Politikai és pénzügyi síkon is azt mondhatjuk, hogy beköszöntött a kiszámíthatatlanság korszaka – véli Winkler Gyula EP-képviselõ.

“Három évvel ezelõtt a Svájci Központi Bank úgy döntött, hogy az euróval szemben 1,20-as árfolyamküszöböt vezet be. Múlt héten pedig eltörölték az euróval szembeni árfolyamküszöböt, a döntés következményei jól láthatóak Romániában, de európai és világszinten is. Ha Svájcra gondolunk, akkor egyértelmûen az órák, bankok, banki titoktartás mellett a kiszámíthatóságra, tervezhetõségre is gondolunk. (…) Most azonban a Svájci Központi Bank döntése azonnali hatállyal borította a svájci pénznem stabilitását. Úgy érzem, hogy a kiszámíthatatlanság korszakába léptünk. Ez az idõszak még el fog húzódni” – fejtette ki Winkler Gyula hétfõi dévai sajtótájékoztatóján. Az EP-képviselõ szerint egyre kevesebb dolgot lehet elõrelátni a pénzügyi és gazdasági világban: például senki nem gondolta volna egy évvel ezelõtt, hogy a nyersolaj hordónkénti ára ötven dollár alá esik, mutatott rá. Szerinte a politikai elõrejelzéseket is egyre inkább nehéz megfogalmazni, utalt a görögországi  Syriza sikerére, ez egy olyan párt, amelynek egy évvel korábban semmilyen esélyt nem adtak.

A sajtótájékoztatón Winkler Gyula kitért az Európai Központi Bank (EKB) úgynevezett mennyiségi enyhítési programjára, de a Juncker-tervre is, amely 315 milliárd euró beruházást irányoz elõ a tagállamokban. Szerinte mindkét intézkedés az unió gazdasági növekedésének beindítását, a jelenlegi stagnálás és defláció leküzdését célozza.

Az EP-képviselõ rámutatott, hogy a EKB döntése, mely szerint több mint 1.000 milliárd eurót hozna be az euróövezetbe a következõ két évben, pozitív hatással volna a hazai gazdaságra is, különösen, hogy az export hatvan százaléka euróövezetbe megy, Németországba, Franciaországba vagy Olaszországba.

A Juncker-terv kapcsán Winkler Gyula úgy nyilatkozott, egyelõre Brüsszelben vitatják, hogy ez a terv ütközik-e a Kohéziós Politikával. Szerinte nagyon fontos lenne tisztázni, hogy a Juncker-terv nem a Kohéziós Politikát módosítja, hanem annak kiegészítõ intézkedése lenne. Az EP-képviselõ elmondta, hogy túl sok a Románia kormánya által javasolt kétszáz projekt, amelyet a Juncker-tervbõl finanszíroznának, ráadásul van olyan elképzelés, amelynek semmi valóságalapja nincs. “Hogy valóban tudjunk a most létrehozandó alapból forrásokat megpályázni, a kormánynak kevesebb számú, de valóban életképes, jól kidolgozott projekteket kellett volna benyújtania” – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula. Az EP-képviselõ emlékeztetett, hogy a Juncker-tervbõl finanszírozott projektek tulajdonképpen privát szférából érkezõ beruházások lesznek, a befektetõknek pedig az az érdekük, hogy a beruházás jövedelmezõ legyen.