A globális tevékenységű vállalatok ott adózzanak, ahol áruikat vagy szolgáltatásaikat forgalmazzák – ez a fő célja a világ hét vezető ipari hatalmának pénzügyminiszterei által tett javaslatnak. Winkler Gyula EP-képviselő szerint egyértelmű, hogy a válságból való kilábalás során minden országnak jó lenne, ha növekednének az adóbevételei, de a globális minimális adóról is még viták vannak, hiszen Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke néhány héttel ezelőtt még azt mondta, 21 százalékot fog javasolni, ebből a G7 csoport döntése során már csak 15 százalék maradt.
A társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának előmozdításáról állapodtak meg a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) pénzügyminiszterei. Az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország pénzügyminiszterei annak az alapelvnek a támogatásában jutottak egyetértésre, amely 15 százalékos szinten határozná meg az egyes országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát. Rishi Sunak brit pénzügyminiszter a hetek megállapodásának fő céljaként azt emelte ki, hogy a vállalatok „a megfelelő helyen fizessék a megfelelő adókat”. A G7 csoport deklarált célja az – és a brit pénzügyminiszter is erre utalt –, hogy a globális tevékenységű vállalatok ott adózzanak, ahol áruikat vagy szolgáltatásaikat forgalmazzák.
Sok még a megválaszolatlan kérdés
„A társasági adóztatás globális kiterjedésű reformja, az adózási átláthatóság terén is felgyorsulhatnak a döntések, ennek éppen a koronavírus-járvány okozta válság a katalizátora, hiszen minden ország rengeteg pénzt kénytelen beletolni a cégek megsegítésébe, és mindegyiknek szüksége van nagyobb költségvetési bevételre” – értékelte a hétvége fejleményeit a Krónika megkeresésére Winkler Gyula európai parlamenti képviselő. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa kifejtette, világszinten – de az Európai Unión belül is – ez a téma húsz éve időről időre napirendre kerül, hiszen a nagy multinacionális cégek a világ több országában jelen vannak, ám csak ott fizetnek nyereségadót, ahová be vannak jegyezve. Európában ugyanakkor több olyan ország van, ahol az átlagnál kisebb a profitadó, illetve olyan országok is vannak, ahol a törvényhozás lehetővé teszi, hogy egyes cégek különmegállapodásokat kössenek a kormánnyal vagy a pénzügyminisztériummal, amely alapján a vállalat adókedvezményt kap, ha oda jegyzi be a székhelyét. Mint Winkler hangsúlyozta, világos, hogy az elmúlt évekhez képest erősödött az elhatározás, hogy több méltányosságra van szükség a globális cégek adóztatása terén, de sok még a nyitott kérdés. Meglátása szerint el lehet dönteni politikai szinten, hogy egységesen megadózzák 15 százalékkal a világ 100-200 legnagyobb cégét, de ezt csak úgy lehet gyakorlatba ültetni, ha kidolgoznak egy konkrét szabályozást. „Még az is nyitott kérdés, hogy a világ száz vagy kétszáz legnagyobb cégére vonatkoztatják ezt a döntést, hogy milyen mértékű lesz a globális szintű minimális adó, ami ezekre érvényes, és hogy sikerül-e megvalósítani, hogy ne egységesen a bejegyzési helyükön adózzanak, hanem minden országban, ahol tevékenységet bonyolítanak le. Továbblépve azt is meg kell határozni, mit jelent, hogy egy cég jelen van egy országban, azt, hogy van hivatalos telephelye, hogy vannak alkalmazottai, vagy van a szolgáltatásaira, árujára vevő-fogyasztó” – sorolta az EP-képviselő. Példaként hozta fel, hogy a Google tulajdonosának, az Alphabet cégnek nem feltétlenül kell kirendeltséget létrehoznia Romániában, és lehet, hogy a gépkocsivezetők, akik kamerákkal járják az országot, nem az alkalmazottai, hanem szerződéses viszonyban vannak a céggel. „Ezek olyan új formák, amelyeket nehéz megadózni” – tette hozzá a gazdasági szakember. Winkler szerint különben egyértelmű, hogy a koronavírus-válságból való kilábalás során minden országnak jó lenne, ha növekednének az adóbevételei a költségvetési jövedelmek, de a globális minimális adóról is még viták vannak, hiszen Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke néhány héttel ezelőtt még azt mondta, 21 százalékot fog javasolni, ebből a G7 csoport döntése során már csak 15 százalék maradt.
Adóverseny vagy adóharmonizáció
Mint az EP-képviselő is emlékeztetett, az Európai Unióban dilemma, hogy mi jobb, az adóverseny vagy az adóharmonizáció. Az Unió egy közös piac, de az adózás jelenleg minden tagállam szuverén döntése, tehát az adóverseny a jellemző, például Magyarországon 9 százalék a társasági adó, Bulgáriában 10 százalék, Írországban 12,5 százalék, Romániában 16. A kisebb és a fejlődő országok azzal érvelnek az adóverseny megtartása mellett, hogy előnyökre van szükségük, amikor a német vagy francia erős gazdaságokkal vannak versenyhelyzetben. A fejlődő kelet-közép-európai országoknak gyorsabban kell fejlődniük, mint az átlag, hogy felzárkózhassanak, a kisebb adó olyan versenyképességi előny, amivel könnyebben bevonzzák a befektetőket. „Kicsit mindenkinek igaza van. De ezen a téren is történhetnek változások, mint ahogy az elmúlt években a banki titok terén is: Svájc elkezdte közölni a bankszámlák tulajdonosainak listáját. A banki titok önmagában nem lenne gond, de ha ez diktátorok és csalók pénzének elrejtését teszi lehetővé, már nem etikus” – irányította rá a figyelmet a politikus. Hozzáfűzte: az átláthatóság egyre inkább támogatást nyer világszinten. „Nem kizárt, hogy az adózás terén is felgyorsulnak a történések, hiszen minden államnak nagyobb költségvetési bevételre van szüksége, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult válság terheit kompenzálni tudja. A társasági adó tagállami szintű bevétel, ezért kardoskodik az országok többsége amellett, hogy a multinacionális cégek ott adózzanak, ahol bevételre tesznek szert, ne például Írországban. Ez a méltányosság szempontjából mindenképpen egy jó döntés lenne” – szögezte le.
A folyamat elindult
Meglátása szerint amennyiben a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság, a G20 pénzügyminisztereinek és jegybanki kormányzóinak júliusi értekezletén is a G7 csoport döntését erősítik meg, illetve, ha az Európai Unióban is újraindul erről a tárgyalás, és szintén hasonló elhatározás körvonalazódik, akkor ez már nagy nyomást gyakorol az egész világgazdaságra. Ezzel párhuzamosan indult egy mozgalom az adónyilvántartások átláthatóvá tételére. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) van szakapparátusa, szakértői, hogy mindennek a gyakorlatba ültetésére konkrét javaslatokat dolgozzanak ki. Beindult egy folyamat, várjuk a folytatást, a G20 csoport találkozója lesz a következő lépés” – összegzett Winkler Gyula.
