Úgy néz ki, a májusban megválasztott új Európai Parlamentben (EP), akárcsak az EU-ban, jelentősebb a széthúzás és a szembenállás, mint bármikor korábban, jegyezte meg Winkler Gyula keddi dévai sajtóértekezletén. Az új parlamentben 7 politikai csoportosulás alakult meg, ezenkívül független képviselők is vannak. 182 mandátummal az RMDSZ-t is soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) továbbra is a legjelentősebb frakció, a második pedig a szocialistáké 154 mandátummal. Csakhogy mindkettő kisebb, mint az előző ciklusban, és – az EP történetében először – együttesen sem érik el az abszolút többséget. Ezért kényszerültek szövetséget kötni a centrista Renew Europe csoportosulással, amely a korábbi liberálisokból és Macron híveiből áll. Minderre rájön az október 31-re tervezett Brexit, amelyhez a szigetország új kormányfője, Boris Johnson mindenáron ragaszkodik, akár – vagy főleg – megállapodás nélkül is.
Ilyen körülmények között kell elfogadni a 2021–27-es költségvetést, amit az Unió soros elnökségét betöltő Finnország az év végéig szándékszik elfogadni. Ennek Winkler szerint kevés a valószínűsége. Sőt, a halasztás akár hasznos is lenne az „inkább halasszák el, mintsem rossz költségvetést fogadjanak el” megfontolás alapján. Kétségtelen, kemény tárgyalások lesznek a költségvetés alaptételeit illetően, de mivel többéves pénzügyi keretről van szó, az a legfontosabb, hogy ne olyan költségvetés szülessen, amely nem felel meg a közép- és kelet-európai tagállamok fejlesztési igényeinek.
A brit kilépéssel keletkező költségvetés-kiesés nyomán ugyanis felvetődött a Közös Agrárpolitika és a Kohéziós Politika finanszírozásának lefaragása. Egyelőre nem lehet pontos számokról beszélni, olyan hírek vannak, melyek szerint 5%-kal csökkennek a direkt kifizetések és 15%-kal a vidékfejlesztési projektek finanszírozása. Az RMDSZ határozottan elutasítja ezek bármilyen lefaragását, hangsúlyozta Winkler, aki szerint Románia kormánya sem fogadhat el semmilyen kompromisszumot. A lefaragás elkerülése végett az EP-ben olyan koalícióra törekednek, elsősorban a közép- és kelet-európai kollégákkal, akikkel közösen elérhetjük, hogy a Közös Agrárpolitika és a Kohéziós Politika finanszírozása megfelelő maradjon, miközben a nyugatiak inkább a lefaragást pártolják.
A CULT (Kulturális, Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottság) tagjaként Winkler Gyula hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament háromszorosra növelné az Erasmus+ program költségvetését, valamint duplázná a Kreatív Európa program büdzséjét. Ha Európa jövőt akar építeni, ha víziója is van erről, akkor elkerülhetetlen a fiatalok figyelembevétele és az ifjúsági programok finanszírozása.
Nyugati Jelen, Chirmiciu András
