Annus horribilis: a latin kifejezéssel lehetne legjobban jellemezni 2015-öt. A nemrég lezárult év a szörnyûségek éve volt, legalábbis EU-s szinten, ahol a válságok egymást követték, összegezte Winkler Gyula EP-képviselõ szerdán dévai sajtóértekezletén.
Halmozódó kihívások
A korábbi válságok, mint például az ukrajnai politikai krízis és Görögország gazdasági problémái nem értek véget, ezekre 2015-ben sem sikerült megoldást találni, melléjük viszont súlyosabb problémák is rázúdultak az Unióra: a terrorizmus és a migránsözön. Elõbbi már rögtön 2015 elején beköszönt, utóbbi az év végét dominálta. Ezek alighanem idén is kiemelt szerephez jutnak, melyek mögött Nagy-Britannia EU-ból való kilépése – melynek lehetõsége szintén 2015-ben jelentkezett – szinte már apróságnak számít.
2015-ben az EU képtelen volt megoldást találni a sorozatos és egyre súlyosabb válságokra, a megpróbáltatások nem fûzték szorosabbra a tagállamok közötti együttmûködést, éppen ellenkezõleg, fényt derítettek az országos hatóságok közötti együttmûködés hiányosságaira.
Az EU képtelen szétválasztani a valós menekülteket a gazdasági bevándorlóktól, noha jogi szempontból lényeges különbségrõl van szó. Elõbbiek felkarolását számos nemzetközi jogi egyezmény szabályozza, ami a legtöbb tagország belsõ jogrendszerébe is beépített, s ami lehetõvé tenné az egységes uniós fellépést. Ellenben a gazdasági bevándorlókról a nemzetközi jog nem rendelkezik, ügyeiket minden ország saját belátása szerint kezeli, befogadóan vagy elutasítóan, ahogy jónak látja. Nos éppen a két jogi kategória különválasztása okozza a problémát, ami gyakran egy és ugyanazon személynél is jelentkezhet: a háború elõl Európába érkezõ szír például menekültnek tekinthetõ, amikor elõször teszi be a lábát az EU-ba, s ha bizonyítani tudja ezt, viszont gazdasági menekültnek, ha visszautasítja az elsõ biztonságos országot, s egy gazdagabb, távolibb országba való kerülést erõlteti. Az EU-bizottság által javasolt, s az Európai parlament által megszavazott kvóta kizárólag a menekültekre vonatkozik, nem a gazdasági bevándorlókra.
Következetesség vagy súlytalanság
– A közép-európai országokhoz hasonlóan Románia is elutasította a kvóta-rendszert, Klaus Iohannis államfõ, a bukaresti kormány és a parlamenti pártok is ezen álláspontra helyezkedtek, legalábbis az uniós döntés elõtt. Az EP-szavazáson viszont Románia 32 EP-képviselõje közül csupán a két RMDSZ-es képviselõ, Sógor Csaba kollégám és jómagam szavaztunk a kvóta rendszer ellen, a többiek vagy megszavazták, vagy tartózkodtak, vagy nem jelentek meg a szavazáson – jegyzete meg a Hunyad megyei RMDSZ elnöke. – Nehéz, szinte lehetetlen eredményeket elérni uniós szinten, senki sem veszi komolyan azokat, akik egyet mondanak Bukarestben és mást tesznek Brüsszelben – jegyezte meg keserûen Winkler.