Az ukrán belpolitikai helyzetnek, de a külsõ nyomásnak köszönhetõen is az EU és Ukrajna között kötött társulási szerzõdés a fiókba kerülhet, alkalmazása pedig ellehetetlenül – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula EP-képviselõ, az INTA alelnöke. Az Európai Parlament kedden, Strasbourgban a kijevi törvényhozással egy idõben ratifikálta a társulási szerzõdést.  

“Míg a múlt hét elején ez a politikai gesztust nagy bizalomra adott okot, ma ezt már beárnyékolja a Kijev és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezmény életbeléptetésének elnapolása. El kell kerülnünk a fesztivizmust annak kapcsán, hogy egy idõben lezajlott a ratifikálás, ugyanis az ukrán belpolitikai helyzet, de a külsõ nyomás is átalakíthatja a társulási szerzõdést egy fiókban meghúzódó dokumentummá, amelyet nem alkalmaznak hatékonyan. Az Európai Parlament és az uniós intézmények célja az kell legyen, hogy a társulási szerzõdést mihamarabbi alkalmazzák, különös tekintettel ennek kereskedelmi vonatkozásaira” – hangsúlyozta Winkler Gyula írásbeli hozzászólásában, melyet a dokumentum ratifikálása kapcsán szervezett vita alkalmával nyújtott be.

Az RMDSZ EP-képviselõje kiemelte, hogy a tagországoknak nagyobb következetességet és koherenciát kell felmutatniuk az EU-Ukrajna illetve EU-Oroszország közötti kapcsolatokban. “A Vasfüggöny 25 éve lehullott, azt hinnénk, hogy Európa végképp maga mögött hagyta a totalitárius rendszerek, a demokrácia hiányának, a nemzetközi szerzõdések figyelembe nem vevésének tapasztalatait, a kontinens keleti részén a valóság mást mutat. Pont ezért gondolom, hogy nagyobb következetességre és koherenciára van szükség az EU és a tagállamok külpolitikájában, az Ukrajnával való viszony tekintetében, az Oroszországot érintõ szankciókat illetõen, az EU-NATO kapcsolatok megerõsítése érdekében és a legutóbbi észak-atlanti csúcstalálkozó döntéseinek jobb összehangolásáért. A mi érdekünk, hogy legyen béke és stabilitás a régióban és hogy szinten tartsuk a Keleti Partnerség ambíciós célkitûzéseit” – emelte ki Winkler Gyula.

Az Európai Parlamentben lezajlott vita követõen az EP-képviselõ elmondta, hogy a kijevi kormánynak a következõ idõszakban többek között meg kell oldania a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását és érvényesítést, köztük az ukrajnai magyar és román közösségeknek is. Winkler Gyula szerint az identitáshoz, az anyanyelvhez és közképviselethez való jogokat biztosítani kell Ukrajnában.

A társulási szerzõdés ratifikálása azt követõen vált lehetõvé, hogy az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (INTA) és a Külügyi Bizottság (AFET) úgy döntött, hogy elfogadja a gyorsított folyamatot. A szakbizottságokból az INTA jelezte elsõként, hogy egyetért a társulási szerzõdés ratifikálásának gyorsított folyamatával és errõl a Külügyi Bizottságot is tájékoztatta. Az egy idõben történõ ratifikáció abszolút premiernek számít a törvényhozások történetében.

*** Az Európai Unióval kötött társulási szerzõdést 2013 novemberében a vilniusi csúcstalálkozón kellett volna lezárni, ám utolsó percben Ukrajna akkori elnöke, Viktor Janukovics az oroszországi nyomásnak engedve, elutasította az aláírását. Ez hatalmas belpolitikai válságot okozott az országban, az ellenzék tiltakozóakciókat kezdeményezett, amely a Janukovics rendszer megbukásához vezetett és elõrehozott választásokat eredményezett, ugyanakkor 2014 februárjában Oroszország fegyveres erõi átvették a hatalmat a Krími félszigeten. Az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerzõdés politikai részét idén március 21-én Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök az EU tagországok állam-, illetve kormányfõivel együtt aláírta a brüsszeli csúcstalálkozón. Az elmúlt hétvégén az EU-Ukrajna-Oroszország találkozón azonban arról született egyezség, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás ne lépjen életbe 2015 végéig.