Az Európai Parlament kisebbségi közösségeket képviselõ tagjaival találkozott Brüsszelben a MIDAS, az európai Kisebbségi Napilapok Egyesülete. A találkozón jelen volt Winkler Gyula és Sógor Csaba, az RMDSZ képviselõi, Bauer Edit és Mészáros Alajos, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának képviselõi, valamint Herbert Dorfmann a Dél-Tiroli Néppárt képviselõje. A megbeszélésen a MIDAS partnerszervezetét, a FUEN-t, Vincze Loránt alelnök képviselte.
Az európai kisebbségpolitika kapcsán kibontakozott eszmecserén Winkler Gyula elmondta, hogy a gazdasági válság hatása alatt látszólag háttérbe szorult az EU bõvítéspolitikája, holott az Unió bõvítése az elmúlt két évtized legsikeresebb politikája, amelyhez a gazdasági válság átvészelése és az Unió növekvõ globális súlya és jelentõsége is kapcsolódik. Az RMDSZ EP-képviselõje szerint a bõvítés minden bizonnyal folytatódni fog és a Nyugat-Balkán csatlakozása a térség évszázadok óta megoldatlan problémáinak rendezését hozhatja el. Úgy véli azonban, hogy a balkáni államok csatlakozása nem történhet meg az õshonos kisebbségek kérdésének uniós rendezése nélkül. “Elõbb meg kell alkotni egy olyan kisebbségi keretszabályozást, amely választ ad a koppenhágai dilemmára, megszünteti a jelenlegi kettõs mércét, és az EU régi tagállamaival szemben is feltételeket fogalmaz meg az etnikai kisebbségeket illetõn. Optimista vagyok, hogy a következõ évek változást fognak hozni az EU intézmények jelenlegi merev, elutasító álláspontjával szemben” – fogalmazott Winkler Gyula.
Sógor Csaba hangsúlyozta, hogy az európai hagyományos kisebbségi közösségek jogsérelmeinek, problémáinak és igényeinek a napirenden tartása folyamatos munkát igényel. A kisebbségi helyzet egyik legfontosabb mércéje az, hogy csökken vagy gyarapodik a közösség létszáma. A csökkenõ lélekszám azt jelenti, hogy az illetõ kisebbségi közösség helyzete megoldatlan. A kisebbséghez tartózó uniós polgárok eleve többnyelvûek, a soknyelvûség pedig európai érték, amit kár lenne visszaszorítani, eltörölni. Ahol a kisebbségek területi autonómiával is rendelkeznek, az mindenütt gazdasági haszonnal jár, nemcsak az illetõ területnek, az országnak is. “Európa a tágabb otthonunk; a közös Európa pedig ma már nem egy utópia vagy egy merész gondolat, hanem valóság. Ahhoz, hogy az 500 millió uniós állampolgár “társadalomként” kezdjen viselkedni, hosszú utat kell még megtenni, ami csakis úgy valósulhat meg, ha az unió jelmondatát komolyan vesszük, és teret engedünk a sokféleségnek. Ebbe beletartozik a hagyományos kisebbségi közösség nyelve, kultúrája, területi autonómiája is” – fejtette ki az erdélyi magyar EP-képviselõ.
Vincze Loránt, a FUEN alelnöke tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a kisebbségi polgári kezdeményezõ bizottság tagjai a luxemburgi európai bíróságon támadják meg a Minority SafePack elutasítását, hiszen a kisebbségek meggyõzõdése, hogy amennyiben van rá akarat, az EU intézményei megtalálják a jogi lehetõségét is annak, hogy a kisebbségi kérdést napirendre tûzzék, más területen szociális kényszer, vagy erõs társadalmi ösztönzés alatt ezt már megtették. Civil szervezetként a FUEN feladata, hogy növelje a tagállamokra és az uniós intézményekre helyezett nyomást, meggyõzze õket az õshonos kisebbségi kérdés fontosságáról. Ez a tevékenység szükségszerûen egészíti ki az Európai Parlamentben végzett politikai munkát. “Az elõbbre jutáshoz a kisebbségvédelemben minden rendelkezésünkre álló eszközt meg kell ragadnunk” – mondta Vincze Loránt, a FUEN alelnöke a MIDAS küldöttségével folytatott találkozón.
