Nagy esély előtt áll Románia, rengeteg pénz áll rendelkezésére az ország fejlesztésére, hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő Déván, az új év első sajtóértekezletén.
Valdis Dombrovskis, az EU lett nemzetiségű kereskedelmi biztosa (és az Európai Bizottság egyik alelnöke) felszólította a minap a tagállamokat, hogy minél hamarabb készítsenek konkrét terveket a 750 milliárd eurós visszaállítási alap lehívására. Ezen felül az unió 2021–27-es költségvetési ciklusában Romániának több pénz jut, mint a korábbi ciklusokban. Arról nem is beszélve, hogy eddig csupán 10 milliárd eurót hívott le abból a 23 milliárdból, amely az országnak jár a 2014–20-as ciklus konvergencia-alapjából. A maradék 13 milliárd lehívására még rendelkezésre áll az idei és a jövő év. Ilyen nagyszerű lehetőség csak egyszer egy nemzedékben adódik, nem hiába nevezték el hivatalosan Next Generationnak, azaz következő nemzedéknek a tavaly elfogadott visszaállítási alapot.
A következő négy évben Romániában nem lesznek választások, a kormány tehát az ország fejlesztésére összpontosíthat. Bíztató jel, hogy a PNL–USR–RMDSZ-kormány szakít a korábbi évek szemléletével és a fejlesztést helyezi előtérbe a mesterséges fogyasztás helyet. Mindezek nyomán az RMDSZ nagy reményeket fűz az új kormányhoz, ezek megvalósításában pedig aktívan részt vesz. Ugyanakkor a koronavírus-járvány precedens nélküli kihívást jelent idén is, vagyis a következő idők egyben a nagy esélyek és a nagy kihívások időszaka Winkler szerint, aki máskor mindig kritikus volt, ha a költségvetési tervezet nem készült el december végéig. Most kivételesen egyetért Cîțu kormányfővel, a február 4-én bemutatandó 2021-es költségvetésről az új parlament kell hogy szavazzon.
Elég a képmutatásból
Egyelőre a koalíciós pártok a miniszteri tisztségek elosztásáról állapodtak meg, jelenleg az államtitkári tisztségek és a prefektúrák elosztásáról folynak a tárgyalások. Az előzetes egyeztetések szerint az RMDSZ-nek 5 prefektusi tisztség jár, de hogy konkrétan milyen megyékben, arról csak később döntenek. Egyrészt tisztázni kell a prefektusok státuszát, Cseke Attila az első politikus, aki nyíltan felvetette e kérdést. A prefektusokat eddig is pártpolitikai alapon nevezték ki, noha ezt úgy állították be, mintha független szakértőkről lett volna szó. „Büszke vagyok Cseke Attilára, hogy véget vet a képmutatásnak”, jegyezte meg az EP-képviselő. Végül is a prefektusok a kormány helyi képviselői, akik a kormánypolitika megyei gyakorlatbaültetéséért felelősek.
A prefektusi tisztségek elosztását megnehezíti a kormánykoalíció erdélyi jellege. A PNL, USR és RMDSZ politikai bázisai Erdélyben találhatók, a legerősebb szervezetek erdélyiek, ebből kifolyólag mindhárom párt főleg az erdélyi megyékre összpontosít. Tárgyalásos alapon azonban ezt is meg lehet oldani.
Amerikai bányászjárás
Hunyad megye RMDSZ-elnöke szerint az Európára jellemző arányos parlamenti képviselet és a kompromisszumokra épülő koalíciós rendszerek hatékonyabbak, mint a két párti rendszer. Erre az USA a legjobb példa, ahol ez a rendszer a társadalom polarizációjához vezetett, a két fél között jóformán megszűnt a párbeszéd. Az amerikai parlament szerdai megostromlása ebből fakad, a két nagy párt képtelen lefedni minden politikai irányzatot, az eleve balosabb demokraták jelentősen balra tolódtak az utóbbi időben, a jobbosabb republikánusok pedig még inkább jobbra, középen nehéz az együttműködés. A szerdai washingtoni jelképes bányászjárás lejáratta az amerikai demokráciát a világ előtt, komolyan megkérdőjelezve ezáltal az USA szellemi vezető szerepét. Az arányos képviseleti rendszerek mérsékelik a társadalmi polarizációt.
Szórványképviselet
Itthon, Hunyad megyében az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezetének nem sikerült ugyan parlamenti képviselői mandátumot szereznie, a szomszédos Krassó-Szörényben viszont igen. A mandátumot megszerző 34 éves Kelemen Attila ugyanis dévai lakos, 18 éves kora óta a Hunyad Megyei RMDSZ Szervezet tagja. Mérnöki családból származik, az utóbbi 10 évben a privát szférában tevékenykedett. Hamarosan Déván és Resicabányán is parlamenti irodát nyit, a két szomszédos megye ugyanis nagyon sokban hasonlít egymáshoz. Nemcsak a magyarság szórvány jellege okán, hanem a térségek ipari jellege miatt is. A parlament gazdasági bizottságának tagjaként Kelemen Attila úgy látja, hogy mindkét megyében minél több beruházásra és EU-s pénzalapokra van szükség, ezt tekinti mandátuma prioritásának a szórvány felkarolása mellett.
