Az üzleti élet aktuális problémáiról, lehetõségeirõl tanácskoztak a vállalkozók Kézdivásárhelyen csütörtökön. Az eseményen Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselõk az Európai Unió gazdaságáról, az EP szerepérõl és tevékenységeirõl számoltak be.
A Kovászna Megye Tanácsa keretében mûködõ Europe Direct Információs Központ és a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége kézdivásárhelyi képviselete által szervezett megbeszélésen Madarasi Csilla, a központ munkatársa köszöntötte az egybegyûlteket és mutatta be annak mûködését, célkitûzéseit, elmondva: a rendezvény része a 2014-es Európai Parlamenti választásokról szóló tájékoztatási kampánynak.
Az eseményen jelen levõ, Fejér László Ödön parlamenti képviselõ elsõsorban vállalkozói minõségében szólalt fel a találkozón. “Feladatunk, hogy saját vállalkozásunkat fenntartsuk és fejlesszük, továbbá minél több profitot létrehozni. A fejlõdõ világ mindannyiunkat arra késztet, hogy folyamatosan beruházásokat eszközöljünk” – fogalmazott a képviselõ. Vállalkozói tapasztalatait is megosztotta az egybegyûltekkel, miszerint azok az üzletemberek, akik az unióhoz fordultak, válaszokat és eredményeket értek el. “Arra biztatok mindenkit, hogy egy jól fejlõdõ cég bátran tegye le a kérést a fejlesztésekhez, mert lesz eredménye” – emelte ki Fejér László Ödön.
Nincs messze Brüsszel, a földrajzi távolság ma már nem befolyásolja a gazdasági versenyt sem, hangsúlyozta Winkler Gyula bevezetõ elõadásában, amelyen ismertette az idén kezdõdõ új, hétéves uniós költségvetési ciklus prioritásait. Az EU 2020 fejlesztési stratégia, mely meghatározza az uniós költségvetési idõszak alapját, visszahelyezi az embert a középpontba, az új munkahelyek teremtését és a gazdaság “kizöldítését” szorgalmazza. Az új tervezési idõszakkal új mechanizmusokat is bevezet az EU, ugyanakkor “tudomásul kell venni, hogy csak akkor tudunk haladni, ha a 28 evezõs szinkronban evez” – fogalmazott az RMDSZ EP-képviselõje, utalva a tagállamok fejlesztési prioritásainak összehangolására. A következõ hét évre való felkészülés jegyében alkotta meg az RMDSZ az EU 2020 fejlesztési tervet, amely alkalmazási dokumentum, számolt be Winkler Gyula. “Nagy kihívás elõtt állnak az önkormányzatok, mert egy idõben kell a már lejárt költségvetési idõszak kiírásait még lebonyolítani és az új idõszak pályázati lehetõségeire is felkészülni. A tagállamok a partnerségi egyezményeket várhatóan év közepéig írják alá, tehát a strukturális alapok kiírásai várhatóan az év második felében jelennek meg. A Közös Agrárpolitika számos változtatáson megy át, így az idei év az intézményes felkészülés éve, de azt már lehet tudni, hogy az új elõírások jó néhány igazságtalanságot, torzulást kiiktatnak, amely miatt a kelet-európai országok korábban hátrányban voltak. Van néhány alapelv, amelyet elõnyben részesítenek úgy a mezõgazdasági, mint a regionális fejlesztési politikák, ilyen például a társulás legyen szó gazdákról, vállalkozókról vagy önkormányzatokról” – magyarázta az EP-képviselõ.
Sógor Csaba EP-képviselõ a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottságának tagjaként foglalkoztatáspolitikai kérdésekrõl tájékoztatta a jelenlévõ vállalkozókat. Elmondta, a kisebbségi érdekérvényesítés mellett fõleg munkaügyi és szociális kérdésekkel foglalkozik az EP-ben. “Bár a munkaügy nem tagállami hatáskör, az unió mégsem kerülheti meg ezt a témát, hiszen a jövõben kezelni kell számos globális kihívást. A legnagyobb gond, hogy az elmúlt években 8-9 millió kelet-európai vándorolt Nyugatra, ez az itteni munkaerõpiacot is negatívan befolyásolja és különbözõ szociális problémákat vet fel” – hangsúlyozta a képviselõ.
Vállalkozói kérdésre Sógor Csaba elmondta, a kis- és középvállalkozások támogatása az EU-ban is fontos kérdés, hiszen ezek a gazdasági szereplõk összesen 87 millió munkavállalót foglalkoztatnak. “Az oktatás és az egészségügy fejlesztése mellett a kis- és középvállalkozásokat kell segíteni abban, hogy a gazdasági bõvülés motorjai legyenek. Ezek azok a területek, amelyeknek a fejlesztése a mai válságos idõszakban a legfontosabbak közé kell kerüljön” – magyarázta.
A gyûlésen résztvevõk arról érdeklõdtek, hogy milyen esélyeik vannak a kisgazdáknak Székelyföldön? Sógor Csaba kifejtette, a biogazdálkodás szabályait követve meg kell õrizni a székely termékek minõségét és olyan mezõgazdasági ágazattal kell foglalkozni, amellyel Európa szinten az elsõk közt lehetünk. “Európában sehol nincsen annyi õshonos almafajta, mint Erdélyben és Székelyföldön” – említette példaként a képviselõ.
A találkozón kialakult beszélgetésen a felmerült témák mellett többször is elhangzott: nemcsak szakemberekre, de sok területen mentalitásváltásra is szükség van a változás és a fejlõdés érdekében.
