Konferencia Európa jövõjérõl Kolozsváron
“Az Európai Unió a kilátástalanságba süllyedt. (…) Az európai integráció elõzõ szakaszainak alapvetõ hibáiból adódóan megrendült a világnak a mostani Európába és a jövõ Európájába vetett bizalma. A kialakult megítélés megváltoztatása kizárólag az Európai Unió új alapokra helyezésével sikerülhet” – áll Frank Engel luxemburgi európai parlamenti képviselõ azon tanulmányában, amely a Kós Károly Akadémia Alapítvány gondozásában nemrég megjelent, “Új Európát most” címû négy nyelvû kiadványban jelent meg. A könyvet, amelynek társszerzõje Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselõje, csütörtökön, a kolozsvári Minerva házban, értelmiségiek, politikusok jelenlétében mutatták be.
A szerzõk, valamint Markó Béla, a Kós Károly Akadémia elnöke az európai államszövetség jövõjérõl szóló elõadásaikban egyaránt úgy vélték, az Európai Unió válságára csupán egy valós és mélyreható közvita kibontakozása révén lehet megoldást találni, és ebben a közös gondolkodásban a közép- és kelet-európai tagországoknak az eddigieknél hangsúlyosabban részt kell venniük.
A konferencia moderátora Kovács Péter, a Kós Károly Akadémia igazgatója kifejtette, a könyv felületes olvasása esetén akár arra a konklúzióra is juthatunk, hogy a szerzõk euroszkeptikusok, hiszen helyenként éles bírálatokat fogalmaznak meg az államszövetség jelenlegi állapotát, mûködését illetõen, ám mindez csak látszat: az EP-képviselõk ugyanis nemcsak egy valós kórképet, hanem megoldásokat, egy lehetséges új európai modellt is vázolnak, amely alapja lehet az Európai Egyesült Államok megteremtésének a jövõben.
Elõadásában a luxemburgi jogász-politikus kifejtette: az Európai Egyesült Államok koncepciója nem új keletû, mi több, az ötvenes években az Európai Unió megalapítóinak már eredetileg is ennek megteremtése volt a céljuk, ám a tagországok közötti konszenzus hiánya miatt ez a törekvés csupán a kereskedelmi közösség létrehozásáig jutott el.
Frank Engel szerint az Európai Egyesült Államok megteremtésének sarokköve a nemzetállamok és a szuverenitás kérdésének újraértelmezése Európában. Meg kell teremteni a közös európai szuverenitást, ami a jelenlegi nemzetállamok szuverenitásának behatárolását és részleges lebontását feltételezi. A nemzeti kormány hatásköreit ugyanakkor részben át kell adni a történelmi régióknak, részben pedig az uniónak, e kettõ között pedig az eddigi nemzetállami konstrukciók kiürülnek, ezért a jövõre nézve kötelezõnek tûnik a hagyományos nemzetállami koncepciók újragondolása. Mark Engel hozzátette: a folyamat jelenleg nem ebbe az irányba mutat, az Európát sújtó gazdasági-politikai és társadalmi válság miatt ugyanis nõ az euroszkepticizmus a tagországokban.
“Számost mítosz terjeng az Unióban, amelyek mind azt erõsítik, miszerint Európa alapvetõen egy hibás program – ezekre a nézetekre egy kérdéssel lehet felelni: hol lennénk ma az Unió nélkül?” – mondta az EP-képviselõ.
“Európa válságára nem a protekcionizmus, nem a bezárkózás, hanem éppenséggel az erõteljesebb integráció a megoldás. Több Európát: ez a helyes válasz a válságra” – szögezte le Winkler Gyula, aki a könyvben megjelent, “Az egyesült Európa, egy másfajta Európa” címû tanulmányának konklúzióit vázolta. Az EP-képviselõ szerint a válság hatására kiújul a protekcionizmus, a nacionalizmus, egyre több a dilemma az unión belül akár a további bõvítésrõl, akár a regionális nyelvek, az oktatás, a nemzetiségek és kultúrák kérdéskörérõl legyen szó, és egyre többször merül fel a kétsebességes Európa koncepciója is. Rámutatott: bár a problémák valósak, ez utóbbi megoldás súlyos visszalépés lenne az Európai Unión belüli demokrácia tekintetében, és amely Európa eddigi fontos vívmányait, köztük a szabad közlekedést, az állampolgárok szabad mozgását veszélyezteti, és ez különösen elfogadhatatlan a közép- kelet-európai tagországok számára. Winkler Gyula szerint a jövõ Európája a régiók Európája kell legyen, még annak dacára is, ha látszólag az unió már “belefáradt” a bõvítésbe. Brüsszelnek ugyanakkor az eddigieknél több hatáskört kell átvállalnia, ez azonban nem jelenti a tagországok szuverenitás-csökkenését: inkább arról van szó, hogy ezt a szuverenitást közösen gyakoroljuk – pontosított a politikus.
“Nekünk, a térség országainak hathatósabban hozzá kell szólnunk az Európa jövõjét érintõ kérdésekhez. Nekünk történelmi megközelítésben is jelentõs tapasztalatunk van a nemzetek együttélésérõl, valamint különbözõ államformák mûködésérõl. Megtapasztaltuk, hogyan mondott csõdöt az Osztrák-Magyar Monarchia amiatt, mert két nemzet nem tudott megfelelõ viszonyt kialakítani egymással, de megtapasztaltunk egy másik kísérletet, a nemzetállamok kísérletét is. Ez szintén csõdöt mondott, mert bár a térség országai nemzetállamként viselkednek, valóságos nemzetállamok nincsenek. Ki kell mondanunk: Európa nem a nemzetállamok szövetsége, hanem a nemzetek, az etnikumok régiók közössége kell legyen, és hogy sem a nemzetállam, sem egy rosszul összerakott szövetség nem megoldás” – jelentette ki Markó Béla. Az alapítvány elnöke úgy vélte, a kelet-európai országoknak az elmúlt két évtizedben nem volt hathatós és fontos hozzájárulása a közös Európához, hiszen nem is volt módjuk erre: ezen államoknak ugyanis az volt a fontos, hogy mihamarabb integrálódjanak, és teljesítsék a csatlakozási kritériumokat. Ezen azonban változtatni kell, hiszen ma is erõs érdekünk, hogy az unió erõsödjön és “minél több Európa” legyen ebben a térségben – mutatott rá Markó Béla a rendezvényen.
