Fotó: Bíró István
Az RMDSZ éveken keresztül próbált, és ma is próbál regionális szinten párbeszédet folytatni a vállalkozókkal. Azért fontos ez, hogy tanuljunk, hogy a problémákat közelebbről is megvizsgálhassuk, hogy együtt keressünk jó megoldásokat – véli Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki pénteken, Kémeren megtartott Innovatív vállalkozások című fórumon köszöntötte a résztvevőket.
Az RMDSZ határozott elképzelése az, hogy a továbbiakban intézményesített szintre kell emelni a vállalkozókkal való párbeszédet. „Románia ebben a pillanatban rosszul teljesít, az iránytalanság jellemzi a kormány munkáját. Ahhoz, hogy érdemben hathassunk a kormányzatra, szükségünk van információkra, szakmai tanácsokra. Ebben pedig Önök lehetnek a segítségünk” – szólt a jelenlévőkhöz Kelemen Hunor.
A kormányzati és politikai döntéseket illetően elmondta: a nemrég elkezdődött kormányzati ciklust a károkozás, a káosz jellemezi. A felemás döntések miatt, vagy a döntések előkészítésének hiányából adódóan nincs kiszámíthatóság a gazdaságban. Mint kiemelte: az egységes bérezési törvény a magánszektorra is nagy hatással lesz, amennyiben ez életbe lép nyár elejétől. „Egységes bérezési törvényre szükség van, de alaposan kell számolni azzal, milyen ütemben növeljük a béreket. A magánszférát nem szabad olyan helyzetbe hozni, hogy ne tudjon tervezni. Az egységes bérezésre azért is szükség van, mert az elmúlt években olyan aránytalanságok jöttek létre a közszférában, amelyek tarthatatlanok voltak. Ez az egész rendszert elnyomja a működésképtelenség felé” – adott hangot meggyőződésének a szövetségi elnök.
A 2018-ra tervezett családi adóztatási kedvezményről, az eddig ismertetett adatokra alapozva, azt gondolja: működésképtelen, nincs hozzá sem infrastruktúra, sem szakértői hálózat. Az Országos Adóhatóság (ANAF) kriminális beavatkozásainak köszönhetően az elmúlt két évben többszázezer kis- és középvállalkozás bezárt, ez pedig a gazdasági mutatókban is meglátszik. „A Romániát jellemző lebénulás a hatalmi ágak versengéséből is fakad. Ma a hatalmi ágak abban versenyeznek, ki az igazi hatalom birtokosa. Ez pedig ellehetetleníti a gazdaságot is” – mutatott rá összegzésként Kelemen Hunor.
A Zilahi Kongresszuson, azaz szombaton olyan stratégiai dokumentumot fogad el az RMDSZ, amely a fiatal vállalkozók, a vállalkozó kedvű fiatalok segítésére konkrét intézkedéseket javasol.
„A 2020-as utáni európai uniós költségvetés tervezése óriási feszültségek közepette kezdődött meg Brüsszelben. Több új kihívásnak kell megfelelni, elsősorban a Brexit következményeinek, ami azt jelenti, hogy legalább 13 százalékkal fog csökkenni az EU27 közös költségvetésének bevételi oldala. Ugyanakkor kihívás a migrációs válság kezelése és az új biztonságpolitika, hiszen a közös határvédelemre, a terrorizmus veszélyének elhárítására, vagy akár esetleg az új uniós hadsereg létrehozásához jelentős pénzforrásokra van szükség” – fejtette ki Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke az eseményen, ahol Uniós támogatások vállalkozásoknak 2020 után címmel tartott előadást.
„Ezeket a forrásokat a tagállamok egy része a regionális fejlesztési és kohéziós, illetve agrárpolitikai alapok csökkentésével akarják biztosítani, mi minden szükséges lépést meg fogunk tenni a parlamentben, ennek ellenére várható, hogy 2020 után csökkenni fognak a vállalkozók számára elérhető források, illetve a nagy komplexitású pályázatok fognak többletfinanszírozással rendelkezni. Mi a teendő? A következő 3-4 esztendőt maximálisan ki kell használni, minden elérhető pályázati forrást jó lenne lehívni és felhasználni, a várható változásokra pedig a legjobban úgy lehet felkészülni, hogy a vállalkozók a saját szakmai ágazati érdekvédelmi szervezeteiket erősítik. Fontos a kereskedelmi kamarák megerősítése és fontos, hogy a vállalkozók saját érdekeiket szervezett módon érvényesítsék. Helyi szinten pedig elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok, az oktatási intézmények és vállalkozói szervezetek együttműködjenek, tervezzenek együtt, mert így nagyobb hatékonysággal lehet majd uniós forrásokat felhasználni” – hívta fel előadásában a figyelmet Winkler Gyula.
Gyerkó László, a Versenytanács tagja, volt RMDSZ-es szenátor az általa képviselt intézmény prevenciós tevékenységének fontosságát hangsúlyozta. Elmondta: a felmérések szerint a kisvállalkozók hatvan százaléka nem ismeri az intézmény tevékenységét, a betartandó versenyszabályokat. Ennek következtében legtöbbször a rájuk kirótt büntetésekkor lépnek először kapcsolatba a szervezettel. „Egy tisztességes versenyen alapuló egészséges piacgazdaság fenntartására törekedik a Versenytanács. Nem akarjuk a kisvállalkozásokat ellehetetleníteni, nem az a cél, hogy minél több büntetést rójunk ki. Megelőzés céljából elindítottunk egy képzéssorozatot. A karaván két-háromhavonta minden régióba ellátogat, és tájékoztatást nyújt a vállalkozóknak azért, hogy tisztában legyenek a piaci versenyt szabályozó előírásokkal, és elkerüljék a szankciókat. Fontosnak tartom, hogy a cégtulajdonosok tudjanak erről a lehetőségről és éljenek vele.”
Miklós Zoltán sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő, banki szakember a banki finanszírozás lehetőségeit mutatta be: „a kis- és középvállalkozók fontosabb ügyféllé váltak a bankok számára, egyre több speciális hitelterméket fejlesztettek ki, és a korábbi gyakorlattal ellentétben alacsonyabb kamattal kapnak hitelt.” Ma már több állami támogatás segíti a vállalkozókat, ezért Miklós Zoltán javaslata az, hogy a tulajdonosok éljenek a finanszírozási, a kormányprogramok adta lehetőségekkel, de figyeljenek oda a szükséges forgótőkére, álljanak több lábon, és legyenek bátrak, hiszen ma már elérhető áron vannak banki hitelek.
Kovács Géza farkaslaki magánvállalkozó a legnagyobb romániai faszénégető sikertörténetét mutatta be a vállalkozói fórum résztvevőinek, Farkas Levente tanácsadó, a Marketingiskola.ro alapítója pedig azokról a nehézségekről számolt be, amelyekkel a cégvezetők nap mint nap szembesülnek. Elmondása szerint egy sikeres vállalkozásban létkérdés a naprakész információhoz és a megfelelő szaktanácsadáshoz való hozzáférés.
