Az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés (Minority Safe Pack) több mint egy millió aláírást gyűjtött össze, ezzel párhuzamosan az Európai Parlamentben határozatot fogadtak el az őshonos kisebbségek védelméről, így most abban a helyzetben vagyunk, hogy két irányból is nyomást gyakorolhatunk az Európai Bizottságra – fogalmazott Winkler Gyula szerda délután Brüsszelben, ahol az RMDSZ EP-képviselői és a FUEN elnöke vett részt a Hogyan tovább az európai kisebbségpolitikában? címmel megtartott kerekasztalbeszélgetésen. Csáky Pál, az MKP EP-képviselőjének által kezdeményezett beszélgetést az EP által elfogadott, A kisebbségek védelme és hátrányos megkülönböztetésük tiltása az EU tagállamaiban című állásfoglalás jövőjéről szervezték az Európai Parlamentben.

A Minority Safe Pack jelenleg a legnagyobb legitimitással rendelkező kisebbségi kezdeményezés Európában

Büszke vagyok arra, amit a Minority Safe Pack-kel sikerült elérnünk: az 1 320 000 uniós állampolgár támogatásának köszönhetően elmondhatjuk, hogy a kisebbségvédelmi kezdeményezések közül a mienknek van a legszélesebb társadalmi támogatottsága és legitimitása – mondta el Vincze Loránt. Előadásában kifejtette: az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés kampánya során számos helyen járt Európában, és többször megtapasztalta, hogy a többségi társadalmak képviselői nem voltak tisztában azzal, hogy az Európai Uniónak semmilyen törvénye sincs az őshonos kisebbségek védelmére. A jószándékú többségiek teljesen magától értetődőnek találnák az ötven millió európai kisebbségi jogait védő uniós keretszabályozás létrejöttét, és hiányára demokráciadeficitként tekintenek – mondta el a FUEN elnöke. “A mi meglátásunkban az uniós tagállamok jogállamiságának értékelésekor minden esetben figyelembe kellene venni az emberi jogokat is – és szerintünk a kisebbségi jogok egyértelműen emberi jogoknak számítanak. Ellentmondásos és érthetetlen, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége, a törvénykönyvek betartása, a korrupcióellenes harc fontos az EU számára, de a kisebbségi jogok betartása, az őshonos kisebbségek elismerése nem az” – mutatott rá Vincze.

Úgy vélekedett: a Minority Safe Pack reményt ad az el nem ismert kisebbségeknek, új lehetőséget nyújt az anyaország nélküli nemzetiségek számára, valamint a térségünkben elő közösségek, köztük a magyarok számára, ugyanakkor a szolidaritás üzenetét is magában hordozza. A sikerünk titka, hogy egy európai kisebbségvédelmi mozgalmat hoztunk létre, amely már túlmutat a kezdeményezőkön és a FUEN-en – tette hozzá.
A kisebbségek problémái politikai és jogi megoldásokat követelnek, ezért üdvözöljük, hogy az Európai Parlamentben is történnek lépések ez irányba, és támogatjuk a Csáky Pál nevével fémjelzett európai parlamenti állásfoglalást a kisebbségek védelméről, mondta el a FUEN elnöke.

Konkrét célkitűzések kellenek az európai kisebbségvédelemben

Az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés (Minority Safe Pack) több mint egy millió aláírást gyűjtött össze, ezzel párhuzamosan az Európai Parlamentben határozatot fogadtak el az őshonos kisebbségek védelméről, így most abban a helyzetben vagyunk, hogy két irányból is nyomást gyakorolhatunk az Európai Bizottságra – fogalmazott Winkler Gyula EP-képviselő a kerekasztalbeszélgetésen.

 

 

„A parlamentben végzett politikai tevékenységünk megsokszorozódott legitimációt kapott a Minority Safe Pack sikerének köszönhetően, nyilvánvalóvá téve, hogy mi az Európai Parlamentben annak az ötven millió állampolgárnak nevében beszélünk, akik valamely őshonos nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak. Konkrét kezdeményezéseket kell megfogalmazni, hiszen az uniós kisebbségvédelmi rendszert, akárcsak egy házat, erős alapokra, de téglánként kell felépíteni” – fejtette ki az RMDSZ európai parlamenti képviselője, aki két javaslatot is megfogalmazott. Az egyik a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának monitorizálására vonatkozott, mint mondta, olyan uniós monitorizáló rendszert kell kialakítani a bécsi székhelyű Európai Unió Alapjogi Ügynökség keretében. „Az RMDSZ fel is van készülve arra, hogy a romániai magyar nemzeti közösséget érő jogtiprásokat jelezni tudja uniós szinten, hiszen hosszabb ideje sikeresen működik a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat” – mutatott rá. A második javaslat, a Minority Safe Pack ajánlásával egybecsengve, az uniós finanszírozással létrehozott nyelvi sokféleségi központokra vonatkozott.

„Az őshonos nemzeti kisebbségek helyzete nagyon különbözhet attól függően, hogy hol élnek az Európai Unión belül. Ezért kérjük, hogy az EU határozza meg azokat a követelményeket, amelyeket minden tagállamnak kötelezően be kell tartania. Addig nem beszélhetünk a polgárok Európájáról, amíg a kisebbségi jogok nem érvényesülnek” – mondta Sógor Csaba. Ugyanakkor emlékeztetett Jean-Claude Juncker szeptemberi parlamenti nyilatkozatára, amelyben arról beszélt, hogy a szabadság, a jogegyenlőség és a jogállam Európai Unióját kell megteremtenünk, az EU-n belül pedig nem lehetnek első- és másodrangú állampolgárok.

Az RMDSZ-es képviselő üdvözölte ezt a kijelentést és hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak ebben a kérdésben nem kell alapjaitól kezdenie a munkát, hiszen az elmúlt évek alatt az Európai Parlamentben már több olyan dokumentumot is kidolgoztak, amelyek kisebbségvédelemmel foglalkoznak és lépéseket kérnek a Bizottságtól, valamint a tagállamoktól. Sógor Csaba a konferencián arra tett javaslatot, hogy az Európai Bizottság a kisebbségi jogok érvényesülését is kísérje figyelemmel Romániában az Ellenőrzési és Együttműködési Mechanizmus keretében. „Az európai kisebbségvédelem területén akadályokkal teli, hosszú út áll előttünk, ezért az EP kisebbségi munkacsoportjában (Minority Intergroup) tevékenykedő EP-képviselőknek szorosabbra kell fűzni együttműködésüket az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN), annak tagszervezeteivel, hiszen egymás munkáját erősítve fogunk konkrét eredményeket elérni” – hangsúlyozta Winkler Gyula. Ugyanakkor az Európai Bizottságot képviselő Irena Moozova, az EB egyenlőségért felelős igazgatója Bizottság figyelmébe ajánlva, kiemelte: „hosszú távú célkitűzésünk, hogy a FUEN kapjon hivatalos tanácsadói és konzultatív státust az Európai Parlament mellett, ami a nemzeti kisebbségi és nyelvi kérdéskört illeti”.

A rendezvényen előadást tartottak az EP Kisebbségi Intergroupjának társelnökei, illetve Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Kalmár Ferenc miniszteri megbízott és Menyhárt József, a felvidéki MKP elnöke.