A 2021-2022-es európai parlamenti ülésszak eredményeiről számolt be keddi, dévai sajtótájékoztatóján Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője. „Az elmúlt egy évben az Európai Parlamentben kiemelt célom volt, hogy egyensúlyba hozzak három prioritást: a gazdaságok versenyképességének biztosítását, az energiabiztonságot és a klímacélokat. Meggyőződésem, hogy méltányos átmenetre van szükség a kettős átmenet, a digitális és a zöld tranzíció során. Ellenkező esetben elveszítjük az emberek bizalmát és nem fogják az európai politikákat támogatni” – emelte ki a képviselő, aki beszámolt arról, hogy európai és világpolitikai szempontból is rendkívül érzékeny és nehéz időszakban kezdték meg a munkát 2021 szeptemberében.

Az EU-nak három egymásra tevődő krízissel kellett megküzdenie, egy időben szembesült a klímaválsággal, a koronavírus-járvány következményeivel és az ukrajnai háború hatásaival. „Az Európai Parlament 2019-ben csatlakozott azokhoz a parlamentekhez, melyek kihirdették a klímaválságot. Az éghajlatváltozás hatásait nem lehet megkérdőjelezni, és már most érezhetőek itthon is a következményei. E kihívásra válaszul az Európai Unió célul tűzte ki a gazdaságok szénmentesítését, azaz dekarbonizációját és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Megszületett a zöld megállapodás – a Green Deal. Rövid idővel ezután globális válság alakult ki a koronavírus-járvány következtében. A 2020-as év nyarán olyan tragikussá vált a helyzet, hogy sok helyen megállították a gazdaságot, leállt a közlekedés, amelynek nyilván azonnali hatása volt az élet minden területén. Erre a helyzetre a Next GeneretionEU terv kidolgozásával válaszoltunk, ugyanakkor minden tagállam elkészítette a saját országos helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. Mindeközben nem késlekedett a harmadik válság sem. Oroszország 2022. február 24-én megszállta Ukrajnát, háborút robbantva ki, amelynek következményeit mindannyian érezzük, különösképpen Európában, de a fegyveres konfliktus bizonyos mértékig a világ minden kontinensére és országára kihat” – fejtette ki Winkler Gyula.

Véleménye szerint ez a válságsorozat nagy megpróbáltatást jelentett az uniós intézményeknek, beleértve az Európai Parlamentet. „Azt láttuk, hogy 2022-ben olyan lépéseket kell megtennünk, amelyek homlokegyenest ellenkeznek az egy évvel ezelőtti elképzeléseinkkel, amelyekről határozottan azt gondoltuk, hogy jó döntések voltak. (…) Míg tavaly egyetértés volt arról, hogy fel kell gyorsítani a gazdaság szénmentesítését, most azt tapasztaljuk, hogy az ukrajnai háború nyomására egyes tagállamok, mint Németország vagy Ausztria, újraindítják széntüzelésű erőműveiket” – mutatott rá az ellentmondásokra a képviselő.

Winkler Gyula beszámolt arról is, hogy idén júniusban, a strasbourgi plenáris ülésen elutasították az Európai Bizottság javaslatát, hogy vezessenek be egy uniós fűtés- és üzemanyag-kereskedelmi rendszert, amely egy úgynevezett klímaadót vonna maga után. Az elutasított tervezet az EU Irány az 55%! ambiciózus csomagjának része, melynek célja, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkenjen az EU-ban a szén-dioxid-kibocsátás „Mi, az RMDSZ európai parlamenti képviselői is a javaslat ellen szavaztunk még akkor is, ha ezzel tulajdonképpen szembe mentünk az Európai Néppárt irányvonalával. Talán tavaly még egyetértettünk volna ezzel az intézkedéscsomaggal, de ma úgy gondoljuk, nem segíti sem az embereket, sem a gazdaság szereplőit. Hiába szénmentesítjük a gazdaságot, ha az milliókat tesz földönfutóvá. A zöld átállásnak méltányosnak kell lennie” – hangsúlyozta az EP-képviselő.

Winkler Gyula tevékenységi beszámolója elérhető ezen a linken:  https://bit.ly/3bxeKVw