Kedden mutatták be Marosvásárhelyen, a Bernády Házban a Kós Károly Akadémia Alapítvány gondozásában megjelent Új Európát most címû tanulmánykötetet, melynek Frank Engel luxembourgi és Winkler Gyula RMDSZ EP-képviselõk a szerzõi. Elõadást tartott Markó Béla, az alapítvány elnöke, a könyvet Soós Zoltán történész ismertette.
Soós Zoltán történész úgy vélte, maga a cím is sokat mondó, hiszen azt sugallja, hogy megérett az idõ új európai uniós szemléletben gondolkodni. Szerinte az írás egy vitaindító, amely egy kórképet is mutat, hol tart ma az Európai Unió. A kötet ugyanakkor egy jövõképet is felvázol, amely az Európai Egyesült Államok megszületésének gondolata köré épül. Amíg Európa nem tudja megfelelõen és megnyugtatóan kezelni a szuverenitás kérdését, nem beszélhetünk egy hatékony Unióról. Fontos a könyvnek azon üzenete, mely szerint az Európai Unió megtorpant, hiszen míg a 90-es években nagy volt az eufória és mindenki abban reménykedett, hogy egy új világhatalom fog születni, az integrációhoz fûzött remények nem valósultak meg, csupán egyéni sikerekrõl beszélhetünk. A kötetben az is megjelenik, hogy ennek az Uniónak nem szabad megállnia a kontinens klasszikus határainál, hiszen ennek a régiónak a gazdasági határaihoz hozzátartozik Törökország, Izrael akár Észak-Afrika is.
Európában ma az a legfontosabb kérdés, hogy milyen lesz az Európai Unió, vagy lesz-e Unió – jelentette ki Markó Béla a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke, aki szerint a bemutatott könyv valójában vitairatnak tekinthetõ. “Frank Engel nem azt mondja, hogy le kell másolni az Amerikai Egyesült Államokat, hanem azt, hogy szövetséget kell létrehozni, közös kormánnyal és közös biztonságpolitikával. A skála másik része, például, amit Tusnádfürdõn is hallatott a magyar miniszterelnök, ami egy erõsen euroszkeptikus álláspont”, amely szerint az egységes Európa nem tud választ adni a felmerülõ fontos kérdésekre, a kérdésekre a nemzeteknek külön-külön kell választ adniuk. A kettõ között azonban vannak különbözõ lépcsõfokok – mondta a politikus. Markó Béla szerint az erdélyi magyarok az integrációtól azt remélték, hogy demokratikus körülmények között a mi sajátos problémáink könnyebben oldódnak meg. – Azt reméltük, hogy az Unió rákényszeríti az országokat, mi esetünkben Romániát arra, hogy az etnikai együttélésnek megfelelõ megoldásait használja, érvényesítse. Ebben a kérdésben teljesültek igényeink a legkevésbé. Húsz esztendeje, 1993 augusztusában nyújtott be az RMDSZ egy memorandumot az Európai Tanácshoz, melyben azt kérték, hogy Románia tagfelvételét olyan feltételekhez kössék, melyek révén tiszteletben tartják a kisebbségek jogait. Az szenátor szerint ez az RMDSZ legfontosabb nemzetközi dokumentuma, amely az elsõ, és mindeddig az utolsó is, amely egyértelmûen pozitív választ kapott az európai fórumoktól. A mi szempontunkból tehát az unió jövõje nem feltétlenül csak attól függ, hogy az sikerül-e megoldania az említett politikai és gazdasági kérdéseket, hanem fõként attól, hogy mit fog kezdeni a nyelvekkel, a kultúrákkal, a nemzetekkel – mutatott rá Markó Béla.
Winkler Gyula a kötet társzerzõje elmondta, hogy a kötetben lévõ írások nem tekinthetõek befejezettnek. Az ott szereplõ gondolatokat tovább kell gondolni. Az írások tulajdonképpen kiáltványtervezetek. A szerzõ szerint az Európai Unió jövõjérõl nem lehet a nélkül beszélni, hogy ne hozzuk szóba a gazdasági válságot, ugyanis az egymásra tevõdõ válságok váltották ki az Európai Unió jövõjérõl zajló vitát. Szerinte a válságnak köszönhetõen ugyanakkor a döntéshozatal is felgyorsult. Átértelmezõdött, felértékelõdött az EP képviselet jelentõsége, hiszen ma a tagállamok legnagyobb része szakpolitikusokat küldenek az Európai Parlamentbe.
Meg kell vizsgálni azt, hogy melyek voltak az EU létrehozásának alapgondolatai. Nézzük meg, hogy miért tértünk le az útról. Nem-e kellene visszatérni arra az ösvényre, amelyen egykor elindult az európai integráció? – tette fel a kérdést a politikus.
A képviselõ szerint az EU-nak akkor van jövõje, ha egységes lesz, hiszen ebben a “minden mindennel” összefüggõ világgazdasági és munkaerõpiacon az államok egyenként nem képesek szembenézni a kihívásokkal és nem tudnak sikeresek lenni a nemzetközi gazdasági versenyben.
A szerzõ meglátása szerint az Európai Egyesült Államok létrejöttével a tagállamok szuverenitásuk csak egy részérõl mondanának le, míg a másik részét közösen gyakorolnák. Európa számára a politikai unió szavatol biztos jövõt – szögezte le Winkler Gyula.