Tízről 13%-ra emelte meg a minap az Európai Parlament az EU-s helyreállítási alap előlegét, melyhez már a nyáron hozzáférhetnek a tagországok, jelentette be Winkler Gyula EP-képviselő csütörtökön dévai sajtóértekezletén. Mint ismeretes, tavaly nyáron az állam és kormányfők 750 milliárd eurós külön alap létrehozásában állapodtak meg a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelésére.
Ebből Romániának mintegy 30 milliárd euró (pontosan 30,4 milliárd) áll rendelkezésre 2026-ig, az előleg mértéke pedig 3,05-ről 3,95 milliárdra emelkedett az EP döntése nyomán. A pénz rendelkezésre áll, de nem jön magától, a román állam, a helyhatóságok és a vállalkozók konkrét projektekkel kell hogy lehívják. A kormány április végéig el kell készítse az országos helyreállítási tervet, mely alapján a nyáron felhasználhatja a 3,95 milliárd eurós előleget a későbbi projektekre, kivitelezhetőségi tanulmányokra és az engedélyek beszerzésére. 2022 végéig le kell szerződtetni a pénzalapokat és 2026 végéig el is kell költeni, vagyis megvalósítani a projekteket. Ha nem sikerül betartani a határidőket, a pénz elúszik, figyelmeztetett Winkler.
Az EU előírásai szerint a helyreállítási alapot minden ország hat területre fordíthatja, az összeg legalább 37%-t a klímaváltozás elleni fellépésre, zöld projektekre és fenntarthatóságra kell költeni, és további legalább 20%-t digitalizálásra. Ezenkívül lehet pályázni versenyképesség növelésre (főleg cégek), a gazdasági és szociális kohézióra (régiók és önkormányzatok), közintézmények (kórházak, iskolák stb.) fejlesztésére, vagy ifjúsági programokra.
Ez azt jelenti, hogy széleskörű együttműködésre lesz szükség az állami intézmények, helyi hatóságok és a magánszféra között. „Rengeteg munka lesz, jelentősen növelni kell az európai uniós alapok felhasználási arányát, hogy felgyorsítsuk az ország modernizációját”, szögezte le Winkler Gyula. Románia egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy ismét milliárdokat veszítsen el, mert nem képes azokat lehívni.
Országunk ugyanis emiatt vesztette el a 2007–2013-as uniós pénzügyi ciklusban neki járó EU-s pénzek 10%-t, s a 2014–20-as ciklus kohéziós alapjából megszerezhető 23 milliárdból csak 10-t sikerült eddig felhasználni. A maradék még nem veszett el, a pénzt ugyanis 2023-ig le lehet hívni, vagyis a következő három évben többre számíthatunk, mint az előző hétben, de csak ha sikerül megfelelő pályázatokat készíteni.
Ráadásul az idei évtől már a 2021–27-es pénzügyi ciklus pénzalapjai is rendelkezésre állnak, mindenekelőtt az agrártámogatások számára. Pénz tehát bőven van, a nagy kihívás az országos és helyi adminisztratív kapacitás növelése, lényegében megduplázása, jegyezte meg a Hunyad megyei RMDSZ elnöke.
Mindenekelőtt a közbeszerzési törvényeket kell módosítani, jelenleg akár másfél évig is eltarthat egy közbeszerzési eljárás, majd gyakran hosszas pereskedés következik, a tenderen vesztesek nemzeti sportot űznek ebből. Esetleg külön bírósági részlegeket kellene felállítani, melyek 30, 60 vagy legkésőbb 90 napon belül ítéletet hoznak. Cseke Attila fejlesztési miniszter javaslatára az uniós pénzalapok a megyék közötti fejlődési különbségek csökkentésére is fordíthatók, és a decentralizációt is folytatni kell a hatékonyság növelésére.
