Székely terméké a jövõ, de csak akkor, ha szövetkezünk
Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselõk az EU 2020 fejlesztési stratégiát ismertették
Mi várható a mezõgazdaságban, mire fektet nagyobb hangsúlyt az EU az elõttünk álló hétéves ciklusban, errõl tanácskoztak Kézdivásárhelyen múlt csütörtökön. Az eseményen Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselõk az Európai Unió gazdaságáról, az EP szerepérõl értekeztek. A rendezvényt a Kovászna Megye Tanácsa keretében mûködõ Europe Direct Információs Központ és a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (ASIMCOV) szervezte.
A digitalizált világban nincsenek földrajzi távolságok, így Brüsszel sincs messze, tehát ez nem befolyásolja a gazdasági versenyt, hangsúlyozta beszédében Winkler Gyula EP-képviselõ, majd rátért az idén kezdõdõ, hétéves uniós költségvetési ciklus prioritásainak ismertetésére. Elmondása szerint az EU 2020-as fejlesztési stratégiája visszahelyezi az embert a középpontba, az új munkahelyek teremtését és a gazdaság “kizöldítését” szorgalmazza. A következõ hét évre való felkészülés jegyében az RMDSZ már rég benyújtott egy tervet, amely elsõsorban az erdélyi régió fejlesztésére koncentrál. Idén az önkormányzatoknak kicsit nehezebb dolguk lesz, mert egy idõben kell a már lejárt költségvetési idõszak kiírásait lebonyolítani, illetve az új idõszak pályázati lehetõségeire felkészülni. Minden tagállam egyenként kell partnerségi egyezményt kössön az EU-val, ezzel kissé késésben van Románia, mert még egyetlen megállapodást sem kötöttek meg, várhatóan év közepéig fog ez megtörténni.
Az EU 2020 fejlesztési stratégia minden téren ösztönzi a társulást, legyen szó gazdákról, vállalkozókról vagy önkormányzatokról. Az új stratégia szerinti pályázatokat az év második felétõl lehet majd benyújtani. Így a közös agrárpolitika is számos változtatáson megy át, jobban figyelembe veszi a kelet-európai valóságot, a kisebb parcellákat. Ez nem sok jót jelent a kisgazdáknak, mert a pályázati pénzek többségét aktív társulások felé irányítják, ezzel is arra ösztönözve a kis gazdaságokat, hogy szövetkezzenek. A kisbirtokosokat sem zárják ki teljesen a támogatásokból, akik 1-5 hektár közötti területen gazdálkodnak de a legkisebb támogatásban részesülnek. Legkifizetõdõbb az 5-30 hektár közötti gazdaság lesz, ezek kapják a legnagyobb támogatásokat.
A székelyföldi kisgazdák helyzetét firtatva Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezõgazdasági Hivatal igazgatója elmondta, elsõdlegesen terméktárolás és értékesítés céljából kellene a gazdáknak szövetkezniük. 2020-ra szeretnék kiküszöbölni a nyugati és keleti farmerek közötti támogatási különbségeket, amelyek fokozatosan csökkennek.
A kisgazdák esélyeit latolgatva Sógor Csaba kifejtette: a biogazdálkodás szabályait követve meg kell õrizni a székely termékek minõségét, és olyan mezõgazdasági ágazattal kell foglalkozni, amellyel Európa-szinten az elsõk közt lehetünk. “Európában sehol nincsen annyi õshonos almafajta, mint Erdélyben és Székelyföldön” – említette példaként a képviselõ.
Orosz Anna
