Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselõje reméli, hogy a következõ Európai Bizottság rugalmasabb lesz, a biztosok nemcsak ellenõrzõi, felügyelõi szerepet töltenek majd be, hanem útmutatást és eligazítást is biztosítanának.
“A következõ három hét prioritása az Európai Parlamentben a biztos-jelöltek meghallgatása. Szigorú meghallgatásokra lehet számítani, az EP-szakbizottságai pedig kiemelten figyelik, hogy a jelöltek mennyire veszik figyelembe az Európai Parlament által megfogalmazott politikai prioritásokat, amelyeket egyébként Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is felvállalt” – fogalmazott Winkler Gyula pénteken Kolozsváron, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület által szervezett gazdasági konferencián, melynek elnöke Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója volt.
Winkler Gyula kifejtette, hogy Juncker innovatív struktúrát javasolt a biztosok tekintetében, akik alelnökök vezette csapatokban fognak dolgozni. “Ez jó hír is lehet, amennyiben az új Európai Bizottság erõteljesebb politikai karaktert kap, és rugalmasabbnak bizonyul, mint a Barroso által vezetett Bizottság. Ezzel egy idõben biztosoknak arra is gondjuk kell legyen, hogy a tagállamok eligazítást, útmutatást kapjanak, ne csak az európai szabályok formai és szakmai elvárásainak betartását kérjék számon tõlük. Ha ez így történik, a nehezebb helyzetben levõ tagállamoknak is javulhat a teljesítménye. Ez Romániára is érvényes, hiszen 2014-2020 között 23 milliárd euró áll az ország rendelkezésére a Kohéziós Alapból, és ugye Románia úgy kezdte ezt a költségvetési ciklust, hogy utolsó helyen volt a kohéziós alapokból felhasznált források tekintetében” – mondta el Winkler Gyula. Az EP-képviselõ arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben az új Európai Bizottság csak formálisan alakul át, az új szuper-biztosok nehezítik a különbözõ szakterületeken dolgozó biztosok munkáját, akkor az EU gondjai nem megoldódnak, hanem elmélyülnek. A jelenlevõket tájékoztatta a Románia és EB által augusztusban aláírt Partnerségi Egyezményrõl, amely a lehívható európai alapokat is tartalmazza. “Három prioritásra kell az üzleti szférának odafigyelnie. Jelentõs európai alapok lesznek elérhetõek az energetikai ágazatra és az energiahatékonyság növelését célzó tevékenységekre, majd a vidékfejlesztés és mezõgazdaság, harmadrészt pedig úgy a szállítási, mint a digitális és kommunikációs infrastruktúra fejlesztésére” – hívta fel a figyelmet. Több mint háromszáz operatív programot kell az Európai Bizottságnak jóváhagynia, többek között a román kormány által javasoltakat is, várhatóan év végére tudják meghirdetni az elsõ pályázati kiírásokat.
A kolozsvári gazdasági konferenciát Zákony Botond, Magyarország bukaresti nagykövete nyitotta meg, Diósi László, az RMÜE elnöke a romániai gazdasági helyzetet elemezte.
