Megkezdõdtek a Hunyad Megyei Magyar Napok
Hivatalosan is rajtolt vasárnap a Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozata. Rendhagyó módon Lupényban, a Szakszervezetek Házában tartották a hetedik alkalommal megszervezett magyar napok nyitórendezvényét, amelyre a megye többi magyarlakta településérõl is érkeztek vendégek, de részt vettek magyarországi és franciaországi küldöttségek is.
Megnyitóbeszédében Kocsis Attila fõszervezõ, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatója elismerte, hét évvel ezelõtt, 2010-ben, amikor a magyar napokat elindították még õk maguk sem remélték, hogy ennyire sikeres lehet egy rendezvény a szórványban, és korosztálytól függetlenül ilyen nagy mértékben meg tudják szólítani a magyar közösséget.
Házigazdaként Benedekfi Dávid, a lupényi RMDSZ elnöke méltatta, hogy idén a Zsil-völgyébõl indulnak a Hunyad Megyei Magyar Napok, majd utalva a helyi közösség bányászathoz kötõdõ gazdag múltjára, kiemelten köszöntötte a dorogi és a belforti küldöttséget, mindkét település ugyanis híres bányavidéken található. Közös pontokat keresve, elmondta, a bányászok életét mindenhol meghatározta az összetartás, szolidaritás, ezt az összefogást kell a magyar közösségnek továbbvinnie a Zsil-völgyében.
Winkler Gyula megnyitóbeszédében emlékeztetett, hogy a hetedik Magyar Napok az identitás, anyanyelv, kultúra címszavak köré szervezõdnek, és a Zsil-völgyében az itt élõ emberek identitásának részét képezi a bányászat hagyománya, ezért is fontos, hogy két olyan bányavidékrõl érkezett küldöttség, amelyektõl gazdasági és közösségépítés terén is lehet tanulni.
Belfort és környékén hajdanán híres sóbányák mûködtek, innen érkezett az egyik küldöttség, amelynek tagjai a Kereskedelmi Kamara elnöke mellett a Volt Bányászok Egyesületének képviselõi. Belfort és Hunyad megye közötti kapcsolat kiépítésén évek óta dolgoznak, kiemelt szerepet vállalt ebben Winkler Gyula EP-képviselõ is, hiszen a belforti Energia-Völgye klaszter követendõ modell lehet a Zsil-völgyében is, ahol még mindig zajlik az ipar szerkezeti átalakulása. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület dorogi szervezetének képviselõi alkották a magyarországi küldöttséget, tevékenységük két irányban zajlik, az ipari szerkezeti átalakítás mellett a bányaipari emlékek ápolásával is foglalkoznak.
“Kétezer kilométer távolságban, Dorogon és Belfortban is ugyanazon modell mentén történt meg az ipari övezetek szerkezeti átállása, a települések modernizációja, azt láttuk, hogy ez akkor lehet sikeres, ha valós alternatívákat mutatnak fel. Ezt akarjuk mi is megvalósítani a Zsil-völgyében, a jó példát eltanulni a magyarországi és franciaországi partnereinktõl. A gazdasági átalakulás mellett figyelnünk kell az ipari emlékek ápolására is, közösségi kérdés, hogyan õrizzük meg az ipari értékeket is, hogy lesz-e amit továbbadni a következõ nemzedékeknek” – emelte ki Winkler Gyula.
Ez alkalommal kiosztották a Barcsay-Ákos díjakat, amelyet évente három, a közösségépítõ munkában kiemelkedõ teljesítményt elérõ személy kap meg. A díjazottakról a helyi közösségek javaslata alapján egy kuratórium határoz. Idén Deák Piroska dévai nyugalmazott tanárnõ, Zsargó János református esperes kapott díjat, valamint a Menyhárt házaspár, Rita és Ernõ, akik a Böjte atya hálózatához tartozó, szászvárosi Jézus Szíve Gyermekotthont vezetik rendkívüli odaadással.
A 7. Hunyad Megyei Magyar Napokat tematikus napokra bontották, ma a Közösség Napja volt, Lupényban a nyitórendezvényt követõen szabadtéri programot szerveztek a parkban, délután Déván közösségi majálisra várták a magyar közösség tagjait. Vajdahunyadon a várban batyus majálist tartottak, ahol fellépett a Szivárvány Nyugdíjas Klub, a Téglás Gábor Elméleti Líceum diákjai néptáncot, a Renaissance Együttes korabeli táncokat mutatott be. Csernakeresztúron a bukovinai székely közösség régi hagyományát éltetik, május elsõ napján a szokásoknak megfelelõen májusfát állítottak.
