Az erdélyi – azon belül a szórványban élő – magyarság megmaradásának szempontjából fontos, hogy az érdekképviselet mit tud elérni, de legalább olyan fontos, hogy mit tud megakadályozni – jelentette ki Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az RMDSZ szórványfrakciójának elnöke szombat délelőtt Aradon, a Magyar Szórvány Napján. Az érdekvédelmi szervezet országos szórványkonferenciáján a magyar kormány képviselője, Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár az anyaország támogatásáról biztosítva a külhoni magyarságot kijelentette: a szórvány megmaradása nemzeti érdek, a szórványmagyarság pedig nemzeti érték.

 

2019 után másodszor adott otthont szombaton az aradi városháza az RMDSZ országos vándorkonferenciájának a Magyar Szórvány Napján – idén Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének 445. és halálának 396. évfordulójára esett a rendezvény, amelynek címét az RMDSZ legutóbbi kongresszusának mottójából kölcsönözték: „Egységben az erőnk, közösségben a jövőnk!”

 

A gyűlés felvezető eseményei pénteken zajlottak, amikor is Pécskán a Pro Economica Alapítvány erdélyi gazdaságfejlesztési pályázatának Arad megyei kedvezményezettjeivel aláírták a támogatási szerződéseket, illetve délután az Arad megyei RMDSZ-es választott és kinevezett tisztségviselők, majd a szórványfrakció tagjai Kelemen Hunor szövetségi elnökkel tanácskoztak. A szombati programon Kelemen egyéb elfoglaltságai miatt nem vett részt.

 

Faragó Péter kormányfőtitkár-helyettes a házigazda Arad megyei RMDSZ-szervezet elnökeként köszöntötte a belső-erdélyi, bánsági, máramarosi szórványmegyék képviselőit, hangot adva fenntartásának: nem lekicsinylő-e egy közösségre nézve a szórvány kifejezés?

 

„Tulajdonképp csak létszámról beszélünk, és nem ítélkezünk. Az azonban mindannyiunk számára biztos, hogy a szórványban élő magyar közösségeket segíteni és támogatni kötelessége minden magyar embernek” – oldotta fel a dilemmát Faragó Péter, aki szerint a Magyar Szórvány Napja Erdély-szerte, a Kárpát medencében és mindenhol, ahol magyar közösségek élnek, arról szól, hogy „mi, magyarok éljünk kisebb vagy nagyobb létszámban bárhol a világon, azért magyarként tervezünk magunknak jövőt, magyarként álmodunk, magyarként imádkozunk és magyarként akarjuk leélni az életünket.”

 

A rendezvénynek otthont adó Arad megye ebből a szempontból „hibrid”, mert vannak olyan kislétszámú magyar közösségek, amelyekről elmondható, hogy szórványban élnek, de vannak tömbmagyar települések, nagyszámú közösségek, amelyek rendelkeznek akkora erővel, hogy helyi tanácsosi, alpolgármesteri vagy polgármesteri mandátumok révén közigazgatásilag is „saját kezükbe vegyék sorsuk irányítását”.

 

Szórványkonferencia a Szabadság-szobor fényében

 

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az RMDSZ szórványfrakciójának Hunyad megyei illetőségű elnöke beszéde elején „kijavította” Faragó Pétert, aki azt mondta, hogy „a Szabadság-szobor árnyékában” zajlik a konferencia, mert a mellette ülő Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkárral arra jutottak, hogy helyesebb azt mondani: a Szabadság-szobor fényében gyűltek össze a szórványközösségek képviselői jövőt tervezni.

 

„Tizenöt évre volt szükség, hogy vándorrendezvényünkkel bejárjuk az erdélyi, bánsági, partiumi szórványközösségek központjait. Ünnepeltünk mi már együtt Temesvártól Besztercéig, Segesvártól Nagybányáig, hogy tavaly, 2024-ben visszatérjünk Dévára, ahonnan indultunk tizenöt évvel ezelőtt” – idézte fel Winkler Gyula. Szerinte az RMDSZ legnagyobb kihívása és legfontosabb küldetése az elmúlt 35 évben és ma is a közösségépítés és a társadalomszervezés. Ez a mi szórványközösségeinkben még nagyobb kihívást jelent, hiszen a beolvadás, az identitásvesztés és az elvándorlás együttes veszélyeivel kell megküzdenünk” – hangsúlyozta.

Ezekre a kihívásokra keresik a választ a szórványnapi konferenciák, amelyeken a leggyakrabban visszatérő témák:

– az anyanyelvű oktatás,

– az egyházi és a civil élet,

– a politikai képviselet kérdése,

– a szórvány–székelyföldi együttműködés megerősítése,

– a családtámogatás,

– a magyar sajtó helyzete

– ezekre épül az RMDSZ szórványcselekvési terve is, melynek középpontjában mindig a közösségépítés áll. „Ilyenkor, az év vége felé, adódik az alkalom, hogy visszanézzünk, de előre is tekintsünk, hogy értékeljük az elmúlt esztendőt és megtervezzük a következőt” – fejtette ki Winkler Gyula.

 

Az EP-képviselő szerint mind gazdasági, mind a politikai instabilitás, mind a szélsőséges erők térnyerése szempontjából rendkívül nehéz időszakban lépett be a kormányba az RMDSZ, de emlékeztetett arra, hogy a végrehajtásban való szerepvállalás „nem cél, hanem eszköz” az érdekképviselet számára. Fontos, hogy mit tudunk elérni, de legalábbi ilyen fontos, hogy mit tudunk megakadályozni, és ehhez részt kell venni a döntéshozatalban és a végrehajtásban is” – hangsúlyozta, megemlítve, hogy a regionális átszervezés vagy a parlament létszámának csökkentése majdnem a felére annak a veszélyét jelentené – főleg a szórványközösségek számára –, hogy elveszíthetjük a képviseletet mint eszközt. A megszorítások jegyében az idei tanévnyitóra sok iskola önállóságát megszüntették, de az RMDSZ kormányzati részvételének eredményeként a kisebbségi (ez esetben magyar) iskolákat nem olvaszthatták be más oktatási intézményekbe, nem veszítették el jogi személyiségüket – példálózott a szórványfrakció elnöke.

 

Winkler Gyula szerint nemcsak meg kell hallgatni, hanem meg is kell érteni a szórványban élő magyarok elvárásait és javaslatait, ezért az RMDSZ-szervezeteknek a „nyitott kapuk politikáját” kell folytatni. „Szólnom kell az európai porondról is, ahonnan sajnos az idei év kedvezetlen híreket hozott. Júniusban az Európai Unió Bírósága visszautasította az Európai Kisebbségvédelmi Polgári Kezdeményezés (MSPI) bizottságának a fellebbezését. Kiábrándító volt mindannyiunk számára a bíróság kedvezetlen döntése, de azzal is tisztában vagyunk, hogy nem volt hiába való az elmúlt évtized munkája. Nem veszett el az a több mint egymillió aláírás, mert ezek által az RMDSZ az európai kisebbségvédelem zászlóshajója lett. Nemcsak a figyelmet keltettük fel, nemcsak napirenden tartottuk a témát, hanem új lendületet hoztunk a FUEN, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának a tevékenységébe is. Sikerként könyvelhetjük el, hogy az Európai Parlamentben nagy többséggel támogatták az őshonos kisebbségek védelméről szóló kezdeményezést, ezt az Európai Bizottság kaszálta el később. A munka nem áll meg, az európai parlamenti választásokat követően újraszerveztük a Nemzeti Kisebbségi Munkacsoportot, a Minority Intergroupot, és dinamikus működéssel, magyarországi partnereink támogatásával tartjuk napirenden a kisebbségvédelmi kérdéskörét az Európai Parlamentben, a Régiók Bizottságában és az Európa Tanácsban” – magyarázta Winkler Gyula.

 

Az EP-képviselő szerint a jövő szempontjából fontos új eszköztárral megvalósítani a korábban megfogalmazott célokat: az oktatás, a kultúra, az identitás, az egyházi, civil és ifjúsági élet megszervezését a szórványban sok más szempont figyelembevétele mellett az új digitális társadalom működési dinamikája alapján kell biztosítani.

 

„A közösségépítés ma már nemcsak rendezvényeket, találkozókat jelent, hanem kapcsolódást, hálózatot, digitális jelenlétet, mindazt, ami összeköti a magyart a magyarral, Aradtól Csíkszeredáig, Dévától Marosvásárhelyig a virtuális világban is. Új lendületet kell adnunk a székely–szórvány együttműködésnek, és meg kell erősítenünk a szórvány–szórvány partnerségeket, a legjobb gyakorlatok átvételét és népszerűsítését” – fejtette ki Winkler Gyula, aki szerint a szórvány nem az elfogyás szigete – a szórvány a magyar jövő határvidéke. „Mi mindannyian, szórványban élő magyarok és támogatóink ennek a jövőnek az őrzői és építői vagyunk. Ennek szellemében végezzük tehát munkánkat.”

 

Össznemzeti érdek és össznemzeti érték

 

Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár a magyar kormány támogatásáról biztosította a szórványmagyarságot. „A mai nap alkalmas arra, hogy felhívjuk a figyelmet a szórványközösségekre, mindennapi küzdelmeikre és közös sikereinkre is. A magyar emberek számára a szórvány nem néprajzi fogalom, hanem küldetés. Hiszen ott, ahol kevesebben vagyunk, minden magyar szónak, minden magyar intézménynek, minden nemzeti ünnepnek különleges jelentősége van” – hangsúlyozta aradi beszédében.

 

A meghívott szerint a nemzetpolitikában a szórványközösségeknek mindig is megkülönböztetett helyük volt, hiszen ezek a közösségek a magyar nemzet végvárait jelentik. „Azokat a bástyákat, amelyek az egész nemzetet védik, tehát egyetlen ilyen közösség gyengülése vagy eltünése az egész magyar nemzeten mély sebet ejtene, és az egész magyar nemzet számára veszteség lenne. A szórványmagyarság megmaradása tehát össznemzeti érdek, a szórvány pedig össznemzeti érték. Ezért a magyar kormány részéről az elmúlt 15 évben mindent megtettünk annak érdekében, hogy közösségeink a szórványvidéken is boldogulni tudjanak, és számukra is elérhető legyen mindaz, ami a megmaradásukhoz, anyanyelvünk és kultúránk ápolásához elengedhetetlen” – fogalmazott Nacsa Lőrinc.

 

Felsorolta, hogy a magyar kormány az elmúlt években számos óvodát és iskolát épített vagy újított fel Erdélyben, sőt az egész Kárpát-medencében, sok szórványkollégium és iskolaközpont létrehozásához és működtetéséhez járul hozzá ma is annak érdekében, hogy segítse a magyar fiatalokat a szülőföldjükön való boldogulásukban. Támogatja a szórványban tevékenykedő kulturális és civil szervezeteket, rengeteg olyan rendezvény és közösségi program megvalósítását, amelyek által a közösségek megélhetik magyarságukat, ápolhatják kultúrájukat és hagyományaikat.

 

„Mindezt figyelembe véve, kijelenthetjük, hogy a szórvány támogatása kiemelt nemzetstratégiai cél. Ezért is örömteli, hogy már egy évtizede, itt, Erdélyben pedig még annál is régebb óta van egy nap, amit ennek az ügynek szentelünk, egy nap, ami felhívja a figyelmet a szórványmagyarság támogatásának fontosságára, és ami nemcsak gondolkodásra, hanem cselekvésre is buzdít mindannyiunkat. Ezért a mai napon külön köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik nap mint nap tesznek azért, hogy megőrizzék a magyarság bástyáit, végvárait, a tanítóknak, a lelkipásztoroknak, a közösségszervezőknek, az RMDSZ-nek és a civil szervezeteknek” – mondta Nacsa Lőrinc.

 

Az RMDSZ 2011-ben nyilvánította Bethlen Gábor fejedelem születésének napját a Magyar Szórvány Napjává, a magyar Országgyűlés pedig tíz évvel ezelőtt, 2015-ben felkarolta a kezdeményezést, és hivatalosan is november 15-ét nyilvánította a Magyar Szórvány Napjának, a határon túli magyarság iránti felelősségvállalás jegyében.

 

Az aradi rendezvény további részében Molnár András parlamenti képviselő, Temes megyei RMDSZ-elnök, Ferenczi István Hunyad megyei RMDSZ-elnök, Markó Attila, a parlamenti képviselettel nem rendelkező szórvány megyék alsóházi küldötte, Székely István társadalomszervezésért felelős ügyvezető RMDSZ-alelnök és Horváth Anna, önkormányzatokért felelős ügyvezető RMDSZ-alelnök részvétlével tartottak pódium-beszélgetést a közösségszervezés lehetséges és más működő példáiról, majd Szabó Ödön parlamenti képviselő, Barbócz Izabella Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes és Mihályfalvi Katalin oktatásért felelős ügyvezető RMDSZ-alelnök a szórványban működő önálló magyar oktatási intézmények helyzetéről és jövőjéről beszélt.

 

A délutáni programban az aradi 1848–1849-es Ereklyemúzeum és a magyar szépművészeti állandó kiállítás, a Képtár megtekintése szerepelt a konferencia résztvevői számára.

Pataky Lehel Zsolt, Krónika