A makrogazdasági mutatók nem helyettesíthetik az európai értékeket

Vízválasztó pillanathoz érkezett az Európa jövõjérõl folytatott vita. Az európai intézmények, a tagállamok, politikusok gazdasági, pénzügyi és monetáris kérdésekre összpontosítanak, amelyek természetesen rendkívül fontosak. De kérdem én, kelet-európai polgártársaimmal együtt, milyen lesz a válság utáni Európa? Az alapértékeknél fontosabbak a makrogazdasági mutatók? Elfogadhatjuk-e, hogy egy tagállam eltérjen a jogállamiság elveitõl, ha eközben kiegyensúlyozott költségvetést mutat fel” – fogalmazta meg kérdéseit Winkler Gyula politikai nyilatkozatában. Az RMDSZ EP-képviselõje emlékeztetett, hogy amikor lehullott a vasfüggöny, a kelet-európaiak az értékek Európai Uniójához igyekeztek csatlakozni,  egyesülni azokkal a nyugat-európaiakkal, akiket a történelem  megkímélt a totalitarizmus leckéjétõl. “Most mi, kelet-európaiak aggódunk, hogy a válság utáni Európában hogyan tartják majd tiszteletben az egyetemes értékeket, aggódunk, hogy sérülhet az emberi méltósághoz, a szabadsághoz, egyenlõséghez való jog, csökken a szolidaritás. Az európai értékeket sohasem lehet makrogazdasági mutatókkal helyettesíteni” – hangsúlyozta Winkler Gyula.

Az európai parlamenti képviselõ nyilatkozata annak kapcsán született, hogy Európa-szerte egyre erõsebbek azok a megnyilvánulások, amelyek a demokrácia és a jogállamiság kereteit feszegetik, és egyre jobban felerõsödtek a szélsõségesen nacionalista, idegen- és fajgyûlölõ hangok a közbeszédben is. A tagállamok szintjén tapasztalható gyakori politikai krízisek is jelzik, hogy Európát alapjaiban  ingatja meg egy komplex gazdasági, pénzügyi és szociális válság. A populista politikusok elfordulnak az egységes Európától és a paternalista nemzetállamhoz való visszatérést szorgalmazzák, azonban a történelem többször is bebizonyította, hogy ez az európai nemzetek számára téves út.