Aradon tartották a Magyar Szórvány Napját

Magyar jövőt a szórványban! mottóval szerveztek konferenciát szombaton Aradon a Magyar Szórvány Napja alkalmából. A szórványnapi konferencián véglegesítették az RMDSZ új, 2020-2024 közötti időszakra szóló szórvány cselekvési tervét is, amely többek között ifjúsági csereprogramot kezdeményez, ugyanakkor az idén ősszel szórványközösségekben indított délutáni oktatás gyakorlati hasznáról értekeztek.

A konferencián résztvevőket házigazdaként Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei elnöke köszöntötte, örömét fejezve ki, hogy idén Arad megye ad otthont a rendezvénynek. „Arad megye olyan vidék, ahol a magyarok élnek tömbben, vegyes környezetben és szórványközösségekben is. A legnehezebb feladat ott adódik, ahol nincs sem önkormányzati képviselet, sem magyar iskola, sem állandó lelkész, elsősorban ide kell a támogatásokat irányítani” – ecsetelte Faragó Péter a megnyitón. Bognár Levente, Arad alpolgármestere büszkén köszöntötte az ország minden részéről érkezőket az 1876-ban épített, impozáns városházi díszteremben, majd ismertette az RMDSZ frakció törekvéseit a megyeszékhelyi önkormányzatban. Mint hangsúlyozta, a magyar identitás megőrzésében kiemelten fontos három pillér, a kultúra, az oktatás és az egyház költségvetési támogatását prioritásként kezelik. „Nagyszerű tudni, hogy támaszkodhatunk egymásra, ezáltal erőt is adunk egymásnak” – nyomatékosította az aradi alpolgármester.

Winkler Gyula EP-képviselő, az SZKT Szórvány frakciójának vezetője méltatta az RMDSZ által 2011-ben kezdeményezett szórványnap fontosságát és tolmácsolta Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözletét. „Sütő András égtartó embereknek nevezte azokat, akik a szellem hatalmával őrzik, védik a kisebbség létét. Ilyen magyar emberek tartják az eget a szórványban, hogy ránk ne omoljon, maga alá ne temessen. A Magyar Szórvány Napján őket ünnepeljük! Azokat a közösségeket, akik azt mutatják nekünk, erdélyieknek – tömbben élőknek is –, hogy hiába az asszimiláció globális trendje: eltökéltséggel ellen lehet állni, eltökéltséggel még az idő kerekén is fordítani lehet. Köszönöm, hogy példát mutattok a hétköznapokban. Ha sokan tartjuk az eget, biztosan nem fog ránk omolni!” – fogalmazott üzenetében Kelemen Hunor.

„Szórványközösségeinkben egyszerre van jelen a közösségi építkezés igénye és a közösségi védekezés kényszere. Ebben a kettősségben kell felelősséget vállalnunk, és azt mondhatjuk, hogy eddig sikerrel vettük a legnagyobb akadályokat. Szórványkollégiumaink, közösségi intézményeink erősek, az utánunk jövő nemzedékek számára jövőképet tudunk biztosítani. Ám ez nem egy befejezett történet, hiszen mindannyian tudjuk, hogy mit jelent újra meg újra megküzdeni az eredményekért, újra meg újra lendületet adni a közösségnek” – hangsúlyozta Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője.

Magyari Tivadar az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének köszöntését tolmácsolta a találkozó résztvevőinek. Beszédében utalt arra, hogy a “szórvány” szó egy gyűjtő, általánosító kifejezés, mert az ország különböző pontjain mást és mást jelent szórványban élni, dolgozni, megmaradni. Ezért ebben a hagyományos novemberi tanácskozásban fontos szerepe van a tapasztalatcserének, annak, hogy az Erdély minden részéről összegyűltek egymástól tanuljanak.

Hálózatok, együttműködések a hatékonyság érdekében

A konferencián kiértékelték a 2015-2019 időszakra szóló, Nemzetpolitika a szórványban mottójú RMDSZ szórvány cselekvési tervet, őszinte és szókimondó párbeszéd alakult ki a téma kapcsán. A hozzászólók méltatták az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ás a Communitas Alapítvány szerepét a szórványprogramok megvalósításában, ugyanakkor elvárásként fogalmazták meg, hogy javuljon a támogatások tervezhetősége, a kiemelt programok, például az évente megszervezett magyar napok számára célirányos támogatási rendszert alakítsanak ki.

Elismerően szóltak az Összetartozunk székely-szórvány partnerség eredményeiről, javaslatként hangzott el, hogy a kisebb közösségek, mint a Krassó-Szörényben vagy Máramarosszigeten élő magyarok is szívesen bekapcsolódnának a programba. Méltatták a Magyarország kormánya által támogatott programok fontosságát, az egyházak által lebonyolított óvoda, bölcsőde programot, az Iskola Alapítvány által működtetett délutáni oktatás programot, amelyek jelentős segítséget jelentenek a mindennapokban. Szükség van a magyar kormány által finanszírozott gazdasági fejlesztési terv kiterjesztésére a szórványban is, hangzott el a konferencián, ezáltal tudják fellendíteni a helyi magyar vállalkozásokat.

A jelenlevők reflektáltak a jövő évi önkormányzati választásokra, egyöntetűen megerősítve azt az álláspontot, hogy a szórványban olyan helyi választási törvény lenne előnyös, amely 3 százalékos bejutási küszöböt állapít meg, ebben az esetben akár további öt megyében ismét szerezhet mandátumot az RMDSZ a megyei tanácsban.

A Délutáni oktatás: iskola- és identitásmentés a szórványban című panelben Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, Veres Anna, a programot lebonyolító Iskola Alapítvány képviselője, Kacsó-Doboly Izabella, a Magyar Ifjúsági Értekezlet képviselőjeként a délutáni oktatás gyakorlati oldaláról tartott előadást. A hozzászólók visszaigazolták, hogy az anyanyelvű oktatás a magyar identitás megőrzésének alapköve.

Magyar jövőt a szórványban – végleges az új cselekvési terv

Az idei szórvány-nap alkalmat teremtett a Magyar jövőt a szórványban! mottóval kidolgozott, 2020-2024 közötti időszakra szóló, új cselekvési terv vitájára és véglegesítésére. A dokumentumot Winkler Gyula mutatta be, ismertetve az újdonságokat. „A mai hozzászólásokat hallgatva, világosan kiderül, hogy továbbra is mennyi kihívással állunk szembe, milyen sok még a teendő, olyan körülmények között, hogy a demográfia nem a szórványközösségek javára alakul. Ezzel egyidőben az is látszik, hogy milyen felelősségteljes, tenni akaró magyarok élnek a szórványban, ami reménységgel tölt el bennünket. Ismét megerősített a szórványnapi konferencia, hogy a Magyar jövőt a szórványban! nem egyszerű mottó, hanem közösségi akarat kifejezése, meggyőződésem, hogy érdemes tenni és dolgozni a szórványban élő magyarok jövőjéért” – hangsúlyozta.

Az RMDSZ új szórvány cselekvési tervében még nyomatékosabban jelen van a 21. századi kommunikációs társadalom valóságainak megfelelő hálózatépítés, együttműködés – legyen szó magyar házakról, magyar napokról, egyéb programokról stb. A tapasztalatcserék, az ismeretek átadása a hatékonyságot is növeli, áll a dokumentumban.

A cselekvési terv kiemelt célja az Összetartozunk székely-szórvány együttműködés megerősítése, új kezdeményezések révén, többek között ifjúsági csereprogramokat javasolnak. „Az a célunk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a különböző magyar közösségekben élő gyermekeket, fiatalokat. Ismerje meg a székelyföldi fiatal, milyen egy többnyelvű környezetben lenni, a szórványban élők pedig a tömbben élő magyarok mindennapjaiba kapjanak betekintést. Az ilyen típusú csereprogramoknak nagy sikere van az Európai Unióban, mi most a saját erdélyi közösségünkben akarunk székely-szórvány Erasmus-programot elindítani” – ismertette Winkler Gyula.

Új fejezettel is bővült a szórvány cselekvési terv, abból kiindulva, hogy a történelmi egyházak szerepe elvitathatatlan az erdélyi magyar társadalom életében. Szórványközösségekben még hangsúlyosabb feladatokat látnak el a magyar identitás megőrzése, a közösségépítés, az anyanyelvhasználat terén. A dokumentum kitér arra, hogy támogatják az egyházak szociális és oktatási szerepvállalását is, valamint szorgalmazza az egyházi restitúció újraindítását.

Az Aradon véglegesített szórvány cselekvési tervet a soron következő SZKT-én elfogadásra terjesztik elő.