Az Európai Uniós pályázati lehetőségekről, a romániai fiatal vállalkozók lehetőségeiről, illetve a székelyföldi turizmusról esett szó a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) által szombaton szervezett, Irány 2030 című konferenciájának második részében, a Gazdaságpolitika panelben.

A szervezők az eseményt hagyományteremtő céllal hozták létre, amelynek kiemelt célja a jövőtervezés. Ennek kapcsán fontosnak tartják az ifjúságot érintő napirendi témákat több szemszögből megvizsgálni, szakértőkkel kiértékelni, hiszen a koronavírus miatt több esetben is átértékelődnek az eddigi folyamatok.

A második panel meghívottja volt Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, Antal Lóránt szenátor, valamint Grüman Róbert közgazdász, megyei önkormányzati képviselő. A beszélgetést Demeter Norbert, az Ifjúsági Klub Újfaluért egyesület elnöke moderálta.

Az új Európai Uniós gazdasági irányelvekről és pályázati lehetőségekről Winkler Gyula számolt be részletesebben.

Az EP-képviselő kifejtette, jelenleg egy új költségvetési ciklus elején állunk (2021–2027), de közben még mindig futnak a korábbi ciklusban indított projektek is egészen 2023-ig.

„Az elkövetkezendő időszak tekintetében két fontos dolgot emelnék ki, ezek a digitalizációs, illetve a fenntarthatósági irányelvek, utóbbira mondhatjuk, hogy egy zöld forradalom érkezik” – emelte ki Winkler. A képviselő elmondta, a digitalizáció tekintetében a fiataloknak meg kell érteniük, melyek azok a lehetőségek, ahol további fejlesztésekre lehet számítani, lásd orvosi technológia, fintech rendszerek stb.  Ami pedig a fenntarthatóság komplexitását illeti, Winkler elmondta: „az egész ott kezdődik, hogy mondjuk sikerül megoldani a székelyföldi medvekérdést, sikerül elejét venni a romániai illegális fakitermelésnek, és megtanítjuk az iskolában, hogy a szemetet nem dobjuk ki az ablakon”.

„A fenntarthatóság elve nem jelenti, hogy gyárakat és bányákat fognak bezárni. Sokkal inkább olyan intézkedéscsomagokról van szó, amelyek során a gazdaságnak idővel jövedelmező lesz a fenntarthatóság. Ilyen tekintetben előrehaladott állapotban vannak például a napelemrendszerek, a megújuló energiát feldolgozó rendszerek” – magyarázta.

A pályázatokkal kapcsolatban még elmondta, az Európai Unió által finanszírozott támogatások jelentős részéhez a román kormány közreműködésével lehet hozzájutni, de léteznek fiatal gazdákat támogató programok, illetve nem szabad megfeledkezni az Erasmus programokról sem, amelyekre valamelyest nőtt a támogatás az előző periódushoz képest.

A romániai fiatal vállalkozók előtt álló lehetőségekről, illetve a koronavírus hatásáról már Antal Lóránt szenátor beszélt.

„Én úgy látom, hogy jelenleg inkább közegészségügyi válság van, amely több iparág számára nehéz körülményeket teremtett” – kezdte a szenátor magyarázatként, mivel szerinte a pandémiára nem föltétlenül gazdasági válságként kell tekintenünk.

„Ha fogalmazhatok így, a mostani krízis sokkal inkább letisztulást hozott” – mondta el a szenátor, majd hozzátette: olyan vállalkozások maradtak talpon, akik eleve jó menedzsmenttel rendelkeztek, és a forrásaikat körültekintően kezelték.

Elmondása szerint tehát a mostani helyzet olyan piaci körülményeket teremtett, amely nem túlzsúfolt, erre pedig lehetőségként kell tekinteni. A román kormány 2021-es költségvetése kiegyensúlyozott, a közberuházásokra alapoz, és bár sokan rémhíreket terjesztenek, de nem lesznek olyan súlyos korlátozó intézkedések, mint például az adóemelés. Romániában „adóparadicsom” van, tehát sok vállalkozó igen kedvezményes körülmények között indíthat vállalkozást, azon felül rengeteg támogatási lehetőség is létezik, amelyekkel élni kell – fejtette ki Antal Lóránt.

A fiataloknak végül azt üzente: „nem kell megijedni, ha az első cég tönkre megy, de attól sem, ha a második is. Kitartónak kell lenni” – véli a szenátor.

Végül a turizmus helyzetéről és a háromszéki ifjúság lehetőségeiről Grüman Róbert osztott meg néhány gondolatot.

„Ha egy fiatalnak vannak ötletei, akkor biztos jövője lehet itthon” – számolt be tapasztalatairól a megyei önkormányzati képviselő. Ez többek között azoknak a Startup Nation és Startup Plus programoknak is betudható, amelyek az elmúlt időszakban igen népszerűek voltak a megye fiataljai körében. Grüman elmondta, mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokra is bőven van forrás, ha valaki ezzel szeretne foglalkozni.

Ami pedig a székelyföldi turizmust illeti, Grüman kifejtette: „a legnagyobb tévedés ott volt, hogy 20 évig csak magyarul kommunikáltunk a turisták fele, ez az utóbbi években változott, román és angol nyelven is elérhető minden információ a turisták számára”. Mint elmondta, jelenleg a Kovászna és Hargita megyékbe érkező turisták jelentős többsége belföldről érkezik.

Grüman a koronavírus-járvány tekintetében külön elmondta, hogy bár sokak számára okozott nehézséget ez az elmúlt év, a szállásadók számára is adhat lehetőséget az eddigi utazási szokások megváltozása. Mivel a külföldre való utazás a járványügyi intézkedések miatt igen visszaesett, így még többen kereshetik fel a székelyföldi látványosságokat és szálláshelyeket, amelyet a bukaresti turisztikai szakemberek is úgy írnak le, mint az országon belüli ország, „a különleges gasztronómiájával, kultúrájával és hagyományaival”.

HÁRIT sajtóiroda