Az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága Winkler Gyula kezdeményezésére első alkalommal szervezte meg a Kereskedelmi politika napját (Trade Policy Day). A tematikus napon megtartott kerekasztal-beszélgetés az egy évvel korábban Cecilia Malmström kereskedelmi biztos által bejelentett, új EU-s kereskedelmi és befektetési stratégiához kapcsolódott. A kereskedelmi biztos, a Kereskedelmi Világszervezet, a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az OECD képviselői az európai parlamenti képviselőkkel, az érintett gazdasági szereplőkkel és civil szervezetek képviselőivel közösen vitatták meg és elemezték az EU jelenlegi kereskedelmi politikáját, valamint a kereskedelmi politikák demokratikus legitimitását.
Alapjaiban tévesek azok a törekvések, melyek szerint az EU kereskedelmi politikáját vissza kellene utalni nemzeti hatáskörbe, ugyanis a globális világban, amelyben élünk, egyetlen tagállamnak sincs esélye, hogy egyedül releváns gazdasági vagy kereskedelmi szereplő legyen. Az Európai Uniónak 500 millió állampolgárra épülő közös piaca van és ez olyan gazdasági és kereskedelmi erőt ad, amellyel a világkereskedelemben meghatározó szerepe tölthet be – ezt a gondolatot képviselte Winkler Gyula EP-képviselő, az INTA alelnökeként a Kereskedelmi politika napján szervezett beszélgetésen. ”Egy évvel ezelőtt, amikor Cecilia Malmström biztos bemutatta az új uniós kereskedelmi stratégiát, azt javasoltam, hogy egy éven belül szervezzünk egy olyan vitát a nemzetközi kereskedelemről, amely az új európai stratégia hatásait elemzi. Közben drámai változások mentek végbe a világban. A globális kereskedelem új világáról beszélünk, de ha elemezzük a globális társadalomban végbemenő mély változásokat, azt mondhatjuk, hogy a szemünk előtt gyakorlatilag egy új világ születik meg” – fogalmazott Winkler Gyula, aki tematikus nap első felében tartott vitákat moderálta.
Az EP-képviselő szerint az elmúlt időszak heves vitái az EU-Kanada közötti kereskedelmi megállapodásról, a növekvő globális egyenlőtlenségek, a szegények és gazdagok között mélyülő szakadék, mindezek egyre nagyobb bizalmatlanságot szültek a kereskedelmi politikák iránt, de ugyanakkor mind olyan jelzések is, amelyek azt mutatják, hogy nem túlzás a nemzetközi kereskedelem új korszakáról beszélni. Úgy vélte, az emberek meg akarják érteni a kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások menetét, de ugyanakkor azt is szeretnék, ha lenne beleszólásuk, különösen, hogy egyre elterjedtebb a közvéleményben, hogy a kereskedelmi egyezmények a multinacionális vállalatokat előnyben részesítik, míg az egyéni érdeket, a helyi közösségeket, a kis- és középvállalkozásokat nem veszik figyelembe. Az európai politikusoknak is kötelességük, de nemzeti szinten is meg kell teremteni a párbeszédhez a kereteket, hogy a polgárok jogos elvárásainak megfeleljenek, tette hozzá az INTA alelnöke. Másrészt szükség van arra, hogy a globális kereskedelem vitathatatlan előnyeiről többet tájékoztassák a közvéleményt, hiszen az hozzájárul az egyéni és a családok jólétéhez, új munkahelyek teremtéséhez, többek között lehetővé teszi, hogy egyre alacsonyabb áron egyre magasabb szintű termékeket és szolgáltatásokat használjanak, mindez a szabad kereskedelem és nyitott társadalom hozadéka.
Winkler Gyula szerint a globális válságsorozat negatív hatásait tévesen társítják a többoldalú nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal és a kereskedelem promoválásával, éppen ezért a nagyobb átláthatóság és jobb kommunikáció jelenti a legnagyobb kihívást a politikusok előtt, hogy elérjék, hogy az emberek ismét bízzanak a kereskedelmi politikákban.
