Közel 80 milliárd euró uniós pénzt tud felhasználni Románia a következő években, prioritás, hogy az alapok lehívására felkészüljön az ország, szögezte le Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. A keretnek több eleme van: 50 milliárd euró a hétéves költségvetési ciklus, 30 milliárd a helyreállítási terv, amelyből kevesebb mint húsz milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás, a többi pedig kölcsön formájában érhető el.
A kölcsönt nem kötelező felhasználni, a kormány dönti el, hogy igényt tart erre vagy sem, mutatott rá a politikus. Felhívta a figyelmet, hogy a következő hétéves tervezés nem lesz egyenletes, az első három évben kell felhasználni az alapok nagy részét, hiszen akkor van értelme a gazdaság talpra állításának, ha a válságkezelő terveket minél hamarabb végrehajtják. Winkler Gyula úgy tudja, a minisztériumok szintjén elkezdődött a felkészülés a lehívásokra. Ehhez három stratégiai tervre van szükség: a kohéziós alapok, a mezőgazdasági támogatások és a válságkezelő csomag felhasználása. A kohéziós alapok felhasználására vonatkozó tervet már 2014-ben is be kellett mutatni, azonban az agrártámogatások kapcsán sok a változás, hiszen több hatáskör visszakerül Brüsszelből a tagállamokhoz, eldönthetik, milyen programokat működtetnek – például a paradicsomtermesztést vagy a szarvasmarha-tenyésztést támogatják, de arról is a tagállamok kormányai döntenek, hogy a területalapú támogatás esetében bevezetnek vagy sem felső határt. A helyreállítási csomag esetében a stratégia minden eleme a válságból való kilábalást kell támogassa, a munkahelyteremtést, a szállítási, kommunikációs, egészségügyi és oktatási infrastruktúra fejlesztését.
Van esély arra, hogy ez év végéig az Európai Parlament véglegesíti az Unió hétéves keretköltségvetését, a tagállamok parlamentjei pedig ratifikálják a helyreállítási csomagot A közép- és kelet-európai államok, így az országunk számára is előnyös, hogy több pénz jut a kohéziós alapokba, tehát a regionális fejlesztésekre, Románia például több pénzt hívhat le a kohéziós alapokból, mint a jelenlegi hétéves költségvetési ciklusban. Másrészt, van elég pénz a közös agrárpolitikára, és ezen belül a területalapú kifizetésekre.
Az agrárpolitika másik pillérén, a vidékfejlesztésnél viszont csökkenni fognak az alapok, ám ezt a területalapú támogatások növekedése kompenzálhatja. A területalapú kifizetések hektáronkénti átlaga ugyanis jelenleg 170 euró, ez 2022-ig 200 euróra, majd 2027-ig 215 euróra növekszik, ami érezhető többletjövedelmet jelent majd a gazdáknak, a román kormány pedig több más forrásból is finanszírozhatja a vidékfejlesztést, pótolva a kiesést.
Winkler szerint az Európai Parlamentben éles viták várhatók, mert a megállapodás kapcsán több elégedetlenség fogalmazódott meg. Az RMDSZ politikusai a vidékfejlesztési alap feltőkésítését szeretnék, ugyanakkor az Erasmus ifjúsági program támogatásának növelését is szorgalmazzák. A kutatási és a fejlesztési programokra is több pénzt szeretnének, úgy vélik, a kreatív iparágaknak, a művészeteknek is több segítség kellene a jelenlegi helyzetben. Mások viszont a környezetvédelemre, a migráció kezelésére szánt összegeket keveslik. Szintén vita várható annak kapcsán, hogy a kifizetéséket milyen mértékben kötik a jogállamisághoz, hiszen az EP-ben van egy többség, amely Magyarországgal, Lengyelországgal, Máltával, régebben Romániával is harcolt a politikai nézetkülönbségek miatt.
Kovács Zsolt, Székely Hírmondó
