszerûsíti. A legismertebb ilyen kezdeményezéseket 2011-ben illetve 2010-ben fogadták el: Az OECD útmutatása a konfliktusok által érintett vagy nagy kockázatot jelentõ térségekbõl származó ásványok felelõsségteljes ellátási lánca tekintetében követendõ kellõ gondosságról, valamint az Egyesült Államok által 2010-ben elfogadott, tõzsdei reformról és fogyasztóvédelemrõl szóló Dodd-Frank-törvény 1502. szakasza. Az EU 2011-ben az OECD keretében politikai kötelezettséget vállalt, hogy támogatja az útmutatás szélesebb körû alkalmazását. Idén tavasszal az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, amelyben felkérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy rendeletjavaslatot a terület szabályozására.

A csütörtökön vitára bocsátott rendeletjavaslat az ónt, tantált, volfrámot, ezek érceit és az aranyat az európai piacra behozó valamennyi uniós piaci szereplõre összpontosít. Meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az említett szereplõk öntanúsítás alapján a szóban forgó ásványok és fémek felelõsségteljes importõreinek minõsülnek.

Az EP-ben zajló egyeztetéseken az uniós piaci szereplõkre vonatkozó öntanúsítási rendszer kötelezõ vagy fakultatív jellegét vitatták leginkább, ugyanis az új szabályozás közvetlenül hat majd az európai iparra, de ugyanakkor a származási ország fenntartható fejlõdésére is. Ebben a kontextusban, Winkler Gyula kiemelte, hogy nem szabad olyan rendeletet alkotni, amelynek embargó hatása legyen. Szerinte egy ilyen intézkedésnek számos negatív következménye lenne azoknak az országoknak a helyi közösségeire, amelyekben kitermelik ezeket a természeti kincseket, de az európai iparra is.

 A jelentéstevõ úgy véli, hogy önmagában egy európai rendelet a szóban forgó ásványok és ércek behozatalára vonatkozóan nem elegendõ ahhoz, hogy a fenntartható fejlõdést segítse a fegyveres konfliktusok által sújtott térségekben, ha ezt a rendeletet nem kísérik kiegészítõ intézkedések, amelyek a demokrácia megerõsödését és az adott államok adminisztratív kapacitását növelnék.

A Winkler Gyula által koordinált jelentést felelõs szakbizottságként az INTA vitatja meg, a jelentéshez a Külügyi és a Fejlesztési Bizottság is egy-egy véleményezést fogalmaz meg. Az Európai Parlament napirendje szerint a jelentést jövõ tavasszal Strasbourgban vitatja meg a plénum.

Az EU az egyik legnagyobb 3TG importõr, az elektronikai és elektrotechnikai ipar a legnagyobb felhasználója ezeknek az ásványoknak és érceknek.