Nincs egyensúly a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok terén az Európai Unió és Kína között, jelentette ki Winkler Gyula EP-képviselő azt követően, hogy részt vett az EP nemzetközi kereskedelmi bizottság, az INTA keretében működő EU-Kína kapcsolatokat felügyelő monitoring csoportjának ülésén. A szerdai online megbeszélésre nem sokkal azután került sor, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy hét év után lezárultak az EU-Kína tárgyalások egy átfogó beruházási megállapodást (Comprehensive Agreement on Investment – CAI) illetően.
Winkler Gyula az INTA EU-Kína kapcsolatokat felügyelő monitoring csoportjának koordinátoraként és az EU-Kína ügyek állandó jelentéstevőjeként üdvözölte a politikai tárgyalások lezárását a beruházási megállapodás kapcsán, reményét fejezte ki, hogy ez a megállapodás elősegíti az EU-Kína kapcsolatok egyensúlyának helyreállítását, jelentős előnyt biztosítva az európai vállalatoknak, beruházóknak.
„Célkitűzésem, hogy az INTA keretében minél alaposabban elemezzük az EU és Kína közötti megállapodást annak érdekében, hogy az egyezmény minden fontos területen megfeleljen az EP-képviselők elvárásainak, beleértve a jobb piacra jutási lehetőségeket, a piacot torzító gyakorlatok és a tisztességtelen verseny kezView Postelését, valamint a fenntartható fejlődés, klímavédelem, környezetvédelem, vállalatok társadalmi felelősségére és a munkavállalók jogaira vonatkozó rendelkezések kérdéskörét is. Akkor tudom ezt az egyezményt támogatni, ha elfogadják álláspontunkat a fent említett területeken. Követni fogjuk ugyanakkor azt is, hogy a megállapodást mennyire sikerül könnyen életbe léptetni. Tehát olyan mechanizmusokra van szükség, amelyek az egyezmény alkalmazásához kiszámíthatóságot biztosítanak, egyértelművé teszik a folyamatot. Az Európai Parlamentnek felelősségteljesen kell monitorizálnia az egyezmény gyakorlatba ültetését és ezt várjuk el az Európai Bizottságtól is, hogy teljesítse ezirányú kötelezettségét” – hangsúlyozta Winkler Gyula. Mint rámutatott, a beruházási megállapodás rendelkezései fontos kereskedelmi intézkedéseket is tartalmaznak, amelyek célja az egyensúly visszaállítása a kétoldalú kapcsolatban.
„Üdvözlöm azokat a jelentős eredményeket, amelyeket a piacra jutás, a tisztességes verseny biztosítása terén értek el, ideértve, a kényszerített technológiaátadás ellen hozott szabályozásokat, az állami vállalatok kötelezettségeit, az állami támogatásokra vonatkozó átláthatósági normákat” – magyarázta az EP-képviselő, ismételten kiemelve, hogy „Kína stratégiai partnere, de versenytársa is az uniónak”.
Az EU-Kína kapcsolatokat felügyelő monitoring csoport meghívottja volt az uniós főtárgyaló, aki az Európai Bizottság delegációját vezette és aki a megállapodás részleteiről tájékoztatta az EP-képviselőket. Az Eurostat adatai szerint 2019-ben az EU 198 milliárd euró értékben exportált Kínába, míg az onnan érkezett import értéke 362 milliárd euró. A Kínával szembeni kereskedelmi hiány az EU konszolidált GDP-jének 2 százalékát teszi ki.
