Kiváló a MIÉRT szórványkonferencia idõzítése, hiszen egy hét múlva lesz a Magyar Szórvány Napja. Újkeletû ünnepünk, alig négy éve kezdeményeztük, de ma már az egész Kárpát-medencében megtartjuk november 15-én, Bethlen Gábor erdélyi fejedelmünk születésének napján a Magyar Szórvány Napját.

Az elõzmények – a szórványközösségek 25 éve

Az RMDSZ megalakulásának 25 éves évfordulójára készülünk, Európa is 1989-re tekint vissza, hiszen negyedévszázada, hogy leomlott a berlini fal. (…) Kerek évfordulóknál az ember különösen hajlamos a visszatekintésre, ezt teszem most én is. A mi közösségépítõ munkánk is felosztható fejezetekre, tekintsük át, hogyan zajlott az elmúlt 25 évben a szórványkezdeményezések sorozata.

1989 után az elsõ évtized, a kilencvenes évek a közösségépítés és a közösség megszervezésének évei voltak. Vannak olyan intézmények, amelyek újraalakultak, mint például az EMKE, míg más szervezetek “zöldmezõs beruházásként” jöttek létre, a közösségi igénybõl alakultak ki, ifjúsági, kulturális civil szervezetek jöttek létre. Az önszervezõdésrõl, a feladatok kijelölésérõl, a stratégiák felépítésérõl szólt ez az idõszak. A célokat kellett megfogalmazni, és az RMDSZ ezt az elsõ perctõl megtette: közös célunk a szülõföldön való megmaradás, gyarapodás, ezért dolgozunk mi és a ti nemzedéketek is.

Mit jelent a szülõföldön való gyarapodás? Mindannyian tudjuk, hogy demográfiai szempontból negatív a tendencia, de ez európai jelenség. A gyarapodásnak nemcsak demográfiai, hanem közösségszervezési és gazdasági vonatkozásai is – ezek miatt érdemes merésznek lenni. Amikor tervezünk, tapasztalatot cserélünk, mint most is, nemcsak megmaradásról, hanem gyarapodásról is beszélünk. Merjünk a régi, deffenzív, önsajnálkozó, siránkozó szórvány imázs mögé nézni. Hogy milyen is az: áll az idõs néni a temetõ kapujában a roggyanó kerítés mellett s mondja, hogy fogyunk. Fogyunk persze, de rengeteg szempontból erõsödünk is, nézzük csak az iskolaalapítási kezdeményezéseket. Még nem jutottunk el az önálló, állami finanszírozású magyar egyetemig, de az egyértelmûen látszik, hogy mennyire másként néz ki magyar szempontból ma Románia oktatási térképe a huszonöt évvel ezelõttihez képest.

A célok meghatározása és a közösségszervezés után a kétezres években az intézményalapítás és az építkezés évtizede következett. Nagyon sok helyen építettünk iskolát, Magyar Házat, erõt kapott a visszaszolgáltatás folyamata. Talán kevesen tudják, hogy sehol a poszt-kommunista országokban nem történt meg a Restitutio in integrum, Románia az egyetlen, ahol ezt az elvet törvénybe foglalták, és ez az RMDSZ érdeme. A folyamat még ma sincs lezárva, az is igaz, hogy sok visszaélés történt, szándékos késlekedés is van, elég ha csak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását nézzük, rengeteg a tennivaló, de a folyamat visszafordíthatatlan.

Ma a rendszerváltás utáni harmadik idõszakot írjuk. Az utóbbi években, az RMDSZ Fõtitkársága által kidolgozott Szórvány cselekvési tervben az új generációs szórványprogramokról beszélünk. Úgy véljük, a hálózatépítés hozhat új lendületet ezen a területen. Ha mindenki a saját szigetén éldegél, akkor nem tudhatja, hogy milyen jó ötlete van a szomszédos közösségnek, fontos, hogy tudjunk egymásról, hálózatba szervezzük a kezdeményezéseket.

A Magyar Szórvány Napja – hagyományt teremtünk

2011 különleges év volt a szórvány számára, hiszen egy egész sor kezdeményezés, újdonság történt az RMDSZ szórványpolitikájában. Ekkor határoztunk arról, hogy megünnepeljük a Magyar Szórvány Napját, amelyre idén negyedik alkalommal kerül sor. Úgy tûnhet, hogy sok ünnepünk van, de ezek fontos alkalmak. Akkor is fontos alkalom, ha egy kisközösségben nem jelent egyebet ez a nap, mint szûk körben megtartott, meghitt találkozót. A “központi” események pedig megteremtik a lehetõséget, hogy mindenki a szórványról beszéljen. Sokan nem is tudják, hogy Medgyesen, Déván, Besztercén, Krassó-Szörényben élnek magyarok. Rá kell vezetni, tájékoztatni kell a magyar embereket, ilyen szempontból is jó kommunikációs alkalom a  Magyar Szórvány Napja.

A szórványnap megünneplése az Összetartozunk székely-szórvány mozgalom gyümölcse, hiszen a kezdeményezést háromszéki és vajdahunyadi közösségépítõk és politikusok fogalmazták meg elõször. A Kun Kocsárd Alapítvány vezetõi vetették fel ötletet, abból kiindulva, hogy mindennek van napja, és vannak tematikus évek, hozzuk tehát létre a szórványközösségek napját is. Így született meg a javaslat, hogy november 15-e, Bethlen Gábor erdélyi fejedelmünk születésének napja legyen a Magyar Szórvány Napja. Sok minden szólt Bethlen Gábor javára, konkrétan az is, ami a székely-szórvány kapcsolat szempontjából fontos, hogy nagy erdélyi fejedelmünk Déva mellett, Marosillyén született, gyerekkorát viszont Gyergyó vidékén töltötte, kollégiumot pedig Nagyenyeden alapított. Erdélyben mindenütt otthon volt, mindannyian a magunkénak érezzük, ezért is esett rá a választásunk.

Ez a javaslat formalizálódott 2011 februárjában, amikor az RMDSZ kongresszusa elfogadta az errõl szóló határozatot. Ezt követõen májusban Déván szórványkonferenciát szerveztünk, amelynek egyik témája a székely-szórvány kapcsolat volt, végigjártuk a szórványkérdést minden szempontból és beszéltünk a szórványnapról is, ekkor döntöttük el, hogy elsõ alkalommal Déván  ünnepeljük meg november 15-ét. Arra is gondoltunk, hogy milyen jó lenne, ha nemcsak erdélyi kezdeményezés maradna a Magyar Szórvány Napja, hanem a teljes Kárpát-medencét ölelné át az ünnep. Az RMDSZ formálisan is javaslatot tett ez irányban. Megünnepeltük a Magyar Szórvány Napját, elõször Déván, második alkalommal Brassóban, igyekeztünk Erdély szerte is minél több közösségben ünnepi rendezvényeket szervezni.

A 2012-es év végén született meg a Magyar Állandó Értekezlet szórványszakbizottságának döntése, melynek értelmében a tavaly óta az egész Kárpát-medencében ünnepeljük a Magyar Szórvány Napját november 15-én. Nagy jelentõsége van a döntésnek, hiszen ugyanazokkal a gondokkal küszködnek a vajdasági magyarok Szerbiában, a felvidéki magyarok Szlovákiában, a szórványközösségek mindenütt a Kárpát-medencében.

2013-ban Nagyenyeden tartottuk meg az erdélyi központi rendezvényt. Ekkor Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400. évfordulójának jegyében szerveztük meg a Magyar Szórvány Napját. Idén Medgyes és Nagyszeben lesz a házigazdája a szórványnapi konferenciának és kulturális rendezvényeknek. Fontosnak tartom, hogy vigyük tovább ezt a kezdeményezést, lassan hagyományt teremtünk, jövõre már ötéves lesz a Magyar Szórvány Napja.

A szórvány támogatása közösségi önvédelem

A Szórvány cselekvési terv kapcsán engedjék meg, hogy mutassak rá néhány, a szórványkérdésben gyakran elõforduló képzavarra. Az egyik legnagyobb gond magával a “szórvány” kifejezéssel van, hiszen nincs más nyelven megfelelõje. Románul sokszor a diaspora internã kifejezést használják, de hát a diaszpóra az a közösség, amely elvándorlás eredményeként jön létre, a mi esetünkben pedig a határ vándorolt át a fejünk felett és nem a közösség változtatta meg lakhelyét. Elõszeretettel használják sokan a kisebbségbe szorult, szórványlétbe kényszerült szófordulatokat is, ezek sem pontosak, hiszen például a Bánságban és Dél-Erdélyben sok helyen olyan magyar közösség él, amely mindig is kisebbségben volt, nem új élethelyzet a szórványhelyzet, ezeknek a közösségeknek sajátos filozófiájuk, életformájuk van. Újabban azt is mondják, hogy a szórvány a nemzet határa, ezt el lehet fogadni, ennek kapcsán arra hívnám fel a figyelmet, hogy a szórvány nem szûnik meg, csak költözik. Ha egy magyar közösség teljesen megszûnik, biztos, hogy a szomszédos magyar közösség elkezd gyengülni. A székelyföldi autonómiatörekvés egyik fontos eleme kell, hogy legyen a szórványpolitika, töredékeiben megjelenik, de jó volna még hangsúlyosabbá tenni, hiszen a szórvány megsegítése székelyföldi önvédelem. Abban a percben, hogy megszûnik egy szórványközösség, a tömbök szélét is elkezdi marni a szórványosodás.   
Hosszú ideje az egyik prioritás a szórvánnyal kapcsolatosan az, hogy különbözõ szórványstratégiák készülnek. Fontosak a stratégiák, az elméleti megközelítések, elemzések, félre ne értsen senki, de én a stratégiák megvalósítását, a cselekvési terveket tartom kulcskérdésnek. Kellenek a stratégiák, de még fontosabb, hogy kitartóan cselekedjünk egy stratégia mentén, a távlati célok megvalósításáért. Mit tegyünk, mit teszünk?

Az elmúlt évek ezért fontosak a szórványkérdésben, rendszerezni kellett közös dolgainkat és ennek eredményeképpen számos új kezdeményezés került be az RMDSZ szórvány cselekvési tervébe. Nem sorolom fel a teljes tartalmát, ma egyetlen egy, újabb keletû kezdeményezést emelek ki, amely nagyon értékes és számomra nagyon kedves: a Fogadj örökbe egy mûemléket program. A szórványban sok helyen páratlan értékû megõrizni való épített örökségünk van, ismerjük meg, szeressük és gondozzuk mindazt, amit elõdeinktõl örököltünk, ezt szorgalmazza a kezdeményezés. Nagyon jól példázza az Örökségünk Õrei erdélyi mozgalom azt is, mennyire fontos, hogy minden kezdeményezésnek legyen ifjúsági komponense, hiszen csak ezáltal biztosítható hosszútávon is a fenntarthatóság. (…)

Szórványnap elõtt vagyunk, nagyon jó alkalom a MIÉRT konferencia, hogy beharangozzuk a Magyar Szórvány Napját, de arra is, hogy minél többet beszélgessünk a szórvány kérdéseirõl, és osszuk meg egymás tapasztalatait. Köszönöm, hogy meghallgattak.

A 2014. november 8-ai, Kalotaszentkirályon megszervezett MIÉRT Szórványkonferencián elhangzott elõadás szerkesztett változata.