Idén ünnepeljük Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé választásának 400., illetve Kós Károly születésének 130. évfordulóját. Mindketten az önálló, saját sorsa fölött rendelkezõ erdélyi magyar közösség megmaradását, gyarapodását tartották életcéljuknak, amely szülõföldjén méltó életet biztosít önmagának, éppen ezért az RMDSZ a 2013-as évet Bethlen Gábor és Kós Károly emlékévvé nyilvánította. Nekünk, Hunyad megyei magyaroknak különösen a Bethlen Gábor fejedelem szellemi öröksége áll közel a lelkünkhöz, hiszen itt született a megyében az, akinek Erdély aranykorát köszönhetjük.

Az év felénél járunk, sikeres eseményekkel és baljós jelzésekkel egyaránt teli hat hónapot hagy maga mögött úgy az RMDSZ, mint a Hunyad megyei magyarság.
Szövetségünk elõzménytelen kihívásokkal néz szembe: az alkotmány módosítása, a régiók átalakítása és a közigazgatás átszervezésének szándéka a régi, jól bejáratott nemzetállami reflexeket hozza elõ a Bukarestben regnáló, hetven százalékos parlamenti szupertöbbségben. Veszély közösségünk számára, kemény küzdelem az RMDSZ számára, hogy ellenzékbõl, állandó támadásnak kitéve, meg tudja védeni a magyar érdeket Erdélyben, Romániában.

Tudomásul kell vennünk a gondokat, de nem felejthetjük a sikereket, az erõt adó eredményeket sem. Olyan eseményeket hagytunk magunk mögött, amelyek méltóak a nagy elõdök nevéhez. Lehet igyekeztünk azért is, mert Hunyad vármegyében található a nagy fejedelem szülõháza, a marosillyei Veres bástya a mi örökségünk része. Talán igyekeztünk azért is, mert összeforrott , összetartó csapat dolgozik az RMDSZ Hunyad megyei szervezetében, mert folytatni szeretnénk az útjára indított kezdeményezéseket, mert érezzük annak szükségét, hogy emeljük tevékenységeink minõségét. Mindenképpen megelégedéssel tekinthetünk vissza az elmúlt hónapokra.

Büszkeséggel és elégedettséggel mondhatjuk, hogy a napokban véget ért negyedik Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvényei idén is sikeresen zajlottak. Igazat mondunk, amikor azt állítjuk, hogy kilenc napig magyar világot élhettünk Hunyad megye sok településén. Most elõször, úgy érzem, hogy falakat romboltunk le, elérve a többségi közösség tagjainak és vezetõinek ingerküszöbét, hiszen máris olyan vezércikket olvashattunk a Hunyad megyei román nyelvû médiában, amely végre felteszi a kérdést, miért nincs jelen a magyar közösség a dévai, vajdahunyadi, vagy zsil-völgyi településeken szervezett városnapokon, hiszen õk is itt élnek és alkotói közös értékeinknek. Fontos jelzések ezek a szórványban! Talán végre hisznek nekünk, amikor újra és újra ismételjük: nem a többség ellenében, hanem a közös jó érdekében akarjuk megvalósítani célkitûzéseinket.

Nagyon jó visszaemlékezni a Fogadj emlékbe egy mûemléket címû versenyre, amely szinte példátlan módon megmozgatta a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont teljes közösségét. Gyerekek, szülõk és pedagógusok együtt izgultak, lelkesen, kreatív és találékony módon dolgoztak hónapokon keresztül a siker érdekében. A jó példa ragadós, hiszen a Hunyad Megyei Magyar Napok alkalmával gazdára talált az erdélyi épített örökség gyöngyszeme, a Vajdahunyad vára is. Az örökbefogadók a megyében mûködõ ifjúsági szervezetek, amelyek minden bizonnyal lélekkel és tudással is gazdagítják az Örökségünk Õrei eszköztárát. A verseny jövõre folytatódik, és hát az ember ilyenkor érzi, ismét egy új, sokakat megszólító hagyomány indult útjára.
Jó tudni azt is, hogy a marosillyei Veres bástya, a magyar házak és közösségi központok szerte a megyében élettel voltak tele az idén, nem volt olyan hét, hogy ne szerveztek volna hagyományõrzõ, kulturális vagy szabadidõs tevékenységeket.
Megelégedésre adott okot az is, hogy az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán nemcsak a Hunyad megyei küldöttek által voltunk jelen, hanem hozzájárultunk feladatkijelölõ kongresszusunk dokumentumaihoz, gondolatainkkal, de jó példával is. Szórványközösség vagyunk, de az RMDSZ szórványcselekvési tervéhez nemcsak javaslatokkal, hanem a megvalósított rendezvények hosszú sorával is hozzájárultunk. Ha csak egyet kell kiemelni, akkor az Összetartozunk szórvány-Székelyföld partnerség gazdag programsorozatát említem meg, amelynek kipattanó szikráját a háromszéki és hunyadi testvérkapcsolat adta. Ez a kapcsolat már kezdetektõl túlmutat a formális intézményes együttmûködéseken, emberekrõl szól embereknek, a szív és a lélek a szervezõelve.

Az elõttünk álló hónapok sem lesznek eseménymentesek, idén egész Kárpát-medencében megünneplik a Magyar Szórvány Napját. Talán nem mindenki emlékszik, hogy november 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésének napját választottuk, hogy legyen a Magyar Szórvány Napja, a javaslat kovásza pedig nem más, mint a háromszéki-hunyadi testvérkapcsolat. Az RMDSZ a 10. kongresszusán ezt elfogadta és azóta két alkalommal ünnepeltünk Erdélyben november 15-én, idéntõl pedig a Magyar Állandó Értekezlet Szórvány szakbizottságának döntése értelmében Kárpát-medencei ünnepség lesz a Magyar Szórvány Napja.
Hiszem azt, hogy a nagy erdélyi fejedelem szellemi örökségét követve tud értelme lenni munkánknak, közösségünk fundamentuma az összetartozás, a szolidaritás, erre lehet és kell is építenünk a következõ idõszakokban.

Befejezésül álljon itt a csíkszeredai kongresszuson elfogadott RMDSZ dokumentumának utolsó gondolata, amely mutatja, hogy nem vagyunk egyedül és ez erõt ad a további munkához: “Az RMDSZ 11. Kongresszusának küldöttei, annak tudatában, hogy a magyar szórványközösségek megerõsödése fontos feltétele erdélyi magyar nemzeti közösségünk megmaradásának, vállalják, hogy közös erõfeszítéssel mindent megtesznek a szórványközösségek identitásának megõrzéséért, közösségeink gyarapodásáért és fejlõdéséért“.

Winkler Gyula EP-képviselõ, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke