A kereskedelmi tranzakciók során tapasztalható késve fizetés továbbra is súlyos gondot okoz az európai KKV-knak, éppen ezért a következő Európai Bizottságnak prioritásként kell kezelnie a 7/2011-es uniós irányelv felülvizsgálatát, emelte ki Winkler Gyula EP-képviselő azt követően, hogy az SME Europe, az EPP gazdasági szervezetének első alelnökeként a héten Strasbourgban a Federation of Small Businesses – Kisvállalkozások Szövetségének (FSB) képviselőivel folytatott tárgyalásokat. Az FSB „Fair Pay, Fair Play” szlogennel indított európai szintű kampányt azzal a céllal, hogy felszámolják a késedelmes fizetések káros gyakorlatát.
„A kereskedelmi tranzakciók során tapasztalható késedelmes fizetések kérdését határozottan kell kezelni, hiszen elsősorban a kis- és közepes vállalatokat érintik az elhúzódó kifizetések okozta problémák. A SME Europe határozottan kiáll a késedelmes fizetések kiiktatása mellett, arra kérve a következő Európai Bizottságot, hogy szerepeljen prioritásai között ennek a rossz gyakorlatnak a felszámolása” – hangsúlyozta Winkler Gyula.
Az Európai Unióban a csődbe jutott KKV-ék 25 százaléka a késedelmes fizetések miatt bukott be. De ez a rossz gyakorlat a vállalkozások 60 százalékának okoz gondot a napi tevékenységben, ezeknek fele pedig 90 napnál is hosszabban elhúzódó kifizetések miatt küszködik. A Kisvállalkozások Szövetségének tanulmánya szerint a kisvállalkozók esetében már egy hatnapos fizetési késlekedés meredeken megemeli a csődbe jutás esélyét.
„A 7/2011-es Direktíva a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szól. Úgy vélem, hogy itt az ideje, hogy az uniós irányelvet felülvizsgáljuk, ezt az álláspontot rögzítette az Európai Parlament idén elfogadott jelentése is. Az Eurostat adatai szerint az EU28-ban 2011-ben a késedelmes fizetések átlaga 56 nap körül volt, ez javult az évek folyamán, 2018-ban átlagosan 34 nap lett. Az Eurostat adatai azonban átlagot mutatnak, tagállamok szintjén sokkal nagyobb a kilengés. A Keys Fin tanulmánya szerint Romániában 2015-ben a késedelmes fizetések a kereskedelemben átlagosan 67 napot tettek ki, az építőiparban 182 napot, míg a biztosítási és a pénzügyi közvetítési ágazatban 372 napot” – magyarázta az EP-képviselő.
Véleménye szerint az Európai Bizottságnak kötelessége elindítani a 7/2011-es Direktíva felülvizsgálatát. „Az EB-nek valamennyi vállalat számára elérhető referenciamutatókat és hozzáférhető adatbázisokat kell kidolgoznia, ugyanakkor a késedelmes fizetések ellenőrzésére szolgáló mechanizmust a tagállamok szintjén. Az európai cégeknek, de a hatóságoknak, közintézményeknek is lehetőségük kell legyen arra, hogy ellenőrizni tudják, hogy az adott vállalat teljesíti-e kifizetési kötelezettségeit, különösen érvényes ez a közbeszerzések esetében. Szükség van az üzleti környezet változására, és ezt a változást az Európai Bizottságnak támogatnia kell. Az EB-nek katalizátorként kell működnie a szükséges változás eléréséhez, hogy tisztességesebb és méltányosabb legyen a kereskedelem világa” – mondta Winkler Gyula, aki támogatásáról biztosította a „Fair Pay, Fair Play” kampány kezdeményezőit.
