Az Európai Parlamentnek jelentős szerepe volt abban, hogy a 2023-ban életbelépő, új Közös Agrárpolitika kapcsán kompromisszum született – számolt be Winkler Gyula EP-képviselő (RMDSZ, EPP), aki szerdán Déván tartott sajtótájékoztatót.

„Három év vita, tárgyalás után lezárult a háromoldalú egyeztetési folyamat a Közös Agrárpolitika kapcsán.  Az új Közös Agrárpolitika 2023-ban lép életbe, addig átmeneti időszak van. Három évnyi egyeztetésre, tárgyalásra volt szükség, hogy a kompromisszum megszülessen, ugyanis a különböző tagállamok különböző érdekeket képviseltek, amelyek számos, nehezen feloldható konfliktust eredményeztek. Brüsszel megoldásként a decentralizációt fogadta el. Az irányvonalakat, a prioritásokat és a célkitűzéseket az Európai Unió határozza meg, a pénzről ugyancsak közösen döntenek Brüsszelben, majd a tagállamokban hoznak döntés arról, hogy a meglévő keretből milyen programokat finanszíroznak, hogyan költik el a Közös Agrárpolitika pénzügyi forrásait. Abszolút újdonság, hogy minden tagállamnak országos stratégiai tervet kell kidolgozni” – ismertette Winkler Gyula. Ezeket a stratégiai terveket legkésőbb 2021 decemberéig kell benyújtani Brüsszelben, az Európai Bizottság pedig jövő év elején elemzi és hagyja jóvá.

„Három feltételnek kell teljesülnie, hogy a hazai mezőgazdasági stratégiai terv sikeres legyen. Hatékony menedzsment kell az agrárminisztérium szintjén, ugyanis a szaktárcának jut az integráló szerep és nyitottsággal kell együttműködnie az érintett felekkel a projekt összeállítása érdekében. A második feltétel, hogy megyei szinten is hatékony legyen a mezőgazdasági intézményrendszer. A megyei igazgatóságoknak kell megvitatni a helyi szintről érkező javaslatokat. A harmadik feltétel, hogy a gazdaszervezetek, a termelői, feldolgozói egyesületek, a különböző mezőgazdasági társulások egyeztessenek tagjaikkal, beszéljék meg, dolgozzanak ki javaslatokat. Csak ezek összefésülését követően lesz egy versenyképes stratégiai tervünk a hazai mezőgazdaságot illetően” – hangsúlyozta Winkler Gyula.

Mint rámutatott, a brüsszeli kompromisszum kapcsán három fontos irányvonalat határoztak meg az új Közös Agrárpolitikában. „Az Európai Parlamentben több képviselőcsoport összefogásával értük el, hogy előtérbe kerüljenek a számunkra, erdélyiek számára is megfelelő érdekek. Több pénz lesz a kisebb gazdaságoknak. Nagyobb támogatást nyújtanak a fiatal gazdáknak. A harmadik prioritás a Közös Agrárpolitika szociális pillérével kapcsolatos, amelynek célja, hogy a mezőgazdaságban dolgozóknak jobb munkakörülményeket biztosítsanak” – sorolta az EP-képviselő.