Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője szerint a koppenhágai dilemma feloldása az egyik szükséges lépés egy olyan Európai Unió megteremtéséhez, ahol nincsenek másodrangú állampolgárok. A Strasbourgban ülésező Európai Parlament előtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az EU helyzetéről tartott évértékelő beszédet, Winkler Gyula az ezt követő vitához kapcsolódva fogalmazta meg véleményét. Ebben rámutatott, hogy az 1993-ban Koppenhágában elfogadott csatlakozási kritériumok előírják: minden csatlakozni kívánó országnak jogállami keretek között kell működnie és szavatolnia kell az emberi jogok tiszteletben tartását, a kisebbségek védelmét.
“Juncker elnök úr, Ön azt mondta: <<A jogállamiság az Európai Unióban nem opcionális, hanem kötelező>>. Egyetértek, ugyanakkor meg kell kérdeznem: nem érkezett el az idő, hogy az EU feloldja a koppenhágai dilemmát? A csatlakozási kritériumok szerint minden tagjelölt államnak jogállami keretek között kell működnie, tiszteletben kell tartania az emberi jogokat és biztosítania a kisebbségek védelmét. A nemzeti kisebbségek tagjai meg kell tudják őrizni kultúrájukat, jellegzetességeiket, beleértve nyelvüket, anélkül, hogy diszkrimináció érné őket. Miért nem alkalmazzák ugyanazokat a standardokat minden tagállamban egy uniós jogszabályra támaszkodva? Az újabban csatlakozott tagállamok nagy mértékű módosítást eszközöltek törvénykezésükben a nemzeti és vallási kisebbségek illetően. Miért nem létezik a nemzeti kisebbségek védelmét szabályozó uniós standard?” – hangsúlyozta Winkler Gyula írásbeli nyilatkozatában.
Az EP-képviselő rámutatott, hogy a koppenhágai dilemma feloldásában a Bizottság támaszkodhat a ”Minority Safe Pack”-re, a kisebbségi európai polgári kezdeményezésre, amelynek egy millió támogató aláírását jövő márciusban nyújtják be. Hozzászólásában Winkler Gyula egyetértett Juncker azon állításával, hogy “az egyenlők Uniójában nem lehetnek másodrangú állampolgárok“. “Ezt az elképzelést fordítsuk valósággá a nemzeti kisebbségek tagjai számára is” – egészítette ki az elnöki mondatot az EP-képviselő.
A koppenhágai kritériumok kifejezés azt a feltételrendszert jelöli, amelyet az Európai Unió a csatlakozási tárgyalások megkezdésének alapfeltételéül szabott a közösséghez csatlakozni kívánó államok számára, a koppenhágai dilemma pedig azt az ellentmondást jelzi, hogy a kritériumok betartásának kötelezettsége megszűnik a csatlakozás pillanatában. Az elmúlt évtizedekben a koppenhágai dilemma visszatérő témája a brüsszeli politikusoknak, olyan összefüggésben, hogy az 1993 Dánia fővárosában elfogadott elveket a tagállamoknak folyamatosan be kellene tartaniuk. Winkler Gyula szerint a koppenhágai dilemma nemcsak a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását hátráltatja, hanem lehetővé teszi a kettős mércét azokban a politikai kérdésekben, amelyek a 2004 után csatlakozó tagállamokat érintik. Ilyen kettős mérce Románia és Bulgária esetében a Schengen-övezethez való csatlakozás elodázása, vagy az Együttműködési és ellenőrzési mechanizmus meghosszabbítása határidő megadása nélkül.
