Nekünk, szórványban élőknek november 15-e, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születése napja 11 éve kiemelt napnak számít, hiszen ekkor ünnepeljük a magyar szórvány napját. A szórványnap alkalmából megszervezett eseményeknek, találkozóknak kettős jelentősége van: alkalmat nyújtanak a számadásra, lehetőséget a tervezésre. Ilyenkor nemcsak visszatekintünk az elmúlt esztendőre, hanem őszintén elemezzük a történéseinket, majd ebből építkezve tervezzük meg a következő lépéseket, mit és hogyan tegyünk a hatékony közösségépítés érdekében.

A közegészségügyi helyzet miatt 2020-ban kényszerültünk online térbe az RMDSZ szórványnapi központi rendezvényével, akkor még abban a hitben, hogy ez csak egyszeri alkalom lesz. Idén nyáron reményekkel teli, bizakodva terveztük a magyar szórvány napja eseményeit, amelyeknek Nagybánya adott volna otthont, az újonnan megalakult Máramaros megyei RMDSZ szervezet felajánlására. Utolsó pillanatig reménykedtünk, hogy sikerül idén személyesen találkozni, ám a járványhelyzet nem tette lehetővé ezt, így november 13-án, szombaton virtuális térben tartottuk meg a szórványkonferenciát. Míg tavaly a hagyományőrzés és a kultúra kérdésköre kapott főszerepet, idén az oktatás volt a kiemelt témája konferenciánknak.

A szórvány sajátos eleme romániai magyar nemzetközösségünknek, maga az elnevezés, a szórvány szó is hungarikum. Jellegzetes életkörülményeket jelöl, amelynek gyökere a magyar történelem sajátos alakulásában rejlik. Nehéz, szinte lehetetlen lefordítani magát a megnevezést is, de a szórvány lét tartalmát sem könnyű megragadni. Nehéz elmagyarázni, megértetni másokkal, hogyan kerülhet mély etnikai kisebbségbe egy olyan család, közösség, amely évszázadokon keresztül szülőföldjén élt és alkotott, csak éppen adott pillanatokban fejük felett módosítottak a határokon, gyökeresen megváltoztatva az életkörülményeinket.

Meghatározni sem könnyű a szórvány fogalmát, talán az a legtalálóbb, hogy szórványközösség az a közösség, amelyiknek külső támogatásra van szüksége ahhoz, hogy identitástudatát megőrizze.

Mindezek alapján érthető, hogy miért annyira fontos számunkra, szórványban élő magyarok számára, hogy az RMDSZ 2011-es évi kongresszusa úgy döntött, hogy „november 15-e, a magyar szórvány napja az az alkalom, amikor a magyar nemzetközösség jobban odafigyel a szórványmagyarságra – rendezvények, hírműsorok, előadások, konferenciák, közösségépítő programok révén”. Az is kiemelten fontos számunkra, hogy nemcsak Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében megünneplik a magyar szórvány napját, erről döntött a Magyar Országgyűlés 2015-ben a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának előterjesztése nyomán.

Visszatekintés és jövőtervezés. Mindkettő nagyméretű feladat, meghaladja jelen írás kereteit, éppen ezért egy-egy szempontot emelek ki. Amennyiben a visszatekintés az RMDSZ szórványközösségekben működő szervezeteire fókuszál, el kell mondanunk, hogy az elmúlt év jelentős változásokat hozott. Három megyei szervezet újult meg, megalakult a Máramaros megyei szervezet és tisztújításra került sor Brassó és Temes megyében.  A folyamathoz a tavalyi választási eredmények vezettek. Ugyanis a szórványban sem a szeptemberi önkormányzati, sem a decemberi parlamenti választásokon nem sikerült a várt eredményt elérni, elmaradtunk az erdélyi átlagtól. Minden szervezetünkben hosszú hónapokon át taglaltuk a szerény eredmények okait. Idén februárban az RMDSZ megrendelésére közvélemény-kutatást végeztek, amely világos választ ad dilemmáinkra. Sok helyen az eredménymagyarázat központi eleme a kisebb részvétel volt a szórványban élő magyarság átlagéletkorát és a koronavírus-járvány következményeit figyelembe véve, azonban a felmérés nem ezt igazolta. Az általános erdélyi magyar részvétel a decemberi választáson 58 százalék volt, míg a szórványmegyékben 55 százalék. Ez a különbség nem elegendő az eredménymagyarázat szempontjából. A kutatás arra is választ ad, hogy hol kell keresni az okokat. A gyengébb eredmények legfontosabb oka a szórványban a román pártokra való nagymértékű átszavazás. Az erdélyi magyar szavazók 85 százaléka voksolt az RMDSZ-re, míg ez az arány a szórványban csak 79-80 százalék volt. A kutatás többi adatát is összevetve, kiderül, hogy az átszavazás mértéke 20-30 százalék között volt a szórványban. Ennek oka a kiélezett belpolitikai helyzet, amely nem az RMDSZ, hanem a román pártok irányába mozgósította a szórványban élő magyar választókat. Nem etnikai, hanem általános politikai veszteséget könyvelhettünk el, ezért a válasz is politikai területen keresendő. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása a szórványban eszközt ad a kezünkbe, hogy visszanyerjük választóink bizalmát, felmutatva, hogy a hazai politikai palettán az RMDSZ stabil erő, amely az általa képviselt közösség érdekei mellett az ország általános érdekeit is megbízható módon, magas szakmaisággal képviseli. Támogatjuk a kormányzati szerepvállalás folytatását, amennyiben a megfelelő körülményeket ki lehet alakítani a tárgyalások során. Ez a szórványban tevékenykedő RMDSZ szervezetek számára lehetőség a közösségeink hatékonyabb képviseletére, az elvesztett bizalom visszaszerzésére, a magyar intézményeink, egyházak, iskolák, civil szervezetek hatékonyabb támogatására.

A jövőtervezés kapcsán példás összefogásra van szükségünk, hogy a 2022-es romániai népszámláláson aktív módon tudjunk részt venni. Fontos, hogy már a népszámlálás első szakaszában, az online önkitöltésnél jelentkezzünk és számláltassuk meg magunkat. Tét az anyanyelvünk, az etnikai és vallási hovatartozásunk pontos bejegyzése. Ez a következő évtizedre határozza meg nyelvhasználati jogainkat, az anyanyelvi oktatás működését, egyházaink támogatását, hogy csak a legfontosabbakat soroljam.

A szombati rendezvény fókuszában az oktatás állt, ami szintén a jövőbe tekintés területe. Amint Kelemen Hunor szövetségi elnök hangsúlyozta ünnepi beszédében, az oktatásnak kiemelt szerepe van abban, hogy az szórványban élők meg tudják őrizni identitásukat. Ebben tudnak segíteni az olyan jó példák, mint az Iskola Alapítvány délutáni oktatási programja, melyet a magyar állam támogat. Tizenkét megyében, 50 tanintézetben több mint 2300 diáknak biztosítanak meleg ebédet és délutáni oktatást, ez vonzóvá teszi a magyar iskolát a szórványban élő családok számára, a vegyes családokat is megszólítja.

Nekünk, szórványban élőknek támogatásra, partnerekre van szükségünk az identitás megőrzéséért folytatott küzdelmünkben. Jóleső és reményadó, hogy újból megerősítést nyert, hogy Magyarország és Székelyföld kiemelt partnerei a szórványban élő közösségeknek. Köszönettel tartozunk a magyar kormánynak, hogy támogatásával újabb és újabb programok elindítását teszi lehetővé. Folytatjuk és megerősítjük a Székelyföld-szórvány partnerséget, tovább gazdagítva az Összetartozunk programot.

A szórványközösségek Erdélyben a magyarság bástyái, ezért mindannyian felelősek és érdekeltek vagyunk abban, hogy ezek a bástyák megmaradjanak. Mert ott, ahol a bástya megroppan, ahol a szórványközösség megszűnik létezni, ott az elszórványosodás a tömb széleit kezdi el fenyegetni. Ezért a szórványpolitika egyben nemzetpolitika.