Valamivel több mint egy éve, hogy az RMDSZ választói, a romániai magyarok arról döntöttek: a Szövetség európai parlamenti képviselőinek folytatniuk kell munkájukat Brüsszelben. Közösségünk megértette, hogy akkor tud otthon erős lenni, ha érdekeink képviselete az európai törvényhozásban is jelen van.

Az Európai Néppárt (EPP) frakciója, amelynek az RMDSZ is tagja, továbbra is a legnagyobb politikai csoport az Európai Parlamentben. Ugyanakkor egy évvel a 2014. május 25-ei EP-választásokat követően, az is egyértelműen látszik, hogy az EPP maradt a legfőbb elkötelezett pártcsalád, amely kitart az unió alapítóatyáinak értékei mellett, bár egyre nagyobb a nyomás a sokszor egy fronton elhelyezkedő, jobb- és baloldali szélsőséges csoportosulások részéről.

Az újonnan megválasztott törvényhozói testület tevékenysége gazdasági, politikai és szociális feszültségek közepette indult. A válságból való kilábalás igencsak nehézkes folyamatnak bizonyult. A gazdasági növekedés újraindítása megtörtént, de sajnálatos módon nem járt munkahelyteremtéssel, ez különösen a fiatalokat érinti, a munkanélküliség elsősorban a 15-25 év közöttiek körében ölt riasztó mértékeket. 

Az Európai Uniónak ilyen törékeny gazdasági és szociális helyzetben kellett szembesülnie egy sor további válsággal, mint amilyen a modernkori történelemben példátlan menekültáradat, az ISIS terrorista fenyegetései és támadásai, az EU keleti határainál tapasztalható, Oroszország által provokált válság. Az EU-nak ugyanakkor szembe kell néznie a görögországi strukturális válsággal, amely az euró-övezet stabilitását veszélyezteti, ugyanakkor az európai projekt jövőjét is fenyegeti. Ugyancsak komoly kihívás az EU számára a Nagy-Britannia részéről érkező nyomás, a szigetország egyoldalú feltételeket fogalmaz meg Brüsszellel szemben, hogy továbbra is az unió tagja maradjon.

Úgy vélem, hogy 2014 az új kezdet éve, vagy legalábbis az kellene legyen az Európai Unióban. Ezt az új kezdetet azonban magas volatilitás, instabilitás és egyértelmű szerkezeti válság jellemzi. Mindezeket a gondokat csak akkor lehet legyőzni, ha újraalakul és megerősödik az európai szolidaritás. Az elzárkózás, a belső protekcionizmus nem fenntartható megoldás, nem biztosítja hosszútávon a tagállamokban a jólétet és a stabilitást. Meggyőződésem, hogy a politikai unió a megfelelő válasz ezekre a válságokra, ez jelent jövőt Románia és a magyar közösség számára is.

Új lendület az INTA tevékenységében

Ebben a mandátumban is folytatom a 2007-ben megkezdett munkámat az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságában (INTA). A szesszió elején alelnöknek választottak meg, és megbíztak, hogy legyek az INTA EU-Kína kapcsolatokat felügyelő monitoring csoportjának koordinátora, valamint a Moldovai Köztársaság néppárti jelentéstevője.

Ennek megfelelően megnőtt a bizottságban végzett munkám mennyisége és tempója is. Jelen pillanatban több fontos nemzetközi beruházási és kereskedelmi egyezmény tárgyalása zajlik, ezek közül a legnagyobb figyelem a Transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) irányul. Az INTA tevékenységem jó része ebben a szesszióban a fegyveres övezetekből származó ásványokról szóló jelentésre összpontosult. Egy olyan jelentésről van szó, amely ellentmondásos és kényes témára hívta fel a figyelmet és hatékony uniós intézkedések beazonosítását sürgeti, amelyek révén megszakítható a kapcsolat a világ különböző pontjain, különösen Afrikában működő, fegyveres csoportok finanszírozása és az ásványok kitermelése és kereskedelme között.

Regionális fejlesztés és a kohéziós politika

Már az első mandátum idején tevékenykedtem az EP Regionális Fejlesztési Bizottságában (REGI), amely az EU regionális fejlesztési és kohéziós politikájáért felel.  2014-2020 között Románia hat operatív programot futtat, amelyre 23 milliárd eurót különítettek el a kohéziós alapokból. Ennek az összegnek több mint felét, azaz valamivel több mint 15 milliárd eurót olyan projektekre kell fordítani, amelyek a helyi közösségek és régiók fejlődését, jólétét szolgálja. Sajnos a 2007-2013 uniós költségvetési időszak Románia számára kudarcot jelent, ugyanis előreláthatóan 6-8 milliárd eurót veszítünk az elmúlt költségvetési időszak lehívható keretéből. Brüsszelben arra törekszünk, hogy a 2014-2020 között jobb legyen az uniós alapok felhasználási aránya Romániában, annak ellenére, hogy az otthoni felkészülés jelei nem biztatóak. Az RMDSZ erőfeszítéseket tett, hogy jobb legyen az uniós alapok lehívása, ezért kidolgozta az Erdély 2020 fejlesztési tervet, amely közösségünk elképzeléseit, fejlesztési irányelveit tartalmazza a következő hét évre kivetítve. Sajnálatos módon, javaslatainkból alig egy párat vettek át az országos tervezési dokumentumba, amely az új uniós költségvetési ciklus hazai, európai alapok lehívására vonatkozó elképzeléseit tartalmazza.

A REGI-ben módosító javaslatokat dolgoztam ki a strukturális és beruházási alapokról, köztük az Európai Stratégiai Befektetési Alapról szóló jelentésekhez. Olyan javaslatokat fogalmaztam meg, amelyek a kis- és közepes vállalatokat segítik hozzá a fenntartható növekedés által generált lehetőségekhez.

A KKV-ék támogatása prioritás marad

Folytattam tevékenységemet az SME Europe keretein belül, az EPP bukaresti kongresszusán választottak meg a szervezet alelnöki tisztségébe. A SME Europe az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőinek KKV-kat támogató lobbiszervezete, amelynek az RMDSZ az egyik alapító tagja. Az elmúlt egy évben a szervezet égisze alatt több olyan rendezvény zajlott, amelyeken a kis- és közepes vállalatokat érintő témákat vitattak meg, az újraiparosítás kérdésétől az uniós versenypolitikáig. Minden alkalommal a résztvevők igyekeztek megoldásokat találni a KKV-ék által felvetett problémákra, tágasabb európai dimenzióba helyezve azokat.

Kisebbségi Intergroup

Az új Európai Parlamenti ciklusban is sikerült, nem kis erőfeszítések árán, újra megalakítani a Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek frakcióközi munkacsoportját. Ezt olyan európai parlamenti képviselők hozták létre, amelyek a különböző tagállamokban élő nemzeti kisebbségekhez tartoznak, illetve a kisebbségek célkitűzéseit támogatják. Célunk, hogy az EP tagjainak figyelmét felhívjuk az unióban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek gondjaira.

2015 áprilisában Strasbourgban az Intergroup meghívására, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke bemutatta a romániai magyar közösség aktuális helyzetét, külön kiemelve a Mikó-ügyet. A beszélgetések során megállapítottuk, hogy az utóbbi időben Európa szerte visszalépések történtek a kisebbségek jogainak területén. Ez a tendencia, sajnos, a romániai magyar közösségre is érvényes. Az RMDSZ továbbra is következetesen kitart a politikai és interetnikus párbeszéd mellett, itthon és Európában is.

Az Intergroup és a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) közötti együttműködés megerősítése fontos célkitűzés. Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke ismertette az Intergroup tagjainak a szervezet legutóbbi, görögországi kongresszusának munkálatainak eredményeit.

Európa a fiataloké

Meggyőződésem, hogy csak a fiatalokért dolgozva tudunk valóban közösségünk jövőjéért munkálkodni. Éppen ezért évek óta együttműködöm a Magyar Ifjúsági Értekezlettel, a MIÉRT-tel és az Európai Néppárt ifjúsági szervezetével, a YEPP-el, támogatom kezdeményezéseiket. Folytatjuk a MIÉRT-tel közös programokat, ezek között a gyakornoki programot, ugyanakkor  az elmúlt egy évben meghívásomra vagy támogatásommal 163 tanuló és egyetemista látogatta meg az Európai Parlamentet.

A fiatalok, az őket érintő problémák, számukra elérhető lehetőségek közéleti tevékenységem legfontosabb szeletét jelentik, annál inkább, hogy a gazdasági válság legkiszolgáltatottabb korosztályáról van szó. Még indításakor jeleztem, mennyire fontos, hogy az európai alapokból finanszírozott Ifjúsági garancia valóban hatékonyan működjön, hiszen épp a munkanélküliség csökkentését célozza fiatalok körében. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó határozat megszavazásakor arra hívtam fel a figyelmet, hogy szükség van az oktatási rendszer és a munkaerőpiac összehangolására, a realitások és perspektívák figyelembe vételével. Emlékeztettem mindenkit, hogy 2014 májusában ötezer fiatal vett részt az EYE 2014 strasbourgi rendezvényén, ahol javaslataikat összegyűjtötték Ötletek egy jobb Európáért cím alatt. Ehhez a dokumentumhoz ötven olyan erdélyi magyar fiatal is hozzájárult, akiket támogattam, hogy részt vehessenek a rendezvényen.

RMDSZ – 25 év a közösség szolgálatában

Az RMDSZ megalakulásának 25. évfordulója számos ünnepi alkalom megszervezésére adott lehetőséget, de ugyanakkor jó alkalmat teremtett, hogy reálisan, kritikus szemmel vonjunk mérleget az eddigi eredményeinkről. Értékeink az elmúlt negyedévszázadban nem változtak, ezt kell továbbra is megerősítenünk, viszont itt az ideje, hogy újra meghatározzuk eszközeinket, közpolitikáinkat.

Az RMDSZ Gazdasági Tanácsának munkáját koordinálom, ez a testület készíttette elő a romániai gazdasági, monetáris- és adópolitikai folyamatokról szóló állásfoglalást, amelyet az RMDSZ 12. kongresszusán fogadtak el, Kolozsváron. 
Ebben a dokumentumban az RMDSZ az adóhatóság sürgős reformját, a KKV-ék hatékony támogatását, az Ifjúsági Garancialap országos kiterjesztését javasolja. Az RMDSZ szorgalmazza, hogy a parlament vitassa meg és fogadja el a törvényerejű országos energetikai stratégiát, valamint az altalajkincsekről szóló korszerű törvényes keretet és stratégiát. A Szövetség – ahogy a dokumentumban is kimondja – következetesen támogatja a csatlakozást az euró-övezethez.

Otthoni tevékenységem jelentős részét – mint eddig is – a szórványközösségekért és az RMDSZ Hunyad megyei  szervezetében végzett munkám teszi ki. Támogattam a Nőszervezet programjait, amelyek egyre aktívabb részét képezik Szövetségünk életének. Szakmai szervezetekkel, egyesületekkel számos rendezvényen, konferencián egyeztettem, értékes eszmecserék, információszerzési lehetőségek ezek, amelyeket az Európai Parlamentben és az RMDSZ-ben végzett munkám során hasznosíthatok. Európa legnagyobb nemzeti kisebbségének, az erdélyi magyar közösségnek érdekképviselete és érdekvédelme – melyet az RMDSZ felelősen vállalt fel az elmúlt 25 évben – csak akkor lehet hatékony, ha a képviselet mindhárom szinten megvalósul: a helyi önkormányzatokban, Románia törvényhozásában és az Európai Parlamentben.

Brüsszel, 2015. július 1.