Winkler Gyula történelmi hibának tartja, hogy az Európai Unió Tanácsa elutasította Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. Az RMDSZ EP-képviselője csütörtökön Strasbourgban megszavazta az Európai Parlament erre vonatkozó határozatát, amelyben az EP-képviselők bírálják az EU Tanácsának október 18-ai döntését. Szavazatmagyarázatában Winkler Gyula rámutatott: az új Európai Bizottságtól elvárják az uniós bővítési politika újragondolását és megerősítését.
„Azt szeretnénk, ha az új Bizottság elősegítené egy olyan új politikai konszenzus megteremtését, amely átfogná az összes tagállamot, beleértve a nyugat-európai államokat is, és kiküszöbölné az Európai Unió Tanácsának önkényes döntéseit. Az RMDSZ olyan politikai konszenzust szeretne, amely hosszú távú uniós jövőképre épül és ennek része a Nyugat-Balkán összes tagállama is. (…) Az EU Tanácsának döntése a nyugati és keleti tagállamok közötti ellentétek elmélyülését jelzi, amely veszélyezteti az EU balkáni bővítési politikáját is. Azok a tagállamok, élükön Franciaországgal, amelyek blokkolják a bővítést, a hosszú távú elképzelés hiányáról tanúskodnak, ugyanakkor nem értik, hogy az EU jövője attól is függ, hogy tudják-e biztosítani a stabilitást a Balkánon. Észak-Macedónia és Albánia jó eredményei azt példázzák, hogy a békés együttélés és a regionális együttműködés érdekében tett erőfeszítések megerősítik Európát, különösen most, amikor a Brexittel az európai építkezés épp egy történelmi lépést tesz visszafelé” – magyarázta az EP-képviselő.
Winkler Gyula reméli, hogy ez EU Tanácsában kialakult akadály minél hamarabb elhárul, még az EU-Nyugat-Balkáni csúcs előtt, amelyet 2020 májusában Zágrábban tartanak. „Ez már a harmadik alkalom, hogy az Európai Unió Tanácsa elutasítja a csatlakozási tárgyalások megkezdését, annak ellenére, hogy egyértelmű politikai támogatottsága van az Európai Parlamentben és ugyanezen a véleményen van az Európai Bizottság is, amely szerint készen állnak, hogy megkezdjék a tárgyalási folyamatot” – tette hozzá a képviselő. Véleménye szerint az EU Tanácsának önző és kicsinyes döntései, hasonlóképpen Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának elutasításához, gyengítik az emberek unió iránti bizalmát Kelet-Európában és a Balkánon.
„Sőt mi több, az ilyen döntések közép és hosszú távon kihatnak a kelet-európai fiatal nemzedékre, ugyanis ez a döntés mellett még van egy sor hasonló jelzés, amely a kirekesztés érzését erősíti a fiataljainkban és ennek drámai következményei vannak. A fiatalok a radikalizálódás könnyű célpontjaivá válhatnak, vagy kivándorolnak a nyugati tagállamokba, ezzel is csökkentve a kelet-európai tagállamok fejlődési és gyarapodási lehetőségeit. Nem utolsó sorban az ilyen típusú döntések nem érnek el egyebet, mint gyengítik az egész uniós konstrukciót pusztán azért, hogy egyes tagállamok vezetőinek tiszavirág-életű sikere legyen” – nyomatékosított Winkler Gyula.
Az Európai Parlament határozatát nagy többséggel, 412 mellette szavazattal, 136 ellene szavazattal és 30 tartózkodással fogadták el.