A Hunyad megyei RMDSZ és a református egyház lozsádi falurevitalizációs tervet kezdeményez, ugyanis a kis település fennállásának 700. évfordulójára készül, első írásos említése 1320-ból származik. Az elképzelések szerint a következő három évben olyan konkrét projekteket, terveket dolgoznak ki, indítanak el, amelyek a drámaian megfogyatkozott közösség életébe új lendületet, megújulást hozhatnak – ezt a kezdeményezést vitatták meg kedd este a vajdahunyadi Magyar Házban, ahol a Magyar Szórvány Napjának megünneplésére gyűlt össze a Hunyad megyei magyarság.
Lozsád jelenlegi helyzetét és a lehetséges terveket ismertette Székely Attila, a református egyház gondnoka, RMDSZ-es helyi tanácsos. “Megfogyatkozott közösség készülődik a kerek évfordulóra, ugyanis Hunyad megye talán legrégebbi faluja kiöregedőben van. Míg az 1800-as évek közepén 1100 felett volt a lakosság száma, a 2011-es népszámlálás adatai szerint a falunak 208 lakója van, ebből 102 magyar nemzetiségű, református vallású” – tájékoztatta a jelenlevőket Székely Attila, aki konkrét tervekről is beszámolt: a templom felújítására, ravatalozó építésére, kultúrotthon javítására, a víz- és csatornarendszer uniós forrásokból történő modernizálására, az utak kövezésére vonatkozóan. Külön hangsúlyozta, hogy a falucskát nagyjából fele-fele arányban lakja a román és a magyar közösség, ezért is fontosnak tartja a közös tervezést. “A magyar és a román is örvendjen ennek a dolognak, ne csináljunk különbséget a magyar és román között” – vélekedett Székely Attila.
Zsargó János Hunyad megyei református esperes hozzászólását azzal indította, hogy “az isteni gondviselés is akkor testesül meg, ha van emberi hozzáállás“. Elmondása szerint a 19. században Lozsád erős református közössége volt Hunyad vármegyének, saját lelkésszel, a helybeli kisnemesek fenntartották az egyházat, inkább a 1990-es években vált rohamossá a lozsádi közösség lélekszámának csökkenése. Az esperes bízik abban, hogy megtalálják azokat a lehetőségeket, terveket, amelyek segítségével új életet visznek Lozsád mindennapjaiba.
Sipos Szabolcs szászvárosi református lelkész, aki beszolgál Lozsádon, a konkrét tervek kidolgozását szorgalmazta, támogatva a Székely Attila által ismertetett elképzeléseket. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sajnos kevés az összetartás a lozsádi gyülekezetben, meg kell találni annak a módját, hogy összefogják ezt a közösséget és az új tervek mellé kell állítani az embereket.
Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke bemutatta azt a nyolc fejezetben megfogalmazott tervet, amelyet Vetési László dolgozott ki, az erdélyi református egyház szórványszakértője egyébként gyakori látogatója és jó ismerője Lozsádnak. Vetési László tervében a közösségszervezéstől a kulturális tevékenységen keresztül a kutatói, értékgyűjtő és értékmentő munkán át részletesen szerepelnek azok a területek, amelyeken meg kell szervezni a munkát, hogy sikeres közösségépítési folyamatot lehessen majd beindítani Lozsádon.
Továbbá Winkler Gyula beszámolt arról is, hogy az elmúlt hetekben egyeztettek a községközpont, Martinesd polgármesterével és a Hunyad Megyei Tanács elnökével a lozsádi akcióterv beindításáról, elnyerve mindkét elöljáró támogatását. Ugyanakkor a hétvégén a Magyar Újságírók Romániai Szervezetének (MÚRE) nagyenyedi szórványkonferenciáján is bemutatta az elképzelést, a média munkatársainak közreműködését kérve, egy majdani monográfia összeállításában, de a program dokumentálása és népszerűsítése terén is. “Nyilvánosság nélkül ma már nem lehet tervezni. Azt szeretnénk, ha a MÚRE segítségével minél messzebbre eljutna Lozsád revitalizációs programjának híre, hiszen ezáltal bővülhet a további támogatók köre. Merész tervbe kezdtünk, viszont érzünk elég erőt önmagunkban, hogy egy ilyen összetett, átfogó programot elindítsunk és megvalósítsunk az elkövetkező három évben. Bizonyára 2020-ban a 700. éves évforduló megünneplése Lozsádon mindenképpen jeles pillanat lesz, viszont, ha sikerül a revitalizációs tervünket beindítani, akkor megváltozott faluképpel, reményteljes közhangulatban, megerősödött, életre kapott közösséggel ünnepeljük a jeles évfordulót” – fogalmazott Winkler Gyula.
A felvezetéseket élénk vita követte, számos javaslat is elhangzott, többek között Kun Árpád nyugalmazott református lelkész, aki Lozsádon is szolgált, ajánlotta fel támogatását.
A Magyar Szórvány Napjának megünneplése három momentumot tartalmazott, a falurevitalizációs terv megvitatása mellett dévai és vajdahunyadi gyerekek zenés-irodalmi összeállítást mutattak be és Szabó Csaba kolozsvári újságíró a Fehér Holló Médiaklub Egyesület által működtetett Corbiialbi.ro portál legújabb kiadványát ismertette a Hunyad megyeieknek.
