Az európai parlamenti képviselõk és az európai polgárok közötti közvetlen párbeszédre adtak lehetõséget szombaton az uniós nyílt napok rendezvényei Brüsszelben az EP épületében.
“Van egy európai dilemma. (…) Egyértelmû, hogy több Európára van szükség, viszont úgy vélem, nemcsak több, hanem másfajta Európára van szükség. Önöknek kell megmondani, hogy milyen Európára van szükségük” – fogalmazott Winkler Gyula, aki szombaton jelen volt Brüsszelben a parlamenti nyílt napokon. Az RMDSZ európai parlamenti képviselõje “A Polgárok Európai Éve – hogyan tehetjük jobbá a Polgárok Európáját” címû vitafórumon vett részt.
Winkler Gyula az Európai Unió legitimitásának növekedésérõl beszélt, amely szerinte a Lisszaboni Szerzõdés életbe lépésének köszönhetõ. Példaként az európai polgári kezdeményezés eszközét hozta fel. Ez egy olyan demokratikus lehetõség, amely révén az európai intézmények figyelmét azokra a problémákra lehet irányítani, amelyek valóban érintik, érdeklik az embereket. “Itt, az Európai Parlamentben azt gondoljuk, hogy nõtt az EU demokratikus legitimitása a Lisszaboni Szerzõdés életbe lépését követõen. Többek között ez teszi lehetõvé az európai polgári kezdeményezést, vagyis, hogyha hét különbözõ tagországban élõ egy millió uniós polgár összefog, kérheti az európai intézményeket, hogy találja meg az õket érintõ probléma megoldását. Azonban mikor hazamegyünk választókerületünkbe, azt érzékeljük, hogy az euroszkepticizmus növekedik. (…) az Európai Unióban mindenütt jólétet, munkahelyeket, mûködõ szociális hálót, megfelelõ szociális ellátást szeretnének az emberek, ezeket várnák el a válságban levõ uniótól” – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula az európai intézmények és a lakosság közti szakadékra. Az RMDSZ európai parlamenti képviselõje kitérve az egyre erõsödõ populista és euroszkeptikus megnyilvánulásokra, azt hangsúlyozta, hogy ez egy téves út, hiszen egyetlen EU-s tagállam, még a legerõsebb Németország sem tudna egyedül megbirkózni a globális verseny kihívásaival. “Az idõsebb európaiak még emlékeznek az EU hordozta elõnyökre, arra a nemes célra, amely az európai építmény alapját képezte. Talán a fiatalok azért nem érzik az unió szerepét, mert õket érinti leginkább a gazdasági válság. Éppen ezért tartom nagyon fontosnak, hogy a tagállamok iskoláiban legyen egy, az EU intézményes történelmét bemutató tantárgy, hogy a fiatalok is megértsék, megtanulják, miért volt szükség az Európai Unió létrehozására, és milyen fontos szerepet fog játszani az életükben” – jelentette ki Winkler Gyula.
A vitafórum résztvevõi a növekvõ munkanélküliségrõl, az EU költségvetésének csökkenésérõl fejtették ki nézeteiket, kitértek a politikai unió vagy az Európai Védelmi Közösség létrehozásának akadályozására is, aggodalmuknak adtak hangot az EU legsikeresebb programjának, az Erasmus program finanszírozásának csökkentése miatt, szóba került a populizmus térnyerése a gazdasági válság mélyülésének köszönhetõen. A beszélgetésen részt vett Graham Watson (ALDE, Nagy-Britannia), Doris Pack (EPP, Németország), Isabelle Durant (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Belgium, az EP alelnöke), Othmar Karas (EPP, Ausztria, az EP alelnöke) Jan Mulder (ALDE, Hollandia), Mathieu Grosch (EPP, Belgium), Marc Tarabella (S&D, Belgium).
Évente több ezer ember vesz részt az Európa-nap alkalmából megrendezett uniós nyílt napokon, az ekkor szervezett látogatásokon, vitafórumokon és egyéb eseményeken, amelyeknek célja jobban megismertetni az Európai Uniót a nagyközönséggel. Brüsszelben május 4-én, míg Strasbourgban május 19-én tartják az uniós nyílt napokat.
Az Európa-nap (május 9.) az európai béke és egysége ünnepe. Ezen a napon a történelmi jelentõségû “Schuman-nyilatkozat” évfordulóját ünnepeljük. Robert Schuman, francia külügyminiszter 1950. május 9-én Párizsban új politikai és gazdasági együttmûködést vázolt fel Európa számára, amely révén a kontinens országai közötti háború elképzelhetetlenné válna. Javaslatot tett egy olyan európai intézmény létrehozására, amely a közös szén- és acéltermelést irányítaná. Az intézményt felállító szerzõdés aláírására egy évvel késõbb került sor. A mai Európai Unió kialakulásának kezdetét a Schuman-javaslattól számítjuk.
