Tíz éve írták alá Déván azt az együttműködési megállapodást, amely Háromszék és a Hunyad megyei szórványmagyarság kapcsolatát rögzítette, és az elmúlt évtizedben nemcsak termékenynek bizonyult, hanem bővült is ez a kapcsolat – mondotta Tamás Sándor megyeitanács-elnök tegnap Winkler Gyula EP-képviselővel és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel tartott sajtótájékoztatóján, ahol azt hangsúlyozták: fontos, hogy a magyarságnak minél erősebb képviselete legyen.
Régebb csak úgy „átrepültünk” Hunyad megyén is, nem fordítottunk gondot azokra, akik nehezebben tudják megélni a magyarságukat, mint mi Székelyföldön – az utóbbi évtizedben azonban ez megváltozott, kiépültek a kapcsolatok, egyik rendezvény a másikat húzta, és mind nagyobb lett a kör, azóta a Fehér és a Beszterce-Naszód megyei magyarsággal is rendszeres az együttműködés, ezek mellett pedig sok nem formális szál is erősíti az összetartozást. A szórványban élő magyarokkal előbb teremben, majd művelődési házakban találkoztak, majd megjelent az igény a köztéri rendezvényekre is – közölte Tamás Sándor, aki szerint Háromszék és Sepsiszentgyörgy ott segített, ahol tudott, ha kellett, előadókat küldtek, ha kellett, kerítést építettek Őraljaboldogfalván, és ebben az anyagi hozzájárulás volt a legkevésbé fontos (a számvevőszéknek viszont ez szúrt szemet, de hiába vizsgálódtak, nem találtak semmi törvénytelenséget).
Valóban próbáltunk úgy politizálni, gondolkodni, cselekedni az elmúlt évtizedben, hogy ne csak a város vagy a megye közigazgatási határáig lássunk, hanem a szórványra és a Partiumra is figyeljünk – erősítette meg Antal Árpád. Elmondta, hogy 2012-ben, amikor a szociál-liberális unió szerezte meg az önkormányzati tisztségek nagy részét, nagyon egyedül érezték magukat a székelyföldi vezetők, akik most is szurkolnak Szatmárnémeti, Marosvásárhely, a Partium, a Bánság és a szórvány magyar jelöltjeinek is. Mindenütt más a cél, van, ahol a polgármesteri tisztség, Hunyadon a megyei önkormányzatba való bejutás (négyévi szünet után), de az erdélyi magyarság akkor tud teljes életet élni, ha minél több önkormányzati pozíciót szerez meg, ahonnan „hangyaként tudunk dolgozni a parlamenti képviselet megerősítésére”. Sepsiszentgyörgy elöljárója szerint az idei választások után várhatóan négy nyugodtabb esztendő következik, amikor végre lehet majd a fejlesztésre összpontosítani, hiszen ez mindannyiunk érdeke.
Bármilyen akadályt könnyebb összefogással venni – véli Winkler Gyula is, aki meleg szavakkal méltatta a Székelyföld és a szórvány közötti kapcsolatot. Ezzel az októberben 11. alkalommal megrendezésre kerülő Hunyad megyei magyar napok programja is gazdagodik, és a megye harmadik székely kapuját is felavatják a vajdahunyadi magyar ház előtt. Kitért arra, hogy a Bethlen Gábor szülőházaként ismert Vörös bástya után egy másik, a magyar történelemben fontos szerepet játszó ingatlant, a piski fogadót is megvette a dévai Szent Ferenc alapítvány, majd leszögezte: Brüsszelben az ad legitimitást az erdélyi magyarok képviselőinek, hogy mintegy kétezer önkormányzati tanácstag, kétszáznál több polgármester és 30 tagú parlamenti frakció áll mögöttük, és ezek mind választott tisztségek – hangsúlyozta. Hozzátette: ha csapatról kell beszélni az RMDSZ-ben, neki Tamás Sándor és Antal Árpád munkája jut eszébe, öröm és megtiszteltetés, ha ehhez a sikerhez ő is hozzájárulhat.
Brüsszeli tevékenységét illetően elmondta: Ursula von der Leyen EB-elnök évértékelő beszédéből az derül ki, hogy az EU az eddigiekhez képest dupla finanszírozást folyósít a következő években Romániának (a pénz fele gazdaságélénkítést szolgál, a másik fele a 2021–27-es uniós költségvetésből jön majd), ezért is fontos, hogy a következő időszakban azok az emberek vezessék a közösséget, akik képesek ezeket a lehetőségeket felhasználni. Ez nem csak a következő négy évről szól, most alapozzuk meg a jövőt, ami Ursula von der Leyen szerint digitalizálásról és fenntarthatóságról szól. Lényegében Románia és Székelyföld is most fog belépni a XXI. századba – jelentette ki Winkler Gyula.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselője szerint már elindultunk ebbe az irányba, létezik egy Digitális Székelyföld kezdeményezés, Sepsiszentgyörgy törekszik arra, hogy okosváros legyen, Kovászna megye pedig élen jár a hulladék újrahasznosításában, de a kormánynak is vannak feladatai: három országos stratégiai tervet kell készítenie (hét évre szóló kohéziós tervet, a gazdaság helyreállítására vonatkozó tervet és a közös agrárpolitikára vonatkozó tervet), és ezekről egyeztetnie kell Brüsszelben. A gépezet beindult, de sokkal több tárgyalásra és átláthatóságra van szükség a román kormány részéről – vélekedett. Azt is elmondta: a közös agrárpolitikát illetően egyfajta decentralizálás várható, hogy a kormányok döntsék el, mire használják az uniós alapokat (hiszen másra van szükség Hollandiában, mint Romániában), és nagyon jó, hogy Románia is decentralizálta a Regionális Operatív Programot, hogy ezentúl ne Bukarestben, hanem a fejlesztési régiókban szülessenek a döntések. Jobb lenne ezeket még közelebb hozni az önkormányzatokhoz, az RMDSZ programjában a decentralizálás mindig is egyfajta varázsszóként, vezérfonalként volt jelen, de eljön ennek is az ideje, és fontos, hogy erősek legyünk, amikor napirendre kerül – vélekedett Winkler Gyula.
