A Románia által felhasználható uniós alapok átcsoportosítását szorgalmazta Winkler Gyula EP-képviselő szerdán Nyíradonyban, ahol az Európa-kapu Európai Területi Társulás konferenciáján vett részt. Mint fogalmazott, az RMDSZ azért küzd, hogy a Közös Agrárpolitika és a Kohéziós Alap finanszírozása megmaradjon, hiszen ez szolgálja az erdélyi magyar közösség érdekeit.

„Két ok miatt is jó időben, jókor van ez a konferencia. Egyrészt azért, mert Lengyelországban Katowicéban most zajlik a COP24 ENSZ-klímakonferencia, amely minden bizonnyal a globális megközelítéseket fogja rögzíteni. De minden globális stratégia helyi szinten valósul meg, a helyi közösségek, önkormányzatok részvételével. Másrészt most Brüsszelben az európai intézményekben a 2020 utáni költségvetés vitája zajlik, a fenntartható fejlődési célok kizárólag akkor valósíthatóak meg, ha ezek megfelelő finanszírozással rendelkeznek” – fejtette ki Winkler Gyula.

“Az RMDSZ prioritása a Közös Agrárpolitika és a Kohéziós Alap finanszírozásának megvédése, hogy az EU továbbra is biztosítsa azokat a finanszírozásokat, amelyek az önkormányzatok, a gazdák, kisvállalkozók, és ezáltal az erdélyi magyar közösségek további fejlődését lehetővé teszi” – emelte ki az EP-képviselő, aki méltatta a határokon átnyúló együttműködésének fontosságát. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Románia Schengeni csatlakozása hamarosan megtörténik és ez akadálymentesíti a határ két oldalán levő települések közös fejlesztési terveit.

“A romániai EU-s alapok felhasználását tekintve nagyon sok még a teendő, hiszen rossz az általános teljesítménye az országnak, jobban fel kellett volna használni az EB által felajánlott lehetőséget, mely szerint a különféle operatív programok alapjait át lehet csoportosítani. 2007-2013 között Románia 2 milliárd eurót nem tudott lehívni a Kohéziós Alapból rendelkezésére álló 20 milliárd eurós keretből. Ez a 2 milliárd euró elsősorban a közlekedési és környezeti operatív programok szervezetlensége miatt veszett el. A két legjobban központosított ágazati programról beszélünk, ezzel ellentétben a legdecentralizáltabb program, a Regionális Operatív Program a legjobban teljesített a forrásfelhasználást tekintve. Ha a kormány idejében eldönti, hogy azt a 2 milliárd eurót átcsoportosítja a ROP-hoz, akkor megyénként további 50 millió eurót lehetett volna a helyi közösségek fejlesztésére fordítani. Véleményem szerint most is hasonló a helyzet, mint hét évvel ezelőtt. A kormánynak érdemes lenne azon gondolkodni, hogy minél több forrást csoportosítson át a helyi közösségek javára” – hangsúlyozta Winkler Gyula.

A klímaváltozás és várható gazdasági, társadalmi hatásai az Európa-kapu ETT területén című konferencia Nyíradony-Tamásipusztán zajlott, részt vett Tasó László, az Európa-kapu ETT elnöke, Szabó Ödön parlamenti képviselő, Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Bocskor Andrea EP-képviselő, Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára és Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke.

 

**** Az Európa-kapu Európai Területi Társulás 2012-ben alakult meg, 21 magyarországi és 16 érmelléki önkormányzat tagja. Az Európai Területi Társulás, az ETT az Európai Unió első olyan jogi eszköze, mely jogi személyiséget és keretet nyújt az európai önkormányzatok és régiók együttműködésére, az uniós támogatások hatékony felhasználására. A csoportosulás legalább két tagállam szereplőit (helyi önkormányzat, regionális hatóság vagy az állam) fogja közös szervezetbe. Olyan rugalmas, jól használható intézményi forma, amely a határ mindkét oldalán fel tud lépni, mint jogi személy, ezáltal a határmenti közösségek törekvéseit, infrastrukturális és fejlesztési projektjeit, céljait a legoptimálisabb módon tudja megvalósítani.