Óriási kihívás az Európai Unió minden tagállamának, Románia kormányának is, hogy gyorsan és hatékonyan használják fel a helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (RRF) révén rendelkezésre álló forrásokat – értékelt a Krónika megkeresésére Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy az EP kedden jóváhagyta az RRF-et, amely a koronavírus-világjárvány hatásainak és következményeinek enyhítésében segíti a tagállamokat. Egy összetett, óriási technikai háttérrel rendelkező dokumentum, a pénzösszegek felhasználása hatalmas bürokráciával jár, ezért pörögni kell, hogy a pénzek el ne vesszenek” – szögezte le a politikus.
Rámutatott, a cél nemcsak annyi, hogy a pandémia utáni gazdasági válságból „kievickéljen” az Unió, hanem hogy ezzel együtt finanszírozza a digitális átállást és a zöld forradalmat. Ez az EU jövőjéről szól, mondta Winkler Gyula. Felidézte, a 672 milliárd eurós RRF két részből áll: 360 milliárd euró kölcsön és 312 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás. „Általános szabály, hogy a pénzt a következő három évben, 2023-ig le kell szerződni, és 2026-ig el is kell költeni, éppen azért, mert azonnali segítségre van szükség. A válság folytatódik, nem világos mikor és milyen mértékben tudunk visszatérni az előző életünkhöz, a munka, a tanulás, a társadalmi élet több területén a virtuális eszközök nagyobb szerepet kaptak, ezt is segítik ezek a pénzek” – részletezte Winkler Gyula. Több prioritást is megfogalmaztak Az Európai Parlament által jóváhagyott intézkedéscsomagban a szabályozás mellett egy határozat is van, amely az Unió saját bevételi forrásairól szól, ebből fogják a kölcsönt visszafizetni. Ezt a határozatot a tagországok parlamentjeinek kell ratifikálniuk. A csomagot a következő tíz napban jóváhagyja az Európai Tanács és a pénzügyminiszterek tanácsa, akkor lehet kihirdetni az európai hivatalos közlönyben. Attól a pillanattól érvénybe lép, és minden tagállam számára kötelező érvényű. Ezzel párhuzamosan már tavaly októberben elkezdődött a tárgyalás az EB és a tagállamok között a nemzeti helyreállítási tervekről, ezeket idén áprilisig kell véglegesíteni, addig folyamatosan egyeztetnek. Mind a 27 tagállam tervét jóvá kell hagynia az Európai Tanácsnak, hogy megbizonyosodjanak, az egyéni tervek összecsengenek, ugyanazokat a célokat követik. Fontos, hogy mind a 27 evezős egy irányba húzzon, ne összevissza csapkodjanak” – mondta Winkler Gyula.
Emlékeztetett, nagy vita volt az EP-ben, de végül megállapodtak, hogy minden tagállam szintjén a költség legkevesebb 37 százalékát a klímaváltozás elleni fellépésre, a fenntarthatóságra kell költeni, és minimum 20 százalékát a digitalizálásra. Az uniós pénzek 57 százalékából nem lehet ezekkel a célokkal ellentétes megvalósításokat finanszírozni. Erdélyben például a Zsil-völgyi szénbányák fenntartására nem lehet pénzösszegeket fordítani, mert a szennyező energiák ellentétesek az Unió jövőképével. Milliárdok állnak rendelkezésre. Ha a román kormány április–májusig elfogadja a helyreállítási tervét, a nyár folyamán 3,95 milliárd eurós előleget hívhat le.
Winkler Gyula rámutatott, a helyreállítási csomagon belül több prioritást is megfogalmaztak, ezek közül a legfontosabbak a digitalizáció és a fenntarthatóság, de más célkitűzésekre is lehet pénzt lehívni. Támogatják a kis- és közepes vállalkozásokat, a régiókat, a közintézményeket is. Az ifjúsági projektek külön fejezetben szerepelnek, ám minden területen keresni kell a lehetőséget a fiatalok támogatására, így a mezőgazdaság, a vállalkozások, a kultúra és oktatás terén is. Az év közepén kezdődik a pénzmozgás Az Európai Parlamentben ugyanakkor az EB által előterjesztett javaslatot több pontban is módosították, egyik fontos változtatás, hogy a tagállamok már ebben az évben nem 10, hanem 13 százalékos előleget kaphatnak, miután jóváhagyták saját országos helyreállítási terveiket. Ha a román kormány április–májusig elfogadja a helyreállítási tervét, a nyár folyamán már nem 3,04 milliárd eurós előleget hívhat le, hanem 3,95 milliárdot” – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula. Mint rámutatott, ebből a pénzből a szükséges terveket, megvalósíthatósági tanulmányokat, engedélyeztetést lehet finanszírozni. A nyár folyamán pedig elkezdődhet a pénzmozgás, befutnak a pénzek a tagállamokhoz, és indulhat a tervezés.
„Ez egy összetett folyamat, nem elég a kormány munkája, ki kell találni, miként hozzuk haza az európai irányelveket, hogyan ültessük gyakorlatba a régiók, a települések, közösségek szintjén. Ki kell használni a lehetőségeket, senki nem vár ránk. Ha nem tudjuk betartani a határidőket, valószínű a pénz elúszik, és mások használják fel. Rengeteg munka lesz vele, de megéri, mert ezekkel pénzekkel meg lehet valósítani a modernizációt, melyre Erdélynek, Romániának szüksége van” – összegzett Winkler Gyula.
Florin Cîţu gyors lépéseket ígér A helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (RRF) révén rendelkezésre álló források segíteni fogják Romániát az egészségügyi válság sújtotta gazdaság helyreállításában, a pénzek beruházásokra, digitalizációra és reformokra mennek majd – jelentette ki Florin Cîţu miniszterelnök. Jelezte: jutnak források új kórházak építésére, illetve a meglévő egészségügyi infrastruktúra korszerűsítésére is. „A kormányban mielőbb szeretnénk véglegesíteni a Nemzeti Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervet, hogy Románia minél rövidebb időn belül hozzáférhessen ehhez az európai finanszírozáshoz” – ígérte Florin Cîţu.
