Romániát megfojtja az a túlzott bürokrácia és központosítás, ami a kohéziós alapokból finanszírozott, európai uniós pályázati rendszert itthon körülveszi – jelentette ki csütörtökön dévai sajtótájékoztatóján Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője.

Hogy Románia ennyire késlekedve és lassan hívja le a 2014-2020 költségvetési időszakban elérhető uniós alapokat, nemcsak az Európai Parlament Regionális fejlesztési bizottságának (REGI) tagjait tölti el aggodalommal, hanem az egész európai törvényhozást, annál is inkább, hogy „valóságos háború” várható a 2020 utáni költségvetés kapcsán, mutatott rá a képviselő. „Brüsszelben elsősorban azoknak okoz Románia aggodalmat, akik a kohéziós politika fenntartása mellett vannak. Ugyanis az EU-ban már vannak olyan hangok, melyek a Kohéziós Politika költségvetésének csökkentését vagy teljes felszámolását kérik, annak következtében, hogy az EU büdzséje 7-8 százalékkal lesz kisebb a Brexit miatt. Románia gyenge teljesítménye az uniós alapok felhasználása terén épp azoknak a malmára hajtja a vizet, akik a kohéziós politika ellen vannak” – hangsúlyozta Winkler Gyula.

Az EP-képviselő szerint a REGI Bizottság Kolozs megyei látogatása, melyen póttagként ő is részt vett, kettős célt szolgált: elsősorban figyelmeztetni a hatóságokat, hogy mennyire gyenge az uniós alapok felhasználási szintje, másodsorban megérteni, hogy mi vezetett ehhez a rossz eredményhez. „Az első következtetés, amit levontak az, hogy a túlzott bürokrácia és központosítás megfojt bennünket. (…) Az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos bürokrácia 30 százaléka Brüsszelnek, 70 százaléka Bukarestnek köszönhető, erre hívta fel a figyelmet a romániai hatóságoknak Joachim Zeller kollégám, aki a REGI Bizottság küldöttségét vezette. Az Európai Parlamentben elfogadott Kohéziós Politikára vonatkozó törvénykezés 270 oldal, az Európai Bizottság szabályzata mintegy 2000 oldal, míg a Bukarestben hozott szabályok 15000 oldalt tesznek ki. (…) A látogatáson a polgármestereknek is felvetettük a bukaresti hatóságok túlzott központosításának problémáját, ők elmondták, hogy olyan is volt, hogy 5000 oldalas dokumentációt állítottak össze egy-egy projektre, és gyakran megtörténik, hogy miután az Bukarestbe kerül, még ilyen-olyan pótlásokat kell elkészíteniük, mert valamelyik típusnyomtatványt nem töltöttek ki helyesen. Ezt a problémát például ki lehetne küszöbölni, ha elektronikusan kellene feltölteni a dokumentációt, és ha csökkentenék a különböző engedélyeket és egyéb fölösleges papírok számát” – magyarázta Winkler Gyula. Szerinte Romániának minél hamarabb fel kell számolnia a bürokráciát és a centralizációt ahhoz, hogy valóban hatékonyan tudja felhasználni a rendelkezésére álló európai uniós alapokat. „A pénznek helyi szintre kell eljutnia, mert a közösségek fejlesztési igényeit legjobban helyi szinten, a megyei és helyi önkormányzatok ismerik” – emelte ki Winkler Gyula.

Az EP-képviselő elmondta, hogy Romániának csak most augusztusban sikerült akkreditáltatnia az utolsó három irányító hatóságot és a Bizottsággal megkötött Partnerségi egyezményben szereplő 36 előzetes feltételből öt esetében is elmaradása van, pont a legfontosabb területeken: közlekedés, közbeszerzés, innováció és kutatás, hulladékgazdálkodás, közigazgatás. „A 2007-2013 közötti költségvetési időszakban a Románia rendelkezésére álló uniós források 90 százalékát nagy nehezen sikerült felhasználni. Két milliárd eurót vesztettünk a közlekedési és környezetvédelmi programokkal, mindkettő a legcentralizáltabb ágazati operatív programok között volt Romániában. Most nagyon rosszul állunk. A költségvetési időszak felénél a rendelkezésünkre álló 23 milliárd eurós alapnak alig 8 százalékát használtuk fel. Valamivel jobban állunk a leszerződött pályázatokkal, a rendelkezésre álló alapok 20 százalékát leszerződték, ez 4,5 milliárd eurót jelent, de ez még mindig nagyon kevés” – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula, rámutatva, hogyha ez továbbra is így halad, Romániának és az országot képviselő európai parlamenti képviselőknek nehéz lesz fenntartani az EU következő költségvetéséről szóló vitában még azt az álláspontot is, hogy maradjon a jelenlegi szinten a Románia rendelkezésére álló uniós pénzalap, annak növelése pedig szóba sem jöhet.